Szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározása

Kérdés: A betegszabadság idejére fizetett távolléti díjat bérköltségként (54) vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként (55) kell könyvelni? Beletartozik-e a szakképzési hozzájárulás alapjába a betegszabadság díjazása?
Részlet a válaszából: […] ...idézett 2002/52. Adózási kérdés foglalkozik ezzel atémával: "2002/52. Adózási kérdésbérköltség fogalma a szakképzési hozzájárulás alapjánakmeghatározásához[2001. évi LI. törvény 3. § (1) bekezdés; 2000. évi C.törvény 79. § (2) bekezdés]A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Adókedvezmények elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni az adókedvezményeket, milyen korlátok vannak, mit kell ellenőrizni a benyújtott igazolásokon, illetve be kell-e kérni az eredeti számlákat annak a dolgozónak az esetében, aki 2005. évre munkáltatói adómegállapítást kért, és lakáscélú hitelről, valamint Sulinetről igazolást csatolt be?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell figyelni. A munkáltatói elszámolás során figyelemmel kell lenni arrais, hogy a Sulinet kedvezménye és a felnőttképzési díj utáni kedvezményegyüttesen 60 ezer forint. Ezért ha a magánszemély mindkét jogcímen jogosult akedvezményre, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Tanulószerződéssel rendelkező tanuló keresőképtelensége

Kérdés: Betegsége esetén milyen ellátásokra jogosult egy tanulószerződéssel rendelkező tanuló? Mennyi ideig, és milyen mértékben illeti meg a betegszabadság? Amennyiben jogosult táppénzre, mi az ellátás alapja, és hány százalékos a mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...– kivéve, ha a társadalombiztosítási szabályokszerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt nem tud részt venni agyakorlati képzésben – naptári évenként tíz nap betegszabadság illeti meg amunkajogi szabályok szerint. A betegszabadság időtartamára a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Garantált bérminimum alkalmazása

Kérdés: 2006 januárjától vagy júliusától kell-e alkalmazni a 316/2005. Korm. rendelet 4. § (3) pontja szerinti, 50 év feletti munkavállalók járandóságára vonatkozó rendelkezést? Hogyan kell helyesen eljárni a rendeletek végrehajtásában, mely jogszabályokat lehet irányadónak tekinteni az elbírálásnál a júliustól alkalmazandó garantált bérminimumösszegek megállapításánál, melynek függvénye a képzettség és a gyakorlati idő?
Részlet a válaszából: […] ...6/1992. MüM rendelet, a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről(FEOR) szóló 9029/1993. KSH közlemény, az Országos Képzési Jegyzékről szóló37/2003. OM rendelet, valamint az adott szakképzettséghez, képesítéshezkapcsolódó ágazati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Valóban maximálva van-e a béren kívül adható juttatások mértéke, illetve változott-e ezen juttatások közteher-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...juttatástkap, annak gyakorlatilag az első félévben kimerül az adómentes kerete [Szja-tv.7. § (1) bek. k) pont].– Iskolarendszerű képzés költségét, ha az nem minősüljövedelemnek. Iskolarendszerű képzésnek az Fk-tv., a Ko-tv., illetve a Szak-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Tanulmányi szerződés alapján kifizetett juttatások közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a dolgozónak, illetve a vállalkozásnak a tanulmányi szerződés alatt álló egyetemi hallgató dolgozó helyett kifizetett tankönyv, vizsgadíj stb. után? A dolgozónál összevonandó jövedelemnek minősül-e, vagy esetleg természetbeni juttatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...felvetett problémára pontos eligazítást ad a képzésiköltségek átvállalásával kapcsolatos – az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés p)pontjának alkalmazását segítő – 2004/8. számú adózási kérdés.E szerint az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés p) pontja értelmébennem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Tanulmányait szüneteltető egyetemi hallgató közterhei

Kérdés: Változnak-e a közteher-fizetési kötelezettségek annak az egyetemi hallgatónak az esetében, aki egy betéti társaság kültagjaként személyes munkát végez a társaságban, melyért általában 30-40 ezer forint havi javadalmazásban részesül, de tanulmányait családi okokból szünetelteti?
Részlet a válaszából: […] ...módon, összesen négy félévigszüneteltethető, amely két félévvel, különleges méltányosságot indokoló okbóllegfeljebb a képzés időtartamának megfelelő ideig meghosszabbítható. Nyilvánezzel a lehetőséggel élt az említett társas vállalkozó diák is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Szakképző-iskolai tanulók pénzbeli juttatásai

Kérdés: Hogyan alakul az együttműködési szerződés keretében foglalkoztatott tanulók évközi (2 hetente 5 nap) és 20 napos összefüggő nyári gyakorlatának díjazása, hogyan kell ezt számfejteni, és milyen közterheket kell megfizetnie a foglalkoztatónak, illetve a tanulónak? Visszamenőleg lehet-e számfejteni a juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...tanuló gyakorlati képzése a szakképzést folytatóintézmények (szakképző iskola, gazdálkodó szervezet) közötti együttműködésimegállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha– a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél,– a gyakorlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Az "A" és a "B" munkáltatóknak mindazokat a közterheket lekell vonniuk a munkavállalótól, illetve meg kell fizetniük utána, mintamelyeket felsorolt a főállású munkáltató által teljesített közteherfajtákközött. Eltérés mindössze a tételes egészségügyi hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Szakképző iskolai tanuló betegszabadsága

Kérdés: A tanulószerződés alapján foglalkoztatott szakképző iskolai tanulók részére kötelezően kiadandó évi 10 napot csak a gyakorlati foglalkozás napjaira, vagy az iskolában töltött napokra is kell számfejteni? A tanulói jogviszony megszűnésekor ki kell-e állítani a tb-igazolványt és a jövedelemigazolást? Abban az esetben, ha a volt tanuló 30 napon belül elhelyezkedik, a táppénzének az alapja a tanulói juttatás lesz?
Részlet a válaszából: […] ...– kivéve, ha a társadalombiztosításiszabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt nem tud résztvenni a gyakorlati képzésben – naptári évenként tíz nap betegszabadság illeti meg,melyre az Mt. szabályait kell alkalmazni. Ebből következik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.
1
53
54
55
61