Személyi igazolvánnyal rendelkező kínai állampolgár társadalom-biztosítási jogállása

Kérdés: Mi a társadalombiztosítási jogállása annak a 12 éve Magyarországon élő, kék személyi igazolvánnyal, taj-kártyával, adószámmal rendelkező kínai állampolgárnak, aki egy külföldi tulajdonban lévő kft. ügyvezetője (nem tulajdonos)? Kell-e vonni munkavállalói járulékot a számára kifizetett jövedelemből?
Részlet a válaszából: […] ...az őt foglalkoztató kft. tulajdonosai külföldiek-e.A leírtak alapján tehát, a kínai állampolgárságú ügyvezető részére kifizetett jövedelemből az 1 százalékos mértékű munkavállalói járulékot is le kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Orosz, román és izraeli állampolgárok biztosítási jogviszonya

Kérdés: Van-e különbség a társadalombiztosítási jogviszony megítélésében az orosz, román és izraeli állampolgárságú személyek esetében, amennyiben munkát tagi jogviszonyban, illetve munkaviszony keretében végeznek?
Részlet a válaszából: […] ...tagi jogviszonyban nem biztosítottak. Ez azt jelenti, hogy utánuk semmilyen járulékot nem kell fizetni, a számukra kifizetett jövedelem kizárólag személyijövedelemadó-alapot képez. Járulékfizetés hiányában semmilyen társadalombiztosítási ellátásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Társadalombiztosítási ellátások közterhei

Kérdés: Milyen járulékok, és milyen mértékű adók terhelik az alábbi társadalombiztosítási ellátásokat:- táppénz,- terhességi-gyermekágyi segély,- gyermekgondozási díj?
Részlet a válaszából: […] ...illetve ha bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Betegszabadságra járó távolléti díj egyéni járulékai

Kérdés: Munkaviszonyban álló dolgozó betegszabadsága idejére járó távolléti díj 80 százaléka után milyen egyéni járulékot kell levonnia a munkáltatónak? Alapja-e ez is a 3 százalékos egészségbiztosítási járuléknak?
Részlet a válaszából: […] ...egyszerű, mivel innen az általános járulékfizetési szabályok érvényesek. A Tbj-tv. 4. § k) pontja szerint a járulékalapot képező jövedelem fogalmába beletartozik egyebek mellett az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Díjazottaknak, alkotói pályázatok helyezettjeinek pénzjutalma

Kérdés: Egy társadalmi szervezet díjat alapított, amelyet minden évben odaítél, plakett és pénzjutalom formájában. Ugyanez a szervezet alkotói pályázatokat is kiír. A helyezetteket pénzjutalomban részesíti. Adó- és járulékalapot képez-e a teljes összeg, illetve az szja-számításnál az adóalapnál figyelembe vehető-e a 10 százalékos költséghányad? Hogyan alakul az eho-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...illetve az alkotói pályázatokon helyezést elérők pénzjutalmát, ezért eltérő szabály hiányában ezek egyéb, összevonandó jövedelemnek minősülnek. A bevétel teljes egészében jövedelemnek számít, költségek elszámolására nincs lehetőség. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó rendszeresen, havonta 20 napot fizetés nélküli szabadságon van, közben 4-6 napot dolgozik. Lehet-e ennek valamilyen következménye, és ha igen, akkor mi? Nyugdíj szempontjából megmarad-e a jogfolytonosság?
Részlet a válaszából: […] ...sem lehet figyelembe venni a fizetés nélküli szabadság időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset-, jövedelemkifizetés (pl. gyed) nem történt. A kérdező szóhasználata szerinti "jogfolytonosság" tehát nem marad meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Egyéni járulék levonása megbízási díjból

Kérdés: Hogyan kell egyéni járulékot levonni attól, akinek a megbízási szerződése 2002. december 15-től 2003. január 31-ig szól? A megbízási díj kifizetésére február első napjaiban kerül sor.
Részlet a válaszából: […] ...megállapítható. Ugyanis csak a biztosítási kötelezettséggel járó megbízási jogviszony alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelemből kell a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot levonni. A nyugdíjjárulékot a kifizetés napján – tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Méltányossági gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a méltányossági gyermekgondozási segélyben részesülő személyt illetően?
Részlet a válaszából: […] ...időtartamára a munkavállalót – munkavégzés hiányában – semmilyen díjazás nem illeti meg, erre az időszakra szabadság sem jár. Jövedelemkifizetés nem történik, így járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik. A gyermekgondozási segélyből a Tbj-tv. 26. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjárulékot a munkabérből is és a felhasználási szerződés alapján kifizetett, társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelemből is a 3 905 500 forintos éves felső határig kell levonni.A biztosított mindaddig köteles nyugdíjjárulékot fizetni, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Vegyes jellegű juttatás közterhei

Kérdés: Az Szja-tv. 1. melléklet 7.11. pontja szerint adómentes bevétel a "... munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj átvállalását, a modem biztosítását), továbbá az első üzembe helyezést követően legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzése". Értelmezésük szerint az idézett jogszabályi szöveg azt jelenti, hogy a jogszabály csak a munkavállaló szempontjából tehermentesítette ezt a természetbeni juttatást az adófizetési kötelezettség alól, de a munkáltatónak meg kell fizetnie a természetbeni juttatás után a 44 százalékos személyi jövedelemadót, valamint a 11 százalék eho-t. Helyesen értelmeztük a jogszabályt?
Részlet a válaszából: […] Kérdésfelvetése jogos, hiszen az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7. pontja egyéb indokkal mentesíti a jövedelmeket az adózás alól. A 7.11. pont alapján mentesül az adózás alól a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.
1
313
314
315
325