Találati lista:
1641. cikk / 4270 Megbízási jogviszony figyelembevétele biztosítási időként
Kérdés: Miért nem fogadják el teljes egészében biztosítási időként a megbízási jogviszonyban töltött időszakot annak a kismamának az esetében, aki 2016. június 1-jétől egyéni vállalkozóként működik, előtte pedig 2015. november 1-jétől 2016. május 31-ig megbízási jogviszonyban dolgozott egy cégnél, ahol a hét hónapra összesen 850 ezer forint megbízási díjat kapott egy összegben kifizetve, amely alapján kiterjedt rá a biztosítás, és a foglalkoztató a közterheket is megfizette utána? A?kismama a 2017. január 20-i szülése alapján CSED-et igényelt, de az igénye elutasításra került azzal az indokkal, hogy a szülést megelőző két évben csak 264 nap biztosításban töltött idővel rendelkezik. Milyen lehetőségei vannak ebben az esetben az igénylőnek?
1642. cikk / 4270 Nevelőszülőként biztosított vállalkozó közterhei
Kérdés: Terheli továbbra is a minimumjárulék- fizetési kötelezettség azt az egyéni vállalkozót, aki nevelőszülőként biztosítottá vált?
1643. cikk / 4270 Családi gazdaság vezetőjének részmunkaidős munkaviszonya
Kérdés: Létesíthet részmunkaidős munkaviszonyt egy családi gazdaság vezetője? Amennyiben igen, hogyan alakul az őstermelői járulék-fizetési kötelezettsége?
1644. cikk / 4270 Jogosultsági idő részmunkaidő esetén
Kérdés: Érdemes bejelentenie a vállalkozó férjnek heti 5 órás munkaviszonyban 30 ezer forintos munkabérrel a jelenleg ápolási díjban részesülő feleségét annak érdekében, hogy a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó két évet megszerezze? Az ápolási díj sajnos nem minősül jogosultsági időnek, a férj viszont nem tud magasabb összegű járulékot kitermelni. Arányosan számítják a szolgálati időt ebben az esetben? Hatással lesz a nyugdíj összegére a viszonylag alacsony munkabér?
1645. cikk / 4270 4 órás munkavégzés
Kérdés: Minden esetben beleszámít a nyugdíjba a 4 órás bejelentés, vagy csak akkor, ha a mindenkori 4 órás minimálbér bruttó összegét meghaladja a dolgozó keresete?
1646. cikk / 4270 Nyári szünidőben végzett munka igazolása nyugdíjazáskor
Kérdés: Hogyan tudja bizonyítani egy nyugdíjazás előtt álló magánszemély a középiskolai nyári szünidőkben fennálló, összesen több hónap munkaviszonyát? A magánszemélytől a kifizetéskor levonták a nyugdíjjárulékot, hiszen másképpen nem is számfejthették a bérét, de a nyugdíjbiztosítási szerv nem találja az erre vonatkozó adatokat. A nyári szünidei munka akkor még csak iskolai engedély alapján működött, munkakönyvet nem kellett kiváltani, de azóta az iskola és az akkori munkáltató is megszűnt.
1647. cikk / 4270 Magyarországon szerzett szolgálati idő igazolása
Kérdés: Hogyan tudja igazolni a Magyarországon szerzett szolgálati időt az a személy, aki disszidált, és a munkakönyvét nem vitte magával?
1648. cikk / 4270 Munkaviszony megszüntetése nyugdíjazás esetén
Kérdés: Hogyan érdemes megszüntetnie a munkaviszonyát annak a munkavállalónak, aki igénybe kívánja venni a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugdíjat, és jelenlegi munkahelyén 15 éve dolgozik, amely alapján 60 nap a felmondási ideje? A rendes felmondás vagy a közös megegyezés a jobb megoldás?
1649. cikk / 4270 Kifizetőhelyi teendők ellátás mellett dolgozó munkavállaló kilépése esetén
Kérdés: Milyen teendői vannak a kifizetőhelynek abban az esetben, ha egy 2016. augusztus 10-től GYED mellett munkát végző munkavállaló kilép a cégtől?
1650. cikk / 4270 Szülés GYES alatt
Kérdés: Jogosult lesz táppénzre és CSED-re a második gyermeke után az a biztosított, aki jelenleg a munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelytől gyermekgondozási díjban részesül, amely áprilisban jár le, és a második gyermeke várhatóan júliusban születik? A munkavállaló tájékoztatása szerint az orvosa veszélyeztetett terhességi állományba fogja felvenni, ezért táppénzre válik jogosulttá, az első gyermek után pedig a GYED lejárta után igényelni kívánja a GYES-t.
