1191 talált cikk a járulékalap kifejezésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó esetében mi a vállalkozói járulék fizetésének az alapja, a minimum-járulékalap vagy a minimálbér?

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie annak az evás egyéni vállalkozónak, aki szeptembertől ekho-t választ?

Kérdés: Jól értelmezem a jogszabályokat, hogy amennyiben egy alkalmazott telefontérítését fizeti meg a foglalkoztató, akkor a 29 százalék tb-járulékot és a 3 százalékos munkaadói járulékot is meg kell fizetni, ha nem alkalmazott, vagyis idegen akkor csak a 11 százalékos eho-t?

Kérdés: Mi a munkáltató kötelezettsége abban az esetben, ha a munkavállalója ragaszkodik ahhoz, hogy a minimum-járulékalap alapján fizessék meg a járulékait, de a tényleges jövedelme nem éri el ezt a mértéket?

Kérdés: Kell-e saját maga után járulékokat fizetnie annak a bt.-beltagnak, aki a bt.-ből jövedelmet nem vesz ki, és máshol van heti 22 órás munkaviszonya? Ha igen, akkor a 125 000 forintos minimum-járulékalap, vagy csak a minimálbér után kell megfizetni?

Kérdés: Igénybe veheti-e a 3 hónapos, regisztrált munkanélküli foglalkoztatása után a járulékkedvezményt az egyéni vállalkozó munkáltató is?

Kérdés: Jogosulttá válik-e táppénzre a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, ha a járulékalapot képező jövedelme után megfizeti az egészségbiztosítási járulékot?

Kérdés: Kérem, értelmezzék a Tbj-tv. 9. § (3) bekezdését! Véleményem szerint azt jelenti, hogy ha valakinek egy hónapos megbízási szerződése van, akkor a terhességi-gyermekágyi segélyt igényelheti az egy hónapos megbízási szerződésen belül, vagy úgy, hogy ha megszűnik a megbízási szerződés, pl. szeptember 2-án, és szeptember 3-ától igényli a terhességi-gyermekágyi segélyt, akkor biztosított marad a TGYÁS, a GYED és a GYES folyósításának az időtartama alatt?

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett és működő kft. vegyes tulajdonban van. A cég tulajdonosi összetétele: 60 százalék külföldi cég tulajdona, 20 százalék külföldi magántulajdon (két fő 10+10 százalék), 20 százalék magyar magántulajdon (három fő 10+5+5 százalék). A társasági szerződés szerint öt ügyvezető van, éspedig a két fő külföldön élő külföldi állampolgárságú tulajdonos, illetve a három, Magyarországon élő, magyar állampolgárságú tulajdonos. A kft. irányítását a három, magyarországi társas tag – ügyvezető – látja el, mindhárom főállásban. Ezek közül jelöli ki a társasági szerződés a munkaügyi feladatokat ellátó ügyvezetőt aki "társas tag, főállásban" besorolásban szerepel. A másik két magyarországi ügyvezetőt munkaviszonyban foglalkoztatják, illetve számolják el. E három egyén Magyarországon bejelentve biztosított. A két külföldi állampolgár egyéni tulajdonos, ügyvezető, a magyarországi napi munkában nem vesz részt, évenként egy-két alkalommal jelennek meg Magyarországon, a taggyűléseken. Valójában az említett külföldi állampolgár tagok a kft. munkájában oly módon vesznek részt, hogy az egyik magyarországi ügyvezető megy el a külföldön lévő, de a jelen társaságban tulajdonosként szereplő cég székhelyére, és ott beszámol a magyarországi cég tevékenységéről. Ezek az ügyvezetők Magyarországon nem vesznek fel díjazást, biztosítottként bejelentve nincsenek, ezért járulékfizetés sem történik utánuk. Helyes volt-e kft. gyakorlata eddig? A Gt. 2006. július 1-jei változása miatt változtatni kell-e a másik két, Magyarországon biztosított tag ügyvezetői státusán? A két külföldi társas tag ügyvezető után meg kell-e fizetni az előírt alap után a járulékokat?

Kérdés: Van-e minimum-járulékalapja a mezőgazdasági őstermelőnek?