Külföldi állampolgárok foglalkoztatása harmadik országban

Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak a Magyarországon bejegyzett foglalkoztatóra abban az esetben, ha harmadik ország területén szeretnének amerikai és kínai állampolgárokat foglalkoztatni, hogy a saját országukban értékesítsék a termékeiket és a szolgáltatásaikat?
Részlet a válaszából: […] ...következtében – tekintve, hogy a külföldi munkavállalóknak Magyarországonnem keletkezik adóköteles jövedelmük – járulékalapként a munkaszerződésükbenszereplő személyi alapbért, megbízási szerződés esetén a szerződésbenmeghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Táppénz megállapítása

Kérdés: Helyesen jár-e el a kifizetőhely, ha a 2011. évi minimálbér alapján számítja a táppénzt, és 107 napra folyósítja az alábbi esetben? A munkavállaló 2011. január 1-jétől dolgozik a foglalkoztatónál. Két éven belüli előző jogviszonyai 2007. április 21-től 2008. június 10-ig, 2008. június 21-től 2010. március 16-ig és 2010. augusztus 16-tól 2010. december 31-ig tartottak. A 2010. augusztus 16-tól december 31-ig tartó munkavállalása rokkantsági nyugdíj folyósítása mellett történt, melyet 2011. január 1-jétől megszüntettek állapotjavulás miatt. A dolgozó 2011. április 18-tól keresőképtelen, és a betegszabadság lejárta után táppénzt igényelt.
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási járulék alapját képezőjövedelem alapulvételével lehet megállapítani.A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapotképező jövedelme után pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizet, tehátez a jövedelme a táppénz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Rokkantnyugdíjas tag osztaléka

Kérdés: Beleszámít-e a 2010. év eredménye alapján fizetett osztalék egy gazdasági társaság rokkantnyugdíjas tagjának hathavi átlagjövedelmébe, aki havonta a nyugdíj kétszeresét el nem érő összegben kap tagi jövedelmet? Elveszítheti-e a nyugdíjjogosultságát a tag emiatt, vagy van valamilyen megoldás erre a problémára?
Részlet a válaszából: […] ...rokkantsági nyugdíjra való jogosultság keresőtevékenységmiatti megszűnése szempontjából jövedelem az a járulékalapot képező jövedelem,illetve az a járulékalap, amely után a Tbj-tv. alapján – a járulékfizetésifelső határ figyelmen kívül hagyásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Egyéni vállalkozóként működő közalkalmazott szülése

Kérdés: Milyen ellátásra és milyen összegben lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2003 óta közalkalmazottként dolgozik, első gyermekével 2008. december 31-ig GYED-ben, 2009. október 1-jétől 2010. december 18-ig GYES-ben részesült, ezt követően szabadságát töltötte, majd 2011. február 10-től táppénzen van, és június elején ismét szül? A 2009. január 1-jétől szeptember 30-ig tartó időszakra járó GYED-et egyéni vállalkozói tevékenység miatt vissza kellett fizetnie. A vállalkozói tevékenységet jelenleg is folytatja.
Részlet a válaszából: […] ...feltételekkel.A terhességi-gyermekágyi segély összegét a 2010. január1-jétől 2010. december 18-ig terjedő időtartamra szóló, járulékalapot képezőjövedelme alapulvételével kell megállapítani.E jogviszonya alapján a dolgozó gyermekgondozási díjra isjogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások szakképzési hozzájárulása

Kérdés: Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások után?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást [Eho-tv. 3. § ba) pont] fizetnie, a meghatározott 1,19-szeres adóalap után.A Tbj-tv. 4. § k) pontja szerint járulékalapot képező jövedelem az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Munkaviszonyban álló egyéni vállalkozó járulékbevallása

Kérdés: Kell-e módosítani a járulékbevallását annak a munkaviszonyban álló egyéni vállalkozónak, akinek a munkaviszonya 2010 januárjában rendkívüli felmondással megszűnt, de a bíróság néhány hete kimondta a felmondás jogellenességét, és helyreállította a jogviszonyt, több millió forint elmaradt munkabért megítélve?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése értelmében az egyénivállalkozó a tényleges kivét után kötelezett járulékfizetésre, és nem terheli aminimálbér utáni járulékfizetés, amennyiben rendelkezik heti 36 órát elérőfoglalkoztatással. Mivel a kérdésben említett egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Mezőgazdasági őstermelő keresőképtelensége

Kérdés: Figyelembe lehet-e venni kieső időként annak a mezőgazdasági őstermelőnek a betegséggel töltött napjait, akinek az elmúlt évi bevétele a 8 millió forintot nem haladta meg, így pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizet, ezért táppénzre sem jogosult? Csökkenthető-e a járulékalap a táppénzes utalványon igazolt napokkal arányosan?
Részlet a válaszából: […] Nem. A Tbj-tv. 30/A. §-a szerint a mezőgazdasági őstermelőjárulékfizetési kötelezettségére a 29. § (4) bekezdésében foglaltakatmegfelelően alkalmazni kell. Nevezett jogszabályi hely sorolja fel azokat azidőszakokat, amikor az egyéni vállalkozó mentesül a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 24.

Táppénz megállapítása új munkahely esetén

Kérdés: Mi alapján állapítják meg annak a munkavállalónak a táppénzét, aki 2011. március 21-én kilépett a munkahelyéről, március 22-én új munkaviszonyt létesített, és március 23-án keresőképtelen lett? Mennyi lehet a munkavállaló táppénze? Milyen kifizetési terhet fog ez jelenteni a munkáltatónak? A munkavállaló elmúlt négy negyedévi keresete havi nettó 300 000 forint volt.
Részlet a válaszából: […] ...azt azösszeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeliegészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. (A járulékalap nem anettó, hanem a bruttó összeg. Külön kell számítani a rendszeres és nemrendszeres jövedelmek napi átlagát.)A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 10.
Kapcsolódó címkék:  

Kiküldött munkavállaló közterhei

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget abban az esetben, ha egy magyar cég szerződést köt egy EU-tagállamban bejegyzett külföldi társasággal, amelynek keretében 18 hónapra németországi munkára küldi az egyik alkalmazottját? A munkavállaló havi bruttó munkabére 350 000 forint, a napidíja pedig 85 euró. A társaság havi 500 euróért bérel egy lakást a munkavállalójának, aki havonta egyszer utazik haza.
Részlet a válaszából: […] ...haladja meg akét évet – a magyar társadalombiztosítás hatálya alatt marad, és Magyarországonkell utána a járulékfizetést teljesíteni. Járulékalapként az adóelőleg-alapotképező jövedelme szolgál (tehát a napidíj forintra átszámított összege is),azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

PhD-ösztöndíjas megbízott közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli az állami PhD-ösztöndíjban részesülő magánszemély megbízási díját? Hogyan változik a helyzet, ha időközben az egyetemmel is köt megbízási szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...személyesen munkát végző személy biztosítási kötelezettség alátartozik, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapotképező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát (23 000 forintot),illetőleg naptári napokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 12.
1
55
56
57
118