Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezései szerint adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére.A Tbj-tv. 4. §-ának k) 1. pontjába foglalt főszabály szerint járulékalapot képező jövedelemnek – egyebek mellett – az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Elláthatja-e egy kft. ügyvezetői tevékenységét egy nyugdíjas személy, ha igen, milyen közterheket kell megfizetni utána?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem után a 27 százalékos mértékű szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli. A nyugdíjas munkavállalót a járulékalapot képező jövedelem után 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék és a 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.
Kapcsolódó címke:

Végkielégítés figyelembevétele nyugdíjalapként

Kérdés: 2012-ben beleszámít a nyugdíj alapjául szolgáló összegbe a végkielégítés összege?
Részlet a válaszából: […] ...végkielégítést a nyugellátás összegének megállapításánál figyelembe kell venni, hiszen az a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja szerinti járulékalapot képező jövedelem. Fontos azonban kiemelni, hogy annak ellenére, hogy a végkielégítést a nyugdíj alapjául...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.
Kapcsolódó címkék:  

Bedolgozó biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen összegű jövedelem után lesz biztosított 2012. július 1-jétől a bedolgozó?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a bedolgozói jogviszonyban munkát végző személy akkor minősül biztosítottnak, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.
Kapcsolódó címkék:  

Egyszemélyes kft. tagjának és ügyvezetőjének járulékai

Kérdés: Keletkezik-e a T1041 számú nyomtatványon bejelentendő biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya egy egyszemélyes kft. tagjának, illetve az ügyvezetőnek, aki nem tagja a társaságnak, ha mindketten rendelkeznek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal? Meg kell fizetni a járulékokat a minimálbér után? Kell fizetni egészségügyi szolgáltatási járulékot az ügyvezető után, ha időközben nyugdíjba vonul?
Részlet a válaszából: […] ...és járulékfizetési kötelezettségét elbírálni. E szabályok értelmében csak akkor tartozik biztosítási kötelezettség alá, ha a járulékalapot képező tárgyhavi jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 6.

Holland állampolgárságú ügyvezető közterhei

Kérdés: Meg kell fizetni a minimálbér után a járulékot egy magyar egyszemélyes kft. holland állampolgárságú ügyvezető tagja után? Kell taj-számot kérni a külföldi állampolgár számára? Be kell jelenteni a T1041 számú nyomtatványon a biztosítási jogviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a külföldi ügyvezető e tisztségére tekintettel társas vállalkozóként biztosítottnak minősül, és az egyéni járulékokat a járulékalapot képező jövedelme, de a 10 százalékos nyugdíjjárulékot legalább a minimálbér, a 8,5 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 6.

Jutalékfizetés

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, ha esetenként a minimálbér 30 százalékát meghaladó jutalékban részesít olyan magánszemélyt, aki nem áll az alkalmazásában?
Részlet a válaszából: […] ...végző személy biztosítása abban az esetben áll fenn [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja], amennyiben az e tevékenységből származó járulékalapot képező (adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő) jövedelme havi szinten eléri a minimálbér harminc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 6.
Kapcsolódó címke:

Többes jogviszonyú nyugdíjas vezető tisztségviselő közterhei

Kérdés: Be kell jelenteni minden jogviszonyában azt a saját jogú nyugdíjas személyt, aki heti 40 órás munkaviszonyban egy zrt. elnök-vezérigazgatója, emellett a zrt. kapcsolt vállalkozásának minősülő kft. ügyvezetője, valamint egy szövetkezet ügyvezető elnöke is? A kft.-ben a havi tiszteletdíj összege nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a szövetkezetben pedig év végén kap egy minimális összegű tiszteletdíjat.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának d) 5. pontja értelmében társas vállalkozónak minősül a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve ha ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.
Kapcsolódó címkék:  

Rokkantsági ellátásban részesülő személy keresete

Kérdés: Mennyi lehet a 2011-ben II. csoportos rokkantsági nyugdíjas, 2012-től rokkantsági el­lá­tás­ban részesülő alkalmazott keresete 2012. július 1-jétől, ha az állapota végleges, komplex felülvizsgálata nem szükséges? Hogyan kell értelmezni azt a jogszabályt, hogy a munkavállaló jövedelmének három egymást követő hónapra vonatkozó átlaga nem haladhatja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 150 százalékát, azaz 139 500 forintot? Ezt az összeget havi összegként vagy a három hónapra jutó jövedelemként kell értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó azért nem volt jogosult rendszeres szociális járadékra, mert a minimálbér alapján történő járulékfizetés miatt a járulékalapot képező jövedelme bizonyosan meghaladta a minimálbér 80 százalékát.) A rokkantsági ellátás viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Rokkantsági ellátásban részesülő ügyvéd járulékalapja

Kérdés: Mi alapján kell járulékot fizetnie egy ügyvédi iroda vezető tagjának, aki 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a kamarai tagsága egész évben folyamatos volt?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának d) 3. pontja szerint az ügyvédi iroda tagja – irodavezetői minőségétől függetlenül – társas vállalkozónak minősül. A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejöttének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.
Kapcsolódó címkék:  
1
49
50
51
118