Jövedelmet pótló kártérítés

Kérdés: Munkaügyi per elvesztése után a bíróság kötelezi a munkáltatót, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján fizessen volt munkavállalójának. A kifizetett összeg után kell-e személyi jövedelemadót, illetve járulékot fizetni, vagy ez az összeg mentes a közterhek alól?
Részlet a válaszából: […] ...(megjelent az AEÉ 2002. évi 8. számában) is megerősíti.Tekintve, hogy biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó és járulékalapot képező jövedelemmel állunk szemben, az után a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 29 százalék tb-járulékot, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Egyéni vállalkozás átalakulása kft.-vé

Kérdés: Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakult. A cégbejegyzést követően a vállalkozói igazolvány leadására csak többnapi késéssel került sor. Az okmányiroda a vállalkozást – függetlenül a cégbírósági végzéstől – az igazolvány leadásának napján szüntette meg. Kell-e a megszűnt egyéni cégnek társadalombiztosítási járulékokat (29 százalék és 11,5 százalék) fizetnie a cég bejegyzésétől a vállalkozói igazolvány leadásáig eltelt időre? Az adóbevallásokat az idevonatkozó törvényi előírások szerint a cégbírósági végzés időpontjának a figyelembevételével kell-e elkészíteni? Az egyszemélyes kft. tulajdonosának nincs munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] ...29. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, míg a kft.-nek a személyes közreműködésére tekintettel esetlegesen kifizetett, járulékalapot képező jövedelem után kell lerónia ugyanezen mértékű járulékokat, valamint a társaság létrejöttétől a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Közteherfizetés felmentési idő alatt létesített új munkaviszony esetén

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya 2003. július 14-én megszűnt. 2003. június 16-tól munkavégzési kötelezettsége alól felmentették. 2003. június 23-tól új, heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Mely időponttól kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, illetőleg a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a munkavállaló új munkaviszonyában? A munkáltató mikortól fizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve az egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...legyen szó, a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot – a bevallására, illetve a befizetésére előírt szabályok szerint – a járulékalapot képező jövedelem juttatását követően be kell vallani és meg kell fizetni. Ugyanez vonatkozik a biztosítottat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Szakképző iskolai hallgató díjazása

Kérdés: Kell-e munkaadói, munkavállalói járulékot, valamint eho-t fizetni a tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben, illetve nyári gyakorlati szakmai oktatásban részesülő szakképző iskolai hallgató részére juttatott havi 15 000 forint után, melyből a 8,5 százalékos, valamint a 3 százalékos egyéni járulék levonása és befizetése, és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék befizetése megtörténik? Kell-e fizetni a megállapított 15 000 forintot a nyári szünetben, az öthetes szakmai gyakorlat tartamára?
Részlet a válaszából: […] ...tanulmányokat folytató tanulóra kiterjed a biztosítás [Tbj-tv. 5. § (1) bek. c) pontja], a tanulószerződésben meghatározott juttatása járulékalapot képező jövedelem [Tbj-tv. 4. § k) pontja], tehát a foglalkoztató helyesen fizeti meg e díjazás után – ami ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Előzetes letartóztatásban lévő beltag biztosítása

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy bt. egyetlen, jelenleg előzetes letartóztatásban lévő beltagja után? Be kell-e jelenteni ezt a tényt az APEH-nek, illetve a tb-nek, illetve hogyan alakul az adatszolgáltatási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó előzetes letartóztatásban van (fogvatartott). Ez az előírás tehát azt jelenti, hogy a fogva tartás időtartama alatt – járulékalapot képező jövedelem hiányában – a minimumjárulékokat sem kell megfizetni. Az előzetes letartóztatás tényét mind...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Nappali tagozatos hallgató jogviszonya

Kérdés: Milyen díjazás ellenében végezhet esetenként munkát, illetve köteles-e jövedelmet felvenni egy kft. személyes közreműködésre nem kötelezett tagja, aki felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója? Milyen közterheket kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...végez munkát, legjobb megoldás a megbízási jogviszony. Ebben az esetben a biztosítás akkor terjed ki rá, ha a megbízási díjának a járulékalapot képező (adóelőleg számításánál figyelembe veendő) része napi szinten eléri az 500, havi szinten a 15 ezer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Tanulószerződéssel foglalkoztatott szakmunkástanuló utáni közterhek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a foglalkoztatónak a tanulószerződéssel foglalkoztatott szakmunkástanuló esetében, ha az iskola határozza meg minden hónapban a tanuló tanulmányi átlaga alapján az összeget, mely az egyik esetben havi 7000 forint, a másik esetben pedig havi 500 forint?
Részlet a válaszából: […] ...iskolai tanulmányokat folytató tanuló biztosítási kötelezettség alá tartozik, és a tanulószerződésében meghatározott díjazása járulékalapot képező jövedelemnek minősül. A foglalkoztató ezért a tanulószerződésben meghatározott díj alapulvételével köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Rokkantsági járadékban részesülő személy megbízási díja, tiszteletdíja

Kérdés: Rokkantsági járadékban részesülő személyt megbízási jogviszonyban foglalkoztatunk folyamatosan. A 3450 forint eho-t megfizetjük utána, a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot díjazásából levonjuk. Évente egyszer más irányú tevékenységért tiszteletdíjat kap. Kell-e vonni ebből is a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetőleg a rokkantsági járadékban részesülő személy jövedelméből kell-e egyáltalán 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 3 százalék egészségbiztosítási járulékot levonni?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban álló személy, illetőleg a választott tisztségviselő akkor biztosított, ha az e tevékenységéből származó tárgyhavi, járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Osztrák ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Vegyesvállalat személyesen közreműködő osztrák állampolgár tagja (ügyvezető) nem vesz fel jövedelmet a társaságtól, és rendelkezik az osztrák társadalombiztosítási szervtől heti 36 órás biztosítási jogviszonyról igazolással. Fennáll-e a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség, illetve van-e tételes eho-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...osztrák tag a magyar jogszabályok értelmében társas vállalkozónak minősül. A társas vállalkozás tagjának a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelme után kell a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulékot megfizetni, feltéve hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Szlovák állampolgárságú beltag tb-jogviszonya

Kérdés: Ugyanúgy vonatkoznak-e a járulékfizetési szabályok a szlovák állampolgárságú magánszemélyre, aki Magyarországon bejegyzett betéti társaság személyesen közreműködő beltagja, mint a belföldi illetőségű magánszemélyre? A beltagnak egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonya nincs.
Részlet a válaszából: […] ...tehát társas vállalkozóként biztosítottnak minősül, és a részére személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (elszámolt), járulékalapot képező jövedelem, de legalább havi átlagos szinten a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.
1
101
102
103
113