Folyamatos munkarendben dolgozók pihenőnapja

Kérdés: Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat – gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret a munkavállaló törvényes munkaidejét foglalja magába, meghatározott időegységre vonatkozóan. A munkaidőkeret alkalmazását általában a munkakör, illetve a munkáltató által folytatott gazdasági tevékenység jellege indokolja. A munkaidőkeretet, a napi munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Nagykorú szakközépiskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen szerződéssel, milyen időkeretben lehet alkalmazni 2004. május 1-jétől a nagykorú, nappali tagozatos szakközépiskolai hallgatókat?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 72. §-ában foglalt rendelkezések értelmében munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki 16. életévét betöltötte.Korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is létesíthet munkaviszonyt.A munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Gépjárművezető külföldi kiküldetése

Kérdés: Egy gépjárművezető külföldre fuvarozza kollégáit. A kiküldetés időtartama egy hét, szerdától szerdáig. Külföldön a gépjárművezetőt igény szerint veszik igénybe, esetenként nincs feladata, esetenként pedig a különböző rendezvények helyszínére fuvarozza a kollégákat. Valamennyi kiküldött napidíjat kap, tehát a sofőr is. A bérszámfejtés során kell-e a gépjárművezető részére túlórát, készenléti díjat stb. elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 105. § (1) bekezdése értelmében a munkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen, szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti a munkavállalót (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy a munkavállaló ezen időtartam alatt és a munkáltató irányítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Tehergépjármű-vezetők munkaideje, bérezése

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a munkaidejüket, és havonta mennyit dolgozhatnak azok a tehergépkocsi-vezetők, akik egy cég saját teherautójával külföldre szállítanak árut? Hosszabb utakra két sofőr megy. Milyen bérezési formát lehet alkalmazni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117/A. § (1) bekezdés b) pontja értelmében kollektív szerződés a belföldi és a nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó munkakörben foglalkoztatott munkavállaló tekintetében a napi munkaidő korlátozására [119. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Munkarend meghatározása munkaidőkeret alkalmazása esetén

Kérdés: Kéthavi munkaidőkeretben, előre kiadott munkarend alapján történő foglalkoztatás esetén: – Előírható-e egymást követő szombaton és vasárnap történő munkavégzés? – Ha a fenti napokon munkarend szerint nem dolgozik a munkavállaló, de berendelik rendkívüli munkavégzésre, akkor milyen pótlék jár, és egyáltalán berendelhető-e a munkavállaló egymást követő szombaton és vasárnap munkavégzésre?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 118. §-ának értelmében a munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait – kollektív szerződés rendelkezése hiányában – a munkáltató állapítja meg.Vasárnapi munkavégzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Pihenőidő több műszakos munkarendben

Kérdés: Kiadható-e szabadság pihenőnap megszakításával, vagy csak a szabadság lejártát követően adható ki pihenőnap annak a három műszakos munkarendben foglalkoztatott, hétvégén is műszakban lévő ápoló-gondozó munkavállalónak, aki egyhavi munkaidőkeretben dolgozik? Pihenőnapnak számít-e a hétvége, és ezzel meg lehet-e szakítani a szabadságát, vagy a szabadságnak ebben az esetben folyamatosnak kell lennie?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg a több műszakos munkarend és ehhez kapcsolódóan a délutáni, illetve az éjszakai műszak fogalmát. A rendelkezések értelmében több műszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Megszakítás nélküli munkarend

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben alkalmazunk idénymunkát végző dolgozókat. A műszakbeosztás alapján vasárnapi munkavégzés történik. Milyen pótlékok illetik meg a fent említett munkavállalókat, ha a vasárnap ledolgozott 8 órán felül túlmunkavégzésre van szükség?
Részlet a válaszából: […] A megszakítás nélküli munkarend megállapításának, alkalmazásának eseteit, feltételeit az Mt. 118. § (2) bekezdésében foglalt kógens rendelkezések határozzák meg.A rendelkezések értelmében megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha a munkáltató működése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Középiskolai tanulók ösztöndíja

Kérdés: Megilleti-e az ösztöndíj azokat a középiskolai tanulókat, akik heti két alkalommal dolgoznak? Ha igen, akkor az iskola vagy a cég fizeti-e?
Részlet a válaszából: […] Az iskolai rendszerű, valamint az iskolarendszeren kívüli szakmai képzésre, a tanuló gyakorlati foglalkoztatására, a tanulószerződésre, a tanulókat megillető juttatásokra, kedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket a Szak-tv., valamint az iskolai rendszerű szakképzésben részt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Távolléti díj

Kérdés: Az Mt. 137. § (1), (3) bekezdése alapján a 15 munkanap betegszabadság idejére a távolléti díj 80 százaléka jár. Beletartozik-e a távolléti díjba az alapbéren kívül az évek óta rendszeresen kapott mozgó bér, délutános műszakpótlék, túlmunkadíj? Ha igen, számfejtheti-e egy munkáltató csak az alapbér alapján a betegszabadságra járó keresetet azzal az indoklással, hogy a különféle rendszeres pótlékokkal azért nem számol, mert azok a munkaszerződésben nincsenek rögzítve?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezéseket az Mt. 151/A. § (1)–(12) bekezdéseiben foglaltak tartalmazzák. A munkavállaló távolléti díja számításának alapjául szolgáló bérelemek: a távollét időszakában érvényes személyi alapbér, a rendszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A szülni készülő biztosított foglalkoztatójának sokrétű feladatai vannak mind a kifizetőhelyi, mind a nem kifizetőhelyi munkáltató esetében. Az első anyasági ellátás a terhességi-gyermekágyi segély, amit a biztosított nő a szülés várható időpontja előtt 28 nappal vehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.
1
11
12
13