Távolléti díj

Kérdés: Az Mt. 137. § (1), (3) bekezdése alapján a 15 munkanap betegszabadság idejére a távolléti díj 80 százaléka jár. Beletartozik-e a távolléti díjba az alapbéren kívül az évek óta rendszeresen kapott mozgó bér, délutános műszakpótlék, túlmunkadíj? Ha igen, számfejtheti-e egy munkáltató csak az alapbér alapján a betegszabadságra járó keresetet azzal az indoklással, hogy a különféle rendszeres pótlékokkal azért nem számol, mert azok a munkaszerződésben nincsenek rögzítve?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezéseket az Mt. 151/A. § (1)–(12) bekezdéseiben foglaltak tartalmazzák. A munkavállaló távolléti díja számításának alapjául szolgáló bérelemek: a távollét időszakában érvényes személyi alapbér, a rendszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A szülni készülő biztosított foglalkoztatójának sokrétű feladatai vannak mind a kifizetőhelyi, mind a nem kifizetőhelyi munkáltató esetében. Az első anyasági ellátás a terhességi-gyermekágyi segély, amit a biztosított nő a szülés várható időpontja előtt 28 nappal vehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Betegszabadság időtartama

Kérdés: Az egyik munkavállalónk 2002. december 9-én, ebben az évben először, betegállományba került. 2002. december 09-től december 31-ig a két fizetett ünnep miatt a betegszabadság folyósításának utolsó napja 2002. december 31., 2003. január 1. szintén fizetett ünnep. Betegszabadság, vagy táppénz jár-e neki?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy 2002. december 31-én lejár a betegszabadság időtartama, a biztosított 2003. január 1-jétől táppénzre jogosult. A táppénzre való jogosultságnál a fizetett ünnepnek nincs jelentősége, hiszen az Eb-tv. szerint a táppénz minden naptári napra jár, ideértve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Táppénz a pihenőnapra

Kérdés: A dolgozónak pénteken lejár a betegszabadsága, hétfőtől keresőképes. Szombat, vasárnapra jár-e részére táppénz?
Részlet a válaszából: […] Nem jár táppénz a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn. A dolgozó részére tehát szombatra és vasárnapra nem lehet táppénzt számfejteni (Eb-tv. 47. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Passzív táppénz

Kérdés: Mely esetekben, kinek és meddig jár az úgynevezett passzív táppénz?
Részlet a válaszából: […] Táppénzre az is jogosult, aki a biztosítás megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik, és a Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. Ebből az következik, hogy nem csak az jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Táppénz a munkaviszony megszűnése után

Kérdés: A munkavállaló kilépése napján megbetegedett. Jár-e neki betegszabadság, illetve táppénz? A táppénz folyósításához milyen adatot kell szolgáltatni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből megállapíthatjuk, hogy a keresőképtelenség a biztosítás fennállása alatt következett be, így, ha a biztosított egyéb feltételeknek is megfelel, táppénzre jogosult lesz. Fenti esetben a keresőképtelenség első napjára, a betegszabadságra vonatkozó szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
1
…
12
13