Kötelezően előírt ügyelet díjazása

Kérdés: Kell-e valamilyen pluszjuttatást fizetni azoknak a dolgozóknak, akiket a munkáltatójuk a 2005. december 27-étől január 6-áig terjedő időszakban reggel 6-19 óra között ügyeletre jelölt ki? A dolgozóknak ezen időszak alatt telefonon, illetve interneten folyamatosan rendelkezésre kellett állniuk, így az eredetileg tervezett szabadságukat sem vehették ki. Az ügyelet kijelölésére azért került sor, mert a munkáltató egy új bérszámfejtési rendszerre állt át, és az ezenközben felmerülő problémák megoldása érdekében szükség volt a rendelkezésre állásra.
Részlet a válaszából: […] A készenlétre és az ügyeletre vonatkozó előírásokat az Mt.129. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.E rendelkezések értelmében készenlét az az időtartam, amelyalatt a munkavállaló a munkaidő-beosztásától eltérő időben, illetve amunkaidőkereten felül – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Közalkalmazott rendkívüli munkavégzése

Kérdés: Rendkívüli munkavégzésnek minősül-e, illetve milyen pótlékok illetik meg azt a gyógypedagógiai asszisztenst, aki nyári táborozásra van beosztva, amelynek idejébe néha szombat és vasárnap is beleesik? A dolgozó munkaideje napi 4 óra, és a munkaköri leírása semmilyen formában nem szól erről a feladatról. Hogyan alakul az elszámolás, ha ünnepnapon vagy vasárnap ugyanaz a napi 4 órás munkavállaló 12 óra munkaidőt teljesít?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó Mt. 123. § (3)bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében kollektív szerződés előírhatja, hogya közalkalmazottat a készenlétet követően nem illeti meg pihenőidő. A közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó Mt. 127....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló pihenőnapja

Kérdés: Milyen juttatásokat, illetve pótlékokat kell kapnia annak az alkalmazottnak, aki munkaidőkeretben dolgozik, nem folyamatos munkarendben, három műszakban, fizetett ünnep napján nem dolgozhat, de műszakját előző este 22.00-kor kezdte és ünnepnap 6.00-kor fejezte be? Jelen esetben az alkalmazott 2006. március 14-én 22.00-kor kezdte műszakját és 2006. március 15-én 6.00-kor fejezte be. Mi a teendő, ha szintén fent nevezett alkalmazott 2006. március hónapban a fizetett ünnep nélkül 22 munkanapot dolgozott, és a fizetett ünnepen pihenőnapját töltötte? A pihenőnapra nem jár bér, de a fizetett ünnepre igen, tehát aki nem pihenőnapon volt 2006. március 15-én, hanem fizetett ünnepen, több bért kap, mint az, aki dolgozott. Milyen módon lehet rendezni az eltéréseket?
Részlet a válaszából: […] Mt. 117. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezésértelmében napi munkaidő: az egy naptári napra eső vagy 24 órás megszakításnélküli időszakba tartozó munkaidő.Az Mt. 117. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezésértelmében több műszakos munkarend: ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.
Kapcsolódó címkék:  

Liftügyeletet ellátó társasházi lakó jogviszonya

Kérdés: Milyen jogszabályokat kell alkalmazni abban az esetben, ha egy társasház egy lakóval szeretne szerződést kötni havonta két hét folyamatos liftügyeletre, mely idő alatt éjjel-nappal otthon készenlétben kell állnia? A társasház havi 60 000 forint jövedelmet fizet ezért a munkáért. Hogyan kell megállapítani a szabadságot, hogyan kell számolni a szolgálati időt, illetve kell-e jelenléti ívet vezetni, és ha igen, hogyan? Kell-e pótlékot számolni a munkabérre?
Részlet a válaszából: […] A teljes (törvényes) munkaidőre vonatkozó előírásokat az Mt.117/B §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg. E rendelkezések értelmében a teljes munkaidő mértéke napi 8,heti 40 óra.A munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felekmegállapodása az előző bekezdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.
Kapcsolódó címkék:  

Pihenőnap kiadása állattenyésztéssel foglalkozó munkáltató esetében

Kérdés: Egy pulykahizlalással foglalkozó szövetkezetben a dolgozók szombaton és vasárnap is dolgoznak, mert az alacsony létszám miatt a helyettesítés nehezen oldható meg, emiatt a pihenőnapokat sem tudják mindig kiadni. Hogyan adhatják ki a pihenőnapot a törvények betartásával, illetve mennyi ideig késhetnek a pihenőnapok kiadásával?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117. § (1) bekezdés i) pontja értelmében pihenőnap: anaptári nap 0.00 órától 24.00 óráig tartó időszak, vagy 3 és 4 műszakos munkarendben,továbbá a megszakítás nélkül működő munkáltató, illetve az ilyen munkakörbenfoglalkoztatott munkavállaló esetében –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Táppénz alapja és mértéke

Kérdés: Mely időszak alapján kell kiszámolni a táppénzt annak a dolgozónak, akinek a munkaviszonya 2005. március 1-jétől 2005. június 30-áig tartott egy szövetkezetnél, és 2005. július 1-jétől passzív jogon táppénzt igényel? A megelőző időszakban az alábbi jogviszonyai voltak. 2003. július 1-jétől december 31-éig munkaviszony, 2004. január 1-jétől december 31-éig munkaviszony, 2004. november 4-étől december 31-éig és 2005. január 1-jétől február 28-áig munkanélküli-ellátás. Ebben az esetben is érvényes-e a maximum 90 napos folyósítás, hiszen a biztosított terhesség miatt van táppénzen, és 2005. novemberben fog szülni?
Részlet a válaszából: […] A táppénzre való jogosultságot, illetve annak összegét azEb-tv. rendelkezései szerint kell megállapítani. Az egészségbiztosítás betegségesetére folyósított pénzbeli ellátására, a táppénzre való jogosultsághozalapvető feltétel a beteg fennálló vagy a megbetegedést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadság alatt történt baleset megítélése

Kérdés: Jogosult-e 100 százalékos táppénzre az a munkaviszonyban álló dolgozó, aki évi rendes szabadsága alatt balesetet szenvedett, amelyből kifolyólag előreláthatóan hosszú ideig lesz betegállományban? Az orvosi igazoláson "4" kód szerepel. A szabadság további idejére táppénzt vagy szabadságot kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] A 100 százalékos mértékű baleseti táppénzre semmi esetre semlesz jogosult a dolgozó, hiszen az kizárólag az üzemi baleset miattbekövetkezett keresőképtelenség idejére jár, üzemi baleset pedig az a baleset,amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaidőkeretben foglalkozatott dolgozók juttatásai

Kérdés: Portás-biztonsági őröket foglalkoztat egy cég havi munkaidőkeretben, napi 8 óra figyelembevételével (pl. 22 munkanap x 8 óra = 176 óra munkaidőkeret). A műszakbeosztás 12 és 24 órás műszakokban történik. Ha egy dolgozó a fizetett ünnepnapon a beosztása szerint nem dolgozik, kell-e ünnepet számfejteni, illetve ha a fizetett ünnepen dolgozik, jár-e erre az időre külön műszakpótlék? Ha a beosztása szerint a ledolgozott munkaideje nem éri el a megállapított havi munkaidőkeret mértékét, az így kiesett időre kell-e pl. állásidőt elszámolni, illetve, ha többet dolgozik a megállapított munkaidőkeretnél, kell-e túlórát elszámolni? A fizetett szabadságokat hogyan kell részükre kiadni? (Mely napokra és milyen óraszámmal?) A betegszabadságot milyen napokra és milyen óraszámmal kell számfejteni (8 órával kell számolni, vagy a beosztása szerinti 12, ill. 24 órával)? Táppénz esetén minden naptári napra kaphat táppénzt?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozóelőírásokat az Mt. 125. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében munkaszüneti napon – a 127. § (1)bekezdésének második mondatában meghatározott kivétellel – a munkavállaló csaka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaszüneti napra járó távolléti díj

Kérdés: Megszakítás nélküli, illetve készenléti jellegű munkakörben dolgozó, órabéres éjjeliőrök esetében hogyan kell elszámolni a munkaszüneti napra járó járandóságot akkor, ha a munkaszüneti nap szombat-vasárnapra esik, és a dolgozók a munkarendjük szerint szolgálatban vannak? Van-e különbség abban az esetben, ha a munkaszüneti nap nem hétvégére esik?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 125. §-ában foglalt rendelkezések értelmébenmunkaszüneti napon – a 127. § (1) bekezdésének második mondatában meghatározottkivétellel – a munkavállaló csak a megszakítás nélküli munkarendben, vagy arendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Megszakítás nélküli munkarend

Kérdés: Egy szórakoztatótevékenységet folytató betéti társaságnál a nyitvatartási idő délelőtt 11.00 órától másnap hajnali 03.00 óráig tart. Az Mt. 118. § (2) bekezdés szerinti 6 órát meghaladja a zárvatartási idő. Ebben az esetben a munkavállalók milyen munkarendben dolgozóknak minősülnek, és hogyan kell részükre a délutáni, illetve az éjszakai műszakpótlékot elszámolni? Hogyan kell részükre a heti pihenőnapokat kiadni? Az egység egy bevásárlóközpont területén üzemel, de a nyitvatartási idő nem esik egybe teljesen a bevásárlóközpont nyitvatartási idejével. Törvényesen alkalmazhatóak-e a megszakítás nélküli munkarendre vonatkozó előírások?
Részlet a válaszából: […] A munkarend a legáltalánosabb fogalom, amely valamennyi, a munkaidő felhasználásával, beosztásával kapcsolatos szabályozást magában foglal. Így például az adott munkáltatónál a napi munkaidő kezdetének, befejezésének meghatározását, a munkaidő beosztását, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:
1
10
11
12
13