Munkaidőkeretben foglalkoztatott portások munkaideje

Kérdés: Kell-e a napjukat fizetni azoknak a munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres dolgozóknak, akik egy megszakítás nélkül működő portaszolgálatnál a fizetett ünnepnapon nem voltak beosztva szolgálatba? Mi a teendő, ha a fizetett ünnepet nem kell figyelembe venni, és így a dolgozó óraszáma az időkeretet sem éri el?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 118. § (1) bekezdése értelmében a munkarendet, amunkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait – kollektív szerződésrendelkezése hiányában – a munkáltató állapítja meg. A munkaidőkeret a munkavállaló törvényes munkaidejétfoglalja magában,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.

Folyamatos és a megszakítás nélküli munkarend

Kérdés: Mi a különbség a folyamatos munkarend és a megszakítás nélküli munkarend között? Kell-e éjszakai pótlékot fizetni valamelyikben az éjszaki munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatás során sokszor gondot okoz a munkaügyijogszabályok értelmezésénél a munkaidő-beosztás, munkarend egyfajta "szleng"-kénttörténő alkalmazása: pl. folyamatos vagy éppen folytonos, nem utolsósorban az5/2-es munkarend, illetve a már jogszabályszintre emelkedett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló

Kérdés: Jár-e és mennyi szabadság, valamint a nyári szünidőre munkabér a tanulószerződéssel (1 hét iskola, 1 hét gyakorlat) foglalkoztatott 17 éves tanulónak?
Részlet a válaszából: […] A Szak-tv. rendelkezik többek között a szakképzésintézményeiről, a szakmai, elméleti és gyakorlati képzésről, a tanulók gyakorlatifoglalkoztatásáról, a tanulószerződésről, a tanulókat megillető juttatásokról,kedvezményekről stb.E rendelkezések értelmében a tanuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Részmunkaidős nyugdíjas portás munkaideje és nyilvántartása

Kérdés: Kifogásolható-e munkajogi szempontból egy rokkantnyugdíjas portás foglalkoztatása, aki egy hétvégén is nyitva tartó intézménynél heti 23 órát dolgozik, szombaton 8.00 órától 19.00 óráig és vasárnap 8.00 órától 20.00 óráig? A dolgozó eddig heti 3 napot, 26 órát dolgozott. Kiadható-e a munkavállalónak hétfőn és kedden szabadnap, illetve pihenőnap? Milyen díjazás illeti meg a dolgozót, ha ezeken a napokon mégis dolgoznia kell (helyettesít)? Hogyan adható ki számára a szabadság? Napi 5 órás munkavállalóként kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkáltató működése vagy a munkakörrendeltetése folytán vasárnap működőnek, vagy megszakítás nélkülinek minősül,illetve három vagy ennél több műszakos munkarendet alkalmaz a munkáltató, akkora felek közötti megállapodás nélkül lehetséges a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Nyugdíj összegének emelése

Kérdés: Valóban kérheti-e 2008-ban nyugdíjának 0,5 százalékos emelését az az öregségi nyugdíjas, aki 2006. október 3. óta részesül a nyugellátásban, de azóta is folyamatosan dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Igen, amennyiben az alábbiakban ismertetett feltételekteljesülnek. A 0,5 százalékos emelés megállapítására legkorábban 2008. január1-jétől van lehetőség. 2008. január 1. napjától jogosultságot természetesenkizárólag azok szerezhettek, akik saját jogú nyugdíjasként 2006....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.
Kapcsolódó címke:

Munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók díjazása fizetett ünnepen

Kérdés: Megilleti-e díjazás, és ha igen, milyen mértékben a munkaidőkeretben dolgozó munkavállalókat a fizetett ünnepre akkor, ha a dolgozó nem dolgozik, illetve ha munkaidő-beosztása szerint munkavégzésre kötelezett?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót munkaszüneti napon munkaidő-beosztásaszerint munkavégzésre kötelezni csak akkor lehet, ha a munkáltató vagy amunkakör rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónak, illetvemunkakörnek minősül, vagy a munkáltatónál megszakítás nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók szabadsága

Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a szabadságos napok kiadásánál, illetve számfejtésénél a munkaidőkeretben napi 12 órás munkaidőben, órabérben foglalkoztatott munkavállalók esetében? Helyes-e az az alkalmazás, hogy kiadásnál a munkarend szerinti munkanapokra írják ki, és számfejtik a szabadságra jutó távolléti díjat, azaz 1 órára jutó távolléti díj x 12 óra napi teljes munkaidő? A szabadságos napok nyilvántartásánál ez a dolgozónál 1 szabadságos napot jelent, vagy át kell számolni napi 8 órás munkarendnek megfelelően, tehát 12 órában foglalkoztatottnál 1 napi szabadságos távollét 1,5 nap szabadságnapot jelent, vagy ugyanúgy 1 szabadságnapot kell a nyilvántartásban is figyelembe venni? Hasonlóan kell eljárni a táppénz esetén is?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 135. §-a főszabályként úgy rendelkezik, hogy aszabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kellfigyelembe venni. A kérdésből azonban feltételezhető, hogy olyan munkavállalókszabadságának kiadására irányul, akiknek a beosztása szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók pihenőnapja

Kérdés: Egymást követő napokra kell-e esnie a heti 2 pihenőnapnak a 2 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók esetében, vagy kiadható ez pl. kedden és pénteken is? Amennyiben hétfő és kedd a munkavállaló pihenőnapja, akkor rendes munkaidőbe be lehet osztani szombatra és vasárnapra is, vagy ha vasárnap dolgozik, akkor szombaton már nem dolgozhat, illetve ha dolgozik, akkor az rendkívüli munkavégzésnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] A pihenőnapok kiadásának főszabálya alól, miszerint amunkavállalót heti két pihenőnap illeti meg, melyből az egyiknek vasárnaprakell esnie, az Mt. számos kivételt enged. A heti két pihenőnap kiadásánakszabálya alól csak munkaidőkeret alkalmazása esetén lehet eltérni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.
Kapcsolódó címkék:  

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos jogszabályok szerint az 1950-benszületett férfi társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a 62. életévebetöltésétől lesz jogosult, amennyiben abban az időpontban legalább húsz évszolgálati idővel fog rendelkezni. (A kérdésben szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.
Kapcsolódó címke:

Doktorandusz hallgatók pénzbeli egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Kell-e pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni a doktorandusz hallgatók után, amennyiben a jogszabályokban engedélyezett részmunkaidős munkaviszonyt létesítenek, vagy rájuk is csak a nappali tagozatos hallgatók által fizetendő természetbeni járulék vonatkozik munkavállalás, vállalkozás esetén?
Részlet a válaszából: […] A doktori (PhD) képzés egyetem által végzett, doktoranduszhallgatói jogviszonyt eredményező, három év (36 hónap) tanulmányi időtartamúposztgraduális szintű képzés, amely a doktori fokozat elnyerésére készít fel. Adoktori képzés rendszeres tanulmányi, kutatási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.
1
9
10
11
14