Részmunkaidős nyugdíjas portás munkaideje és nyilvántartása

Kérdés: Kifogásolható-e munkajogi szempontból egy rokkantnyugdíjas portás foglalkoztatása, aki egy hétvégén is nyitva tartó intézménynél heti 23 órát dolgozik, szombaton 8.00 órától 19.00 óráig és vasárnap 8.00 órától 20.00 óráig? A dolgozó eddig heti 3 napot, 26 órát dolgozott. Kiadható-e a munkavállalónak hétfőn és kedden szabadnap, illetve pihenőnap? Milyen díjazás illeti meg a dolgozót, ha ezeken a napokon mégis dolgoznia kell (helyettesít)? Hogyan adható ki számára a szabadság? Napi 5 órás munkavállalóként kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkáltató működése vagy a munkakörrendeltetése folytán vasárnap működőnek, vagy megszakítás nélkülinek minősül,illetve három vagy ennél több műszakos munkarendet alkalmaz a munkáltató, akkora felek közötti megállapodás nélkül lehetséges a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Nyugdíj összegének emelése

Kérdés: Valóban kérheti-e 2008-ban nyugdíjának 0,5 százalékos emelését az az öregségi nyugdíjas, aki 2006. október 3. óta részesül a nyugellátásban, de azóta is folyamatosan dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Igen, amennyiben az alábbiakban ismertetett feltételekteljesülnek. A 0,5 százalékos emelés megállapítására legkorábban 2008. január1-jétől van lehetőség. 2008. január 1. napjától jogosultságot természetesenkizárólag azok szerezhettek, akik saját jogú nyugdíjasként 2006....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.
Kapcsolódó címke:

Munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók díjazása fizetett ünnepen

Kérdés: Megilleti-e díjazás, és ha igen, milyen mértékben a munkaidőkeretben dolgozó munkavállalókat a fizetett ünnepre akkor, ha a dolgozó nem dolgozik, illetve ha munkaidő-beosztása szerint munkavégzésre kötelezett?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót munkaszüneti napon munkaidő-beosztásaszerint munkavégzésre kötelezni csak akkor lehet, ha a munkáltató vagy amunkakör rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónak, illetvemunkakörnek minősül, vagy a munkáltatónál megszakítás nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók szabadsága

Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a szabadságos napok kiadásánál, illetve számfejtésénél a munkaidőkeretben napi 12 órás munkaidőben, órabérben foglalkoztatott munkavállalók esetében? Helyes-e az az alkalmazás, hogy kiadásnál a munkarend szerinti munkanapokra írják ki, és számfejtik a szabadságra jutó távolléti díjat, azaz 1 órára jutó távolléti díj x 12 óra napi teljes munkaidő? A szabadságos napok nyilvántartásánál ez a dolgozónál 1 szabadságos napot jelent, vagy át kell számolni napi 8 órás munkarendnek megfelelően, tehát 12 órában foglalkoztatottnál 1 napi szabadságos távollét 1,5 nap szabadságnapot jelent, vagy ugyanúgy 1 szabadságnapot kell a nyilvántartásban is figyelembe venni? Hasonlóan kell eljárni a táppénz esetén is?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 135. §-a főszabályként úgy rendelkezik, hogy aszabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kellfigyelembe venni. A kérdésből azonban feltételezhető, hogy olyan munkavállalókszabadságának kiadására irányul, akiknek a beosztása szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók pihenőnapja

Kérdés: Egymást követő napokra kell-e esnie a heti 2 pihenőnapnak a 2 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók esetében, vagy kiadható ez pl. kedden és pénteken is? Amennyiben hétfő és kedd a munkavállaló pihenőnapja, akkor rendes munkaidőbe be lehet osztani szombatra és vasárnapra is, vagy ha vasárnap dolgozik, akkor szombaton már nem dolgozhat, illetve ha dolgozik, akkor az rendkívüli munkavégzésnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] A pihenőnapok kiadásának főszabálya alól, miszerint amunkavállalót heti két pihenőnap illeti meg, melyből az egyiknek vasárnaprakell esnie, az Mt. számos kivételt enged. A heti két pihenőnap kiadásánakszabálya alól csak munkaidőkeret alkalmazása esetén lehet eltérni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.
Kapcsolódó címkék:  

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos jogszabályok szerint az 1950-benszületett férfi társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a 62. életévebetöltésétől lesz jogosult, amennyiben abban az időpontban legalább húsz évszolgálati idővel fog rendelkezni. (A kérdésben szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.
Kapcsolódó címke:

Doktorandusz hallgatók pénzbeli egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Kell-e pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni a doktorandusz hallgatók után, amennyiben a jogszabályokban engedélyezett részmunkaidős munkaviszonyt létesítenek, vagy rájuk is csak a nappali tagozatos hallgatók által fizetendő természetbeni járulék vonatkozik munkavállalás, vállalkozás esetén?
Részlet a válaszából: […] A doktori (PhD) képzés egyetem által végzett, doktoranduszhallgatói jogviszonyt eredményező, három év (36 hónap) tanulmányi időtartamúposztgraduális szintű képzés, amely a doktori fokozat elnyerésére készít fel. Adoktori képzés rendszeres tanulmányi, kutatási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók pihenőideje

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cukrászdát üzemeltető munkáltató, ha a munkaidőkeretben napi 8 órát dolgozó munkavállalói részére, akiknek a szabadnapja minden héten hétfőre, és minden második héten vasárnapra esik, vasárnapi munkavégzésük esetén az alapbéren felül 100 százalék mértékű pótlékot is fizet? Jogosultak-e az átlagkeresetükre azok a munkavállalók, akiknek a szabadnapja esik az ünnepnapra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezésértelmében több műszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési idejemeghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalókidőszakonként rendszeresen, egy napon belül, egymást váltva végzik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó pihenőideje

Kérdés: Kollektív szerződés esetén 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó szabadnapjait 6 havonta összevontan kapja meg, így lehetséges, hogy 1 teljes hónapig a szabadnapjait tölti. Erre az időszakra már nincs bér, mivel az a tényleges munkavégzés idejére van kifizetve. Kell-e jelenteni valahová a munkabérrel való ellátatlanságot, ha igen, milyen formában? Jelenti-e ez az időszak a munkaviszony szünetelését? Táppénz számfejtésénél hogyan kell figyelembe venni ezt az időszakot?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeretre vonatkozó előírásokat az Mt. 118-118/A.§-ban foglalt rendelkezések határozzák meg.A munkaidőkeret a munkavállaló törvényes munkaidejétfoglalja magában, meghatározott időegységre vonatkozóan. Munkaidőkeretalkalmazását általában a munkakör, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Folyamatos és megszakítás nélküli biztosítási idő

Kérdés: Mi a különbség a megszakítás nélküli és a folyamatos biztosítási idő között? A táppénz-jogosultság elbírálásánál van-e ennek jelentősége?
Részlet a válaszából: […] A folyamatos biztosítási időnek valóban azegészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való jogosultság, illetőleg az ellátásalapjának, összegének megállapítása szempontjából van jelentősége. Elsősorban tisztázni kell a fogalmakat.Megszakítás nélkül akkor áll fenn a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.
1
9
10
11
13