Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók pihenőnapja

Kérdés: Egymást követő napokra kell-e esnie a heti 2 pihenőnapnak a 2 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók esetében, vagy kiadható ez pl. kedden és pénteken is? Amennyiben hétfő és kedd a munkavállaló pihenőnapja, akkor rendes munkaidőbe be lehet osztani szombatra és vasárnapra is, vagy ha vasárnap dolgozik, akkor szombaton már nem dolgozhat, illetve ha dolgozik, akkor az rendkívüli munkavégzésnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] A pihenőnapok kiadásának főszabálya alól, miszerint amunkavállalót heti két pihenőnap illeti meg, melyből az egyiknek vasárnaprakell esnie, az Mt. számos kivételt enged. A heti két pihenőnap kiadásánakszabálya alól csak munkaidőkeret alkalmazása esetén lehet eltérni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos jogszabályok szerint az 1950-benszületett férfi társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a 62. életévebetöltésétől lesz jogosult, amennyiben abban az időpontban legalább húsz évszolgálati idővel fog rendelkezni. (A kérdésben szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Doktorandusz hallgatók pénzbeli egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Kell-e pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni a doktorandusz hallgatók után, amennyiben a jogszabályokban engedélyezett részmunkaidős munkaviszonyt létesítenek, vagy rájuk is csak a nappali tagozatos hallgatók által fizetendő természetbeni járulék vonatkozik munkavállalás, vállalkozás esetén?
Részlet a válaszából: […] A doktori (PhD) képzés egyetem által végzett, doktoranduszhallgatói jogviszonyt eredményező, három év (36 hónap) tanulmányi időtartamúposztgraduális szintű képzés, amely a doktori fokozat elnyerésére készít fel. Adoktori képzés rendszeres tanulmányi, kutatási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók pihenőideje

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cukrászdát üzemeltető munkáltató, ha a munkaidőkeretben napi 8 órát dolgozó munkavállalói részére, akiknek a szabadnapja minden héten hétfőre, és minden második héten vasárnapra esik, vasárnapi munkavégzésük esetén az alapbéren felül 100 százalék mértékű pótlékot is fizet? Jogosultak-e az átlagkeresetükre azok a munkavállalók, akiknek a szabadnapja esik az ünnepnapra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezésértelmében több műszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési idejemeghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalókidőszakonként rendszeresen, egy napon belül, egymást váltva végzik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó pihenőideje

Kérdés: Kollektív szerződés esetén 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó szabadnapjait 6 havonta összevontan kapja meg, így lehetséges, hogy 1 teljes hónapig a szabadnapjait tölti. Erre az időszakra már nincs bér, mivel az a tényleges munkavégzés idejére van kifizetve. Kell-e jelenteni valahová a munkabérrel való ellátatlanságot, ha igen, milyen formában? Jelenti-e ez az időszak a munkaviszony szünetelését? Táppénz számfejtésénél hogyan kell figyelembe venni ezt az időszakot?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeretre vonatkozó előírásokat az Mt. 118-118/A.§-ban foglalt rendelkezések határozzák meg.A munkaidőkeret a munkavállaló törvényes munkaidejétfoglalja magában, meghatározott időegységre vonatkozóan. Munkaidőkeretalkalmazását általában a munkakör, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Folyamatos és megszakítás nélküli biztosítási idő

Kérdés: Mi a különbség a megszakítás nélküli és a folyamatos biztosítási idő között? A táppénz-jogosultság elbírálásánál van-e ennek jelentősége?
Részlet a válaszából: […] A folyamatos biztosítási időnek valóban azegészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való jogosultság, illetőleg az ellátásalapjának, összegének megállapítása szempontjából van jelentősége. Elsősorban tisztázni kell a fogalmakat.Megszakítás nélkül akkor áll fenn a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Kötelezően előírt ügyelet díjazása

Kérdés: Kell-e valamilyen pluszjuttatást fizetni azoknak a dolgozóknak, akiket a munkáltatójuk a 2005. december 27-étől január 6-áig terjedő időszakban reggel 6-19 óra között ügyeletre jelölt ki? A dolgozóknak ezen időszak alatt telefonon, illetve interneten folyamatosan rendelkezésre kellett állniuk, így az eredetileg tervezett szabadságukat sem vehették ki. Az ügyelet kijelölésére azért került sor, mert a munkáltató egy új bérszámfejtési rendszerre állt át, és az ezenközben felmerülő problémák megoldása érdekében szükség volt a rendelkezésre állásra.
Részlet a válaszából: […] A készenlétre és az ügyeletre vonatkozó előírásokat az Mt.129. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.E rendelkezések értelmében készenlét az az időtartam, amelyalatt a munkavállaló a munkaidő-beosztásától eltérő időben, illetve amunkaidőkereten felül – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Közalkalmazott rendkívüli munkavégzése

Kérdés: Rendkívüli munkavégzésnek minősül-e, illetve milyen pótlékok illetik meg azt a gyógypedagógiai asszisztenst, aki nyári táborozásra van beosztva, amelynek idejébe néha szombat és vasárnap is beleesik? A dolgozó munkaideje napi 4 óra, és a munkaköri leírása semmilyen formában nem szól erről a feladatról. Hogyan alakul az elszámolás, ha ünnepnapon vagy vasárnap ugyanaz a napi 4 órás munkavállaló 12 óra munkaidőt teljesít?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó Mt. 123. § (3)bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében kollektív szerződés előírhatja, hogya közalkalmazottat a készenlétet követően nem illeti meg pihenőidő. A közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó Mt. 127....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló pihenőnapja

Kérdés: Milyen juttatásokat, illetve pótlékokat kell kapnia annak az alkalmazottnak, aki munkaidőkeretben dolgozik, nem folyamatos munkarendben, három műszakban, fizetett ünnep napján nem dolgozhat, de műszakját előző este 22.00-kor kezdte és ünnepnap 6.00-kor fejezte be? Jelen esetben az alkalmazott 2006. március 14-én 22.00-kor kezdte műszakját és 2006. március 15-én 6.00-kor fejezte be. Mi a teendő, ha szintén fent nevezett alkalmazott 2006. március hónapban a fizetett ünnep nélkül 22 munkanapot dolgozott, és a fizetett ünnepen pihenőnapját töltötte? A pihenőnapra nem jár bér, de a fizetett ünnepre igen, tehát aki nem pihenőnapon volt 2006. március 15-én, hanem fizetett ünnepen, több bért kap, mint az, aki dolgozott. Milyen módon lehet rendezni az eltéréseket?
Részlet a válaszából: […] Mt. 117. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezésértelmében napi munkaidő: az egy naptári napra eső vagy 24 órás megszakításnélküli időszakba tartozó munkaidő.Az Mt. 117. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezésértelmében több műszakos munkarend: ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Liftügyeletet ellátó társasházi lakó jogviszonya

Kérdés: Milyen jogszabályokat kell alkalmazni abban az esetben, ha egy társasház egy lakóval szeretne szerződést kötni havonta két hét folyamatos liftügyeletre, mely idő alatt éjjel-nappal otthon készenlétben kell állnia? A társasház havi 60 000 forint jövedelmet fizet ezért a munkáért. Hogyan kell megállapítani a szabadságot, hogyan kell számolni a szolgálati időt, illetve kell-e jelenléti ívet vezetni, és ha igen, hogyan? Kell-e pótlékot számolni a munkabérre?
Részlet a válaszából: […] A teljes (törvényes) munkaidőre vonatkozó előírásokat az Mt.117/B §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg. E rendelkezések értelmében a teljes munkaidő mértéke napi 8,heti 40 óra.A munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felekmegállapodása az előző bekezdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.
1
9
10
11
13