721 cikk rendezése:
561. cikk / 721 Reprezentációs költségek közterhei
Kérdés: Reprezentációs kiadásnak minősülnek-e, illetve kell-e 44 százalékos személyi jövedelemadót és 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot fizetni az önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, költségvetési szervek vonatkozásában az évfordulók, ill. emléktábla-avatások alkalmából vásárolt koszorú, virág, a térítés nélküli kulturális programokra fordított összegek, előadói díjak, illetve a programban részt vevőknek (jelenlévők, reprezentatív vendégek) felszolgált étel-ital költségei után?
562. cikk / 721 1951-ben született nő előrehozott öregségi nyugdíja
Kérdés: Milyen feltétellel veheti igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat az az 1951 áprilisában született nő, aki rendelkezik 38 év közszolgálati jogviszonyban eltöltött szolgálati idővel, amelyből 15 évig köztisztviselő volt? Elmehet-e 55 éves korában, illetve jogosult-e előtte felmentési időre, és ha igen, milyen időponttól? Jár-e részére a 40 éves jubileumi jutalom, és mikor fizethető ki legkorábban?
563. cikk / 721 Tanulószerződéssel rendelkező tanuló keresőképtelensége
Kérdés: Betegsége esetén milyen ellátásokra jogosult egy tanulószerződéssel rendelkező tanuló? Mennyi ideig, és milyen mértékben illeti meg a betegszabadság? Amennyiben jogosult táppénzre, mi az ellátás alapja, és hány százalékos a mértéke?
564. cikk / 721 Bérleti díj közterhei
Kérdés: Az adószámmal rendelkező feleség havonta 150 000 forint bérleti díjat számláz a férje és a fia tulajdonában lévő kft. részére. A bérbeadás tárgya a férj és a feleség tulajdonában lévő családi ház felső emelete, ahol a kft. irodája működik, és a társasági szerződésben ez a székhelye is. 2006. január 1-jétől kit és milyen adókötelezettségek terhelnek? Kinek milyen adóbevallásokat kell beadni, és milyen gyakorisággal?
565. cikk / 721 Garantált bérminimum alkalmazása
Kérdés: 2006 januárjától vagy júliusától kell-e alkalmazni a 316/2005. Korm. rendelet 4. § (3) pontja szerinti, 50 év feletti munkavállalók járandóságára vonatkozó rendelkezést? Hogyan kell helyesen eljárni a rendeletek végrehajtásában, mely jogszabályokat lehet irányadónak tekinteni az elbírálásnál a júliustól alkalmazandó garantált bérminimumösszegek megállapításánál, melynek függvénye a képzettség és a gyakorlati idő?
566. cikk / 721 GYES-en lévő munkavállaló szabadsága
Kérdés: Egy GYES-en lévő édesanya 2006. február 1-jétől az ellátás továbbfolyósítása mellett visszament a munkahelyére 8 órában dolgozni, és kérte a szülés évére járó Mt. szerinti szabadság kiadását. Az OEP körlevele szerint, ha valaki ezen új jogviszony alapján lesz táppénzes, csak az új jogviszony időtartamára jogosult a táppénzsegélyezésre. Ez alapján tehát ez egy új jogviszonynak számít, akkor is, ha ugyanannál a munkáltatónál dolgozik GYES mellett, mint a szülés előtt? Ha igen, akkor a szülés évére járó szabadság az előző jogviszonyára jár csak, erre nem, vagy, mivel egy a munkahely az első és a második jogviszonyában, össze kell vonni az adatait?
567. cikk / 721 Étkezési utalvány juttatása többes jogviszony esetében
Kérdés: Összevonható-e a két különböző munkahelytől kapott étkezési utalvány annak a nyugdíjas munkavállalónak az esetében, aki egy részvénytársaságnál heti 32 órában dolgozik, ahol havi 9000 forint összegű étkezési utalvány kap, egy másik munkahelyen heti 18 órában dolgozik, és ott is kap étkezési utalványt? Ha igen, akkor melyik munkahelyen lesz adóköteles jövedelme, milyen járulékok terhelik az adóköteles részt, ki és hogyan fizeti a közterheket?
568. cikk / 721 Felmondás munkakörére alkalmatlanná váló munkavállaló esetében
Kérdés: Jár-e végkielégítés annak a munkavállalónak, aki betegsége miatt táppénzes idejét kimerítette, és munkakörére alkalmatlan lett? Egy munkavállalónak 2005. szeptember 18-án lejárt a táppénzes éve, a munkahelyén az orvosi alkalmassági vizsgálat alapján nem volt alkalmas a munkakörére. A munkáltatója kiírta (munkavállalóval egyeztetve) 31 nap elmaradt szabadságát, majd újabb műtét miatt a munkavállaló ismét keresőképtelenné vált. 15 nap betegszabadság után 2006. január végéig volt jogosult táppénzre. A munkavállaló jelentkezett munkahelyén, de továbbra sem alkalmas munkakörére. A munkáltató felmondani nem akar, a munkavállalót kérte, hogy ő kezdeményezze a munkaviszony megszüntetését. Közben a munkavállaló beadta rokkantnyugdíjigényét a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz, kérte a nyugdíjat a munkaviszony megszűnését követően. A felmondási tilalom lejártát követően a munkáltatónak kell-e felmondani a munkavállaló munkaviszonyát ebben az esetben, kifizetve a felmentési időt és a végkielégítést?
569. cikk / 721 Végkielégítés jogutód munkáltató esetén
Kérdés: Felmondás esetén hány hónap végkielégítésre számíthat az a dolgozó, aki 1975. április 15-én lépett be egy mezőgazdasági termelőszövetkezetbe, amely 1992-ben jogutódlással mezőgazdasági szövetkezetté alakult át, és azóta is folyamatosan működik? 1975-től, vagy 1992-től számít a munkaviszonya?
570. cikk / 721 Szabadság felmentési idő alatt elhelyezkedő munkavállaló esetében
Kérdés: Hány munkanap rendes szabadság illeti meg a dolgozót a 2006. február 1-jén kezdődő munkaviszonyára tekintettel abban az esetben, ha előző munkáltatójánál a munkaviszonya csak 2006. február 28-án szűnt meg, de már a felmentési idő alatt elhelyezkedett? Az átfedés idejére mindkét jogviszonyban jár a szabadság? A dolgozó életkora szerint járó szabadsága évi 20 munkanap.
