721 cikk rendezése:
541. cikk / 721 Nyugdíjas és mellékfoglalkozású munkavállalók bérminimuma
Kérdés: Igaz-e az, hogy a garantált bérminimum nem vonatkozik a nyugdíjas munkavállalókra és a mellékfoglalkozásúakra?
542. cikk / 721 Főiskolai tanulmányokat folytató munkavállaló kedvezményei
Kérdés: Jár-e valamilyen kedvezmény annak a munkavállalónak, aki 2006 szeptemberében kezdte meg 4 éves főiskolai tanulmányait, előreláthatólag minden péntek délután szabadságot kell kivennie, mert a munkahelye elengedte ugyan, de tanulmányi szerződést nem kötött vele?
543. cikk / 721 TGYÁS- és GYED-jogosultság szerzői jogi védelem alatt álló alkotásért járó díjazás alapján
Kérdés: Melyek azok az esetek a szerzői jogdíj kapcsán, amelyek nem érintik a TGYÁS-, GYED-jogosultságot?
544. cikk / 721 Magyar és külföldi ügyvezetők jogállása
Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett és működő kft. vegyes tulajdonban van. A cég tulajdonosi összetétele: 60 százalék külföldi cég tulajdona, 20 százalék külföldi magántulajdon (két fő 10+10 százalék), 20 százalék magyar magántulajdon (három fő 10+5+5 százalék). A társasági szerződés szerint öt ügyvezető van, éspedig a két fő külföldön élő külföldi állampolgárságú tulajdonos, illetve a három, Magyarországon élő, magyar állampolgárságú tulajdonos. A kft. irányítását a három, magyarországi társas tag – ügyvezető – látja el, mindhárom főállásban. Ezek közül jelöli ki a társasági szerződés a munkaügyi feladatokat ellátó ügyvezetőt aki "társas tag, főállásban" besorolásban szerepel. A másik két magyarországi ügyvezetőt munkaviszonyban foglalkoztatják, illetve számolják el. E három egyén Magyarországon bejelentve biztosított. A két külföldi állampolgár egyéni tulajdonos, ügyvezető, a magyarországi napi munkában nem vesz részt, évenként egy-két alkalommal jelennek meg Magyarországon, a taggyűléseken. Valójában az említett külföldi állampolgár tagok a kft. munkájában oly módon vesznek részt, hogy az egyik magyarországi ügyvezető megy el a külföldön lévő, de a jelen társaságban tulajdonosként szereplő cég székhelyére, és ott beszámol a magyarországi cég tevékenységéről. Ezek az ügyvezetők Magyarországon nem vesznek fel díjazást, biztosítottként bejelentve nincsenek, ezért járulékfizetés sem történik utánuk. Helyes volt-e kft. gyakorlata eddig? A Gt. 2006. július 1-jei változása miatt változtatni kell-e a másik két, Magyarországon biztosított tag ügyvezetői státusán? A két külföldi társas tag ügyvezető után meg kell-e fizetni az előírt alap után a járulékokat?
545. cikk / 721 Portások munkarendje
Kérdés: Foglalkoztathatja-e egy vállalkozás 24/48 órás munkabeosztásban a munkaviszony keretében alkalmazásban álló portásokat?
546. cikk / 721 Szakmai gyakorlatát töltő szakközép-iskolai tanuló magán-nyugdíjpénztári tagsága
Kérdés: Kötelezett-e magán-nyugdíjpénztári tagságra egy szakközépiskola nappali tagozatán tanulmányokat folytató tanuló, aki nyári szakmai gyakorlatát tölti?
547. cikk / 721 Munkaidő megállapítása kereskedelmi képviselők esetében
Kérdés: A lakóhelyükön tárolt cégtulajdonú személygépkocsi esetén az indulástól az első boltba való belépésig, illetve az utolsó boltból hazaérkezésig eltelt időt munkaidőként vagy munkába járásra fordított időként kell-e számításba venni azoknak a kereskedelmi képviselőknek az esetében, akiknek feladata a hozzájuk tartozó régióban található boltokat napi túraterv alapján felkeresni, és ott az üzletkötéshez szükséges munkát végezni? A képviselők tehát a cég által biztosított gépkocsival folyamatosan úton vannak, és ezt természetesen rendes munkaidejükben teljesítik.
548. cikk / 721 APEH-ellenőrzés
Kérdés: Hol lehet hozzájutni ahhoz az új jogszabályhoz, amely alapján az APEH 2006-ban az ellenőrzéseit végzi?
549. cikk / 721 Egyetemi hallgatók foglalkoztatása
Kérdés: Egy cég egyetemi nyári szakmai gyakorlat keretében több egyetemi hallgatót foglalkoztat. Van-e akadálya annak, hogy a gyakorlat leteltét követően további egy hónapon keresztül foglalkoztassák az érintett diákokat, illetve ez esetben is fennáll-e a minimálbérig az adó- és járulékmentesség?
550. cikk / 721 Román állampolgárságú szakiskolai tanulók foglalkoztatása
Kérdés: Egy fodrász betéti társaság együttműködési megállapodást kötött egy szakiskolával, amely alapján a tanév ideje alatt 2 fő román állampolgárságú tanulót foglalkoztatnak. 2006 nyarán vége az iskolának, de az ezt követő 1 hónap gyakorlatot még a társaságnál kell letölteniük a tanulóknak. Milyen jogviszony alapján foglalkoztatható a nyári gyakorlat tartama alatt a két tanuló, és milyen járulékokat kell utánuk fizetni? Kell-e az érintetteknek kötelezően magán-nyugdíjpénztári tagságot létesíteniük?
