184 talált cikk a garantált bérminimum kifejezésre

Kérdés: A társadalombiztosítási jogviszony utólagos bejelentésére való kötelezésen kívül milyen összeg után milyen közteherfizetési kötelezettség előírására kerül sor a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság vizsgálata során, ha a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget? Melyik hatóság illetékes a munkáltató, illetve a munkavállaló részére előírt kötelezettségek utólagos megfizettetésével kapcsolatos eljárás lefolytatására, és ezt melyik jogszabály rendezi?

Kérdés: Hogyan alakul a személyijövedelemadó-bevallási és -fizetési kötelezettsége annak a magánszemélynek, aki 2020-ban összesen 60 napot dolgozott alkalmi munkavállalóként az igazolásai alapján, ebből 10 napot szakképesítést nem igénylő munkakörben, összesen 50 napot pedig szakképesítést igénylő munkakörben? A szakképesítést nem igénylő munkakörben 10 nap alatt összesen 200 ezer forintot, a szakképesítést igénylő munkakörben pedig 500 000 forintot keresett. Hogyan veszik figyelembe a nyugdíjalap megállapítása során ezt a keresetet?

Kérdés: Milyen hatással van a minimálbér évközi változása a munkavállaló 2021. január hónapban folyósított táppénzellátásának összegére? A dolgozó a jövedelme alapján a 2020. évi minimálbér alapulvételével meghatározott maximumösszegű ellátásban részesült.

Kérdés: Mi a teendője a 2021. évi minimálbér megállapítása után annak a kft.-nek, amely a 2019. évi eredmény után 2021 januárjában nagy összegű osztalékot fizetett egy külföldi magánszemély részére, amelyből levonta a forrásadót és az 598 920 forint összegű szociális hozzájárulási adót? A minimálbér emelése után le kell vonni a szociálishozzájárulásiadó-különbözetet, vagy ez az összeg már a cég költsége lesz?

Kérdés: Ki jogosult a költségvetési szervek és a bevett egyházak és belső egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2021. évben járó kompenzációjára?

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben van mód egy telepőr napi 9 órás részmunkaidőben történő foglalkoztatására úgy, hogy a minimálbér arányos részében (161 000/12×9), 120 750 forint alapbérben állapodnak meg a felek? A munkáltatónál 6 havi munkaidőkeretben, rendes beosztás szerint 14 és 24 órára vannak beosztva a dolgozók úgy, hogy egy nap munkavégzést követően két pihenőnap következik. A havi 2008-as járulékbevalláson részmunkaidősként kizárólag az 1-39 órában foglalkoztatottakat lehet jelenteni, a heti 45 órás munkavállalót csak főállásúnak fogadja el, mivel ez több mint 40 óra. A 20T1041-es bejelentésen a heti 45 órát tüntette fel a munkáltató. Részmunkaidő vagy teljes munkaidő a helyes ebben az esetben?

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?

Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.

Kérdés: A minimálbér vagy a garantált bérminimum alkalmazandó egy általános irodai adminisztrátor munkakörben foglalkoztatott munkavállaló után abban az esetben, ha a munkavállaló semmilyen szakképzettséggel nem rendelkezik, csak az általános iskolát fejezte be? A minimálbér vagy a garantált bérminimum 30 százaléka alapján kell megfizetni a járulékokat 2020. július 1. után egy részmunkaidőben foglalkoztatott mérlegképes könyvelő munkavállaló után, aki egy másik cégben heti 36 órás munkaviszonyára tekintettel a garantált bérminimumot kapja? A munkavállaló részmunkaideje nem éri el a teljes munkaidő 30 százalékát. A dolgozó munkabéréből kell levonni a többletjárulékot abban az esetben, ha az egyébként nem éri el a minimumként meghatározott összeget az alacsony munkaidő miatt, vagy ez a munkáltató kötelezettsége?

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.