Pedagógus foglalkoztatása

Kérdés: Nem állami oktatási intézményben dolgozó pedagógus foglalkoztatása lehetséges-e nem közalkalmazotti formában? Történhet-e munkabér-kifizetés abban az esetben, ha a pedagógus számlát ad az intézménynek?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 1. §-a értelmében e törvény hatálya többek között az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.Az Mt. 2. § (2) bekezdése értelmében a költségvetési szervekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.
Kapcsolódó címkék:  

Ügyvédi iroda tagjának önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tagdíja

Kérdés: Fizethet-e az ügyvédi iroda a tagja részére önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tagdíjat adó- és járulékmentesen, ha a tag nem áll munkaviszonyban, és a foglalkoztatási hozzájárulás nem éri el a minimálbért?
Részlet a válaszából: […] ...járulék alapját az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint tételes egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Szakképzési hozzájárulás fizetése megbízási díj után

Kérdés: Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni egy alapítványnak a megbízási szerződéssel foglalkoztatott dolgozók részére fizetett megbízási díjak után? A dolgozók más cégeknél munkaviszonnyal rendelkeznek.
Részlet a válaszából: […] Az Szhj-tv. 2. §-a alapján szakképzési hozzájárulás fizetésére a belföldi székhelyű gazdasági társaság, szövetkezet, kivéve lakásszövetkezetet és az iskolai szövetkezetet, állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Magán-nyugdíjpénztári tagdíj utólagos bevallása

Kérdés: Mi a teendő, ha a dolgozó a munkaviszony létesítésekor úgy nyilatkozott, hogy nem tagja magánnyugdíjpénztárnak (irataiból is ez derül ki), azonban több év után kiderül, hogy mégis rendelkezik ilyen tagsággal?
Részlet a válaszából: […] ...az elmaradt tagdíjak befizetése iránt is intézkedni kell. Emellett a vonatkozó időszak nyugdíjjárulék-bevallását is – melyet a foglalkoztató az adóhatóság felé teljesített – korrigálni kell. A tévesen nyugdíjjárulékként bevallott – tagdíjjal megegyező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Anyasági ellátások összegének megállapítása

Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével kell megállapítani a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj összegét az alábbi esetben? Egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott biztosított 2002. október 30-án szült. A kifizetőhely a szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyt, majd jelenleg is gyermekgondozási díjat folyósít részére. Megbízási szerződése 2002. június 17-től október 31-ig szólt. Megbízási díja havi 80 000 forint, 10 százalékos költséghányad alkalmazásával. Tényleges keresete 2002. június 17-től október 29-ig 279 561 forint volt (osztószámcsökkentő 4 nap igazolt távollét, 12 nap táppénz).
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdező nem közölte, feltételezzük, hogy a biztosított rendelkezik a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsághoz szükséges 180 napi biztosítási idővel. A terhességi-gyermekágyi segély összegének megállapításához az irányadó időszak 2001. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.
Kapcsolódó címkék:    

Terhességi-gyermekágyi segély örökbe fogadott gyermek után

Kérdés: A kismama, aki 2003. november 15-ig GYES-ben részesült, örökbe fogadott egy újszülöttet. A GYES lejártáig nem rendelkezik végleges gyámhatósági határozattal, és születési anyakönyvi kivonat hiányában nem tudja igényelni a terhességi-gyermekágyi segélyt. Mi a teendője a foglalkoztatónak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kivonatát kell csatolni, hanem a gyámhatóság igazolását, hogy a gyermeket örökbefogadási szándékkal vette magához az igénylő.Mivel a foglalkoztatónál kifizetőhely nem működik, ezért a terhességi-gyermekágyi segélyre vonatkozó igény elbírálásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Egészségkárosodási járadékban részesülő dolgozó alkalmazása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egy korábban bányászként dolgozó 48 éves férfi, aki 40 százalékos egészségkárosodása miatt bányász egészségkárosodási járadékban részesül, hogy járadékának folyósítása ne szűnjön meg? Milyen járulékok terhelik a munkavállalót és munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] ...§) kerül sor foglalkoztatására, és kiterjed rá a biztosítás, a járulékalapot képező jövedelme [Tbj-tv. 4. § k) pontja] után a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, és le kell vonnia belőle a 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.
Kapcsolódó címke:

Óradíjas nyugdíjas munkavállalók szabadsága, betegszabadsága

Kérdés: Óradíjas nyugdíjas munkavállalók egyenlőtlen munkaidőben felváltva – egyik héten két napot, másik héten három napot – dolgoznak, napi 12 órás munkaidőben. Amennyiben orvosi igazolás alapján betegállományba kerülnek, mely napokat kell betegszabadságként elszámolni, ha az igazolás hétfőtől péntekig szól? A nem munkával töltött pihenőnapokra a dolgozó kezdeményezésére kiadható-e szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...a pihenőnapján, pihenőnapjain nem kell betegszabadságot igénybe vennie.Az általános, illetve az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállalókat egyébként azonos mértékű betegszabadság illeti meg. Ezt a célt a betegszabadság mértékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező magánszemély utáni járulékfizetés

Kérdés: Hogyan korrigálhatja hibáját az a számlát befogadó cég, aki egy egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező magánszemély után nem fizetett járulékot? Ki a felelős, aki a számlát adja, vagy aki a számlát kapja?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozási jellegű jogviszonynak minősül, ennek megfelelően a megrendelőt foglalkoztatónak, a vállalkozót foglalkoztatottnak kell tekinteni, a biztosítási kötelezettséget pedig a megbízásra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...az eltérő szabályokra tekintettel külön-külön kell elvégezni. A Tbj-tv. 21. §-a járulékalapot nem képező jövedelemnek minősíti a foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj (munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.
1
207
208
209
227