Találati lista:
1671. cikk / 1712 Nyugdíjas ügyvezető eho-ja
Kérdés: Kell-e továbbra is fizetnie az eho-t a kft.-nek az után az ügyvezető után, aki egyidejűleg egyéni vállalkozó és nyugdíjba vonult?
1672. cikk / 1712 Járulékfizetés a fizetés nélküli szabadság idején
Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak az egyéni vállalkozónak a biztosítási kötelezettségét, aki főállású munkaviszonnyal rendelkezik, azonban saját erős építkezés idejére 1 év fizetés nélküli szabadságot kapott? A fizetés nélküli szabadság lejártát követően csökkentett munkaidőben – mely a heti 36 órát nem éri el – havi 70 000 forint munkabért kap.
1673. cikk / 1712 Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai
Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
1674. cikk / 1712 Önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tagdíj közterhei
Kérdés: Milyen kötelezettségek terhelik a munkáltatót és a munkavállalót a munkáltató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba fizetett tagdíj összege után?
1675. cikk / 1712 Folyamatos munkarendben dolgozók munkabére
Kérdés: A szombat, vasárnap is dolgozó kereskedelmi munkavállalóknak milyen pótlékok járnak, mi a szabadság kiadásának rendje?
1676. cikk / 1712 Részmunkaidőben történő foglalkoztatás
Kérdés: Amennyiben a minimálbérben részesülő dolgozó heti negyven óránál kevesebbet dolgozott 22 munkanapos hónapban, jár-e neki a bér teljes összege?
1677. cikk / 1712 Csökkent munkaképességű egyéni és társas vállalkozó járulékai
Kérdés: A munkaképességét 50 százalékban elvesztett (tehát nem rokkantnyugdíjas) egyéni vagy társas vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
1678. cikk / 1712 Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavégzése
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?
1679. cikk / 1712 Evás társas vállalkozó
Kérdés: Betéti társaságunknak három személyesen közreműködő tagja van, egy kiegészítő tevékenységet folytató (rokkantnyugdíjas) és kettő heti 36 órás munkaviszony mellett munkát végző. Társaságunk 2003-tól az egyszerűsített vállalkozási adó hatálya alá tartozik, és az adózott bevétellel a tagok (családtagok) betéteik arányában rendelkeznek, vagyis jövedelem, illetve osztalékkifizetésre nem kerül sor. Azt szeretnénk megtudni, hogy ez a rokkantságinyugdíj-jogosultságnál lehet-e kizáró ok, illetve kell-e bármilyen megállapodás, taggyűlési határozat arról, hogy a bt.-ből az adózott bevételt – csökkentve a költségekkel – milyen címen vehetik ki és használhatják fel a tagok?
1680. cikk / 1712 Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem
Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
