Méltányossági gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a méltányossági gyermekgondozási segélyben részesülő személyt illetően?
Részlet a válaszából: […] A Cst.-ben foglaltak alapján az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter méltányossági jogkörben eljárva megállapíthatja a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot a gyermeket nevelő személynek, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címkék:  

GYES-en lévő egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot és tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak az egyéni vállalkozónak, akinek heti 36 órát meghaladó munkaviszonya van, de jelenleg gyermekgondozási segélyben részesül? A GYES időtartama alatt otthonában munkát végez, melyet leszámláz a megrendelőnek, de jövedelmet nem vesz fel.
Részlet a válaszából: […] A Cst. 21. §-a alapján a gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységet a gyermek másfél éves koráig nem folytathat. Keresőtevékenységet folytatni a gyermek másfél éves kora után napi 4 órát meg nem haladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címkék:    

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell a járulékfizetési felső határt megállapítani abban az esetben, ha a munkavállaló év közben munkahelyet vált, és a két munkaviszony között 10 nap kiesés van? A dolgozó az előző munkahelyén kapott 1 hónap végkielégítést, igénybe vett 5 nap betegszabadságot és 3 hét fizetés nélküli szabadságot.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. szerint az éves járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől, év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell számítani. Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címke:

Szabadság anyasági ellátás ideje alatt

Kérdés: Gyermeke születése után a kismama igénybe vette a terhességi-gyermekágyi segélyt, a GYED-et, majd a GYES-t is. A szülés időpontjában 27 éves. Munkába álláskor hogyan kell a fenti időszakra vonatkozóan a szabadságát előírni?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot a szülési szabadság, illetőleg 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása, ápolása miatt fizetés nélküli szabadságon lévő, jogi állományban tartott dolgozó részére évente, az életkorának megfelelő mértékben kell előírni.A 27 éves munkavállalónak 21 munkanap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.
Kapcsolódó címkék:  

Szabadságmegváltás a GYED folyósítása alatt

Kérdés: Befolyásolja-e a GYED folyósítását az a tény, hogy a munkáltató erre az időszakra kifizette a szabadság ellenértékét?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 130. § (2) bekezdése értelmében "A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság:a) a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára;b) a szülési szabadság tartamára;c) a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó közterhei a GYES alatt

Kérdés: Tartósan beteg gyermekét gondozó szülő GYES-ben részesül, és időközben egyéni vállalkozói igazolványt váltott. Munkaviszonynak minősül-e a GYES járulékfizetési szempontból, illetve az egyéni vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettségek terhelik?
Részlet a válaszából: […] A GYES semmilyen szempontból nem minősül munkaviszonynak. A GYES a Cst. által szabályozott gyermekgondozási támogatás. Tekintve, hogy a GYES-ből az igényjogosult nyugdíjjárulékot fizet, így a nyugdíj szempontjából szolgálati időt szerez. A Tbj-tv. szerint az egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.
Kapcsolódó címkék:  

Járulékfizetés a fizetés nélküli szabadság idején

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak az egyéni vállalkozónak a biztosítási kötelezettségét, aki főállású munkaviszonnyal rendelkezik, azonban saját erős építkezés idejére 1 év fizetés nélküli szabadságot kapott? A fizetés nélküli szabadság lejártát követően csökkentett munkaidőben – mely a heti 36 órát nem éri el – havi 70 000 forint munkabért kap.
Részlet a válaszából: […] Az az egyéni vállalkozó, aki a főállású munkaviszonya alatt fizetés nélküli szabadságot kap, az egyéni vállalkozásában a főfoglalkozású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok alapján köteles a járulékokat megfizetni. A fizetés nélküli szabadság időtartama alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Eho-kötelezettség fizetés nélküli szabadság idején

Kérdés: Kell-e tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni a háromnapos fizetés nélküli szabadság időtartamára?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 7. §-ának (1) bekezdése sorolja fel azokat az időszakokat, melyek tartama alatt nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást. E jogszabályi hely b) pontja alatt megtaláljuk a fizetés nélküli szabadságot is. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy 2000. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.
Kapcsolódó címkék:    

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] 2003. január 1-jétől a társadalombiztosítási járulék vonatkozásában százalékos mértékben nincs változás. Az egyéni járulék mértéke az alábbiak szerint változik:"A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértékea) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.
Kapcsolódó címke:

Tartalékos katonai szolgálat

Kérdés: Hogyan kell minősíteni a munkavállaló távollétét a tartalékos katonai szolgálat idején?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 138. § (5) bekezdése határozza meg, hogy a munkavállaló mely esetekben vehet igénybe fizetés nélküli szabadságot. Ezek az alábbiak: a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából; a gyermek tizennegyedik életéve betöltéséig, amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.
1
48
49
50