389 cikk rendezése:
301. cikk / 389 Rokkantnyugdíjas munkavállaló végkielégítése
Kérdés: Jogosan tart-e igényt utólagosan a végkielégítésre az a munkavállaló, aki tavaly rokkantnyugdíjba vonult, és a cég kifizette a betegállománya miatt ki nem vett szabadságát?
302. cikk / 389 Bedolgozó felmondása
Kérdés: Milyen juttatás illeti meg a felmondási időre a biztosított bedolgozói szerződéssel foglalkoztatott dolgozót a foglalkoztató által történő felmondás esetén abban az esetben, ha ez idő alatt már nem végez munkát?
303. cikk / 389 Nyugdíjba vonuló munkavállaló jogállása
Kérdés: Le kell-e vonni a felmondási időre járó munkabérből a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot annak a dolgozónak az esetében, aki 2007. július 16-án tölti be a 60. életévét, 43 év szolgálati idővel rendelkezik, előrehozott öregségi nyugdíjat igényel, amit meg is állapítanak részére, ezt a tényt bejelenti a munkáltatójának, ezért az 90 napos felmondási idővel megszünteti a munkaviszonyát, és a felmondás teljes idejére felmentik a munkavégzés alól? A felmondási idő alatt nyugdíjasnak tekinthető-e a dolgozó, amikor munkavégzési kötelezettsége nem áll fenn?
304. cikk / 389 Részmunkaidős munkavállaló szabadsága és felmondási ideje
Kérdés: Arányosan jár-e a fizetett szabadság, betegszabadság, illetve a felmondási idő a heti 10 órás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalónak?
305. cikk / 389 Nyugdíjas munkavállaló felmondása
Kérdés: A teljes munkaviszonya, vagy a nyugdíjasként ledolgozott évek után jár-e a végkielégítés, illetve a felmentési idő egy nyugdíjas közalkalmazottnak felmentésekor abban az esetben, ha a munkavállaló azon a munkahelyen dolgozik tovább, ahonnan nyugdíjba ment? Miben tér el a szabályzás, ha nem ugyanabban az intézményben vállal nyugdíjasként munkát, ahol előzőleg dolgozott?
306. cikk / 389 Munkavállaló terhessége
Kérdés: Terhességének mely stádiumában köteles a munkavállaló tájékoztatni a munkáltatót állapotáról? A terhesség igazolásaként kérhető-e és elegendő-e a terhességi kiskönyv felmutatása? Kérheti-e a munkáltató, illetve kötelezheti-e a munkavállalót, hogy a beosztásából adódó munkafolyamatokat és tapasztalatokat írásban dokumentáltan adja át a munkáltatónak, segítségként az utánpótlás felkészítéséhez?
307. cikk / 389 GYED-en lévő munkavállaló felmondása
Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a cégnek abban az esetben, ha egy GYED-en lévő munkavállaló rendes felmondással megszünteti a munkaviszonyát? Mit kell kifizetnie a munkavállaló részére, és hogyan alakul a felmondási idő?
308. cikk / 389 Start-kártyával foglalkoztatott munkavállaló felmondása
Kérdés: Mi lesz a kedvezményes Start-kártyás járulék alapja az alábbi esetben? Egy társaság 2006. július hó óta Start-kártyával foglalkoztatott munkavállalója november hónapban csak 7 munkanapot dolgozott, utána táppénzben részesült, betegszabadságát korábban kimerítette. A munkavállaló november 30-án felmondott, emiatt részére a ledolgozott napokra járó munkabérén felül bérköltségként szabadságmegváltás is kifizetésre került. Ilyen esetben kell-e csökkenteni a kieső táppénzes napokkal a kedvezményes járulékalap alá eső bérköltséget? A részére elszámolt havi bérköltség a szabadságmegváltás összegével sem haladja meg a havi minimálbér 150 százalékát, viszont a ledolgozott napokra eső, így elszámolt bérköltsége a napi minimálbér 150 százalékánál magasabb.
309. cikk / 389 Felmondás megváltozott munkaképességű munkavállalónak
Kérdés: Köteles-e a munkáltató a munkaviszony felmondására, és viselnie kell-e az ezzel járó kötelezettségeket, terheket abban az esetben, ha egy munkavállaló az OOSZI Orvosi Bizottságának véleménye szerint munkaképességét 50 százalékban elvesztette, rokkantsági nyugdíjat igénybe venni nem tud, eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, de a munkáltató nem tud az állapotának megfelelő, könnyebb munkát biztosítani részére? Az Mt. ilyen esetekre nem tér ki. Az 50 százalékos munkaképesség-csökkenés megállapítása után a táppénzes állomány is megszűnt, ezért a munkáltatónak sürgősen döntenie kell a munkavállaló további sorsáról.
310. cikk / 389 Garantált minimálbér alkalmazása
Kérdés: Egy varrodát működtető vállalkozó szakmunkás-bizonyítvánnyal, többéves gyakorlattal rendelkező varrónőket alkalmaz teljes munkaidőben, konfekcióruházat varrására. A vállalkozó, aki egyben az ügyvezető igazgató, visszamenőleges hatállyal, közös megegyezéssel munkaszerződést akar módosítani, amelyben rögzíti, hogy a varrónők munkája nem igényel szakmunkát, ezért részükre nem tudja megadni a 2006. július 1-jétől érvényes 68 800 forint összegű garantált minimálbért. Törvényesen jár-e el a vállalkozó, illetve a munkavállalók kötelesek-e elfogadni a számukra előnytelen szerződésmódosítást? Lehet-e felmondási ok, ha a dolgozók nem írják alá a szerződésmódosítást?
