Köztisztviselők besorolása

Kérdés: Besorolható-e az I. besorolási fokozatba egy helyi önkormányzat képviselő-testületi hivatalában, polgármesteri hivatalban kapcsolt munkakört ellátó okmányügyintéző és informatikai rendszergazda abban az esetben, ha diplomája informatikus közgazdász? A képesítési előírásról szóló kormányrendeletben a számítógépes informatikai feladatok megjelölésénél, az 1. besorolási osztályban meghatározott végzettségek között az informatikus közgazdász végzettség nem szerepel. Az 1. besorolási fokozatba sorolható-e egy tanulmányi szerződéssel rendelkező, szociális-igazgatási területen dolgozó, szociális és gyámügyi ügyintéző munkakörű köztisztviselő, ha diplomáját 2006 augusztusában megszerzi? Főiskolai végzettsége: informatikus közgazdász.
Részlet a válaszából: […] ...a 9/1995. Korm. rendelet),illetve jogszabályban foglaltak szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója írjaelő.A képesítési előírások alól felmentés a Ktv. 8. § (2)bekezdésében foglaltak kivételével 2004. január 1-jétől nem adható. A Korm. rendelet értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Köztisztviselőknek járó étkezési támogatás

Kérdés: A Ktv. 2006. március 1-jétől hatályos módosítása az étkezési utalványra, étkezési támogatásra vonatkozó szabályokat módosította. A Ktv. 49/F § (1) bekezdése alapján: "A köztisztviselő a munkáltató által természetben nyújtott étkezésre vagy étkezési utalványra jogosult, kivéve azt az időtartamot, amikor illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, ha a távollét időtartama meghaladja a 30 napot." Fentiek alapján helytállóak-e az alábbi megállapítások? – Nem jár étkezési hozzájárulás a szülési szabadság, GYES, GYED időtartamára, a 30 napot meghaladó táppénz időtartamára. – Étkezési hozzájárulás jár a felmentési idő alatti munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartamára, abban az esetben is, ha a felmentési idő alatt újra munkaviszonyt létesít.
Részlet a válaszából: […] Az étkezésre, étkezési utalványra, valamint az étkezésitámogatásra vonatkozó előírásokat a Ktv. 49/F §-ában foglalt rendelkezésektartalmazzák. E rendelkezések értelmében a köztisztviselő a munkáltatóáltal természetben nyújtott kedvezményes étkezésre vagy étkezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Tovább dolgozó nyugdíjas közalkalmazott besorolása

Kérdés: A bér besorolásánál, illetve a szabadság megállapításánál figyelembe kell-e venni a nyugdíj előtt megszerzett éveket annak a munkavállalónak az esetében, aki közalkalmazottként dolgozott egy intézménynél, táppénzjogosultságának lejárta után 67 százalékos rokkanttá nyilvánították, felmentéssel megszüntették a munkaviszonyát, majd mint nyugdíjast 4 órás munkakörben újra szeretnék közalkalmazottként alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 30. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezésértelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentésselmegszüntetheti, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbba felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Jövedelem késedelmes kifizetése

Kérdés: Hogyan kell eljárnia annak a kft.-nek, amelyik egyik alkalmazottjának munkaviszonyát közös megegyezéssel 2006. március 1-jével megszüntette, de az utolsó munkában töltött nap 2005. december 16. volt? Mivel a fennmaradó időben a munkavégzés alól felmentették, bérét december hónapban számfejtették 2006. március 1-jéig előremenő számfejtéssel, így utolsó bérlapján a 2005. december 1-jétől 2006. március 1-jéig tartó időszak kifizetései szerepelnek, de sajnálatos módon az összeg kifizetésére csak 2006. március hó folyamán került sor? Az adatlapon a bér 2005-ös kifizetésként szerepel, az APEH részére a K30 adatszolgáltatást is így adták le. A munkavállalónk a munkaügyi bíróságon a kifizetés késedelme miatt időközben pert kezdeményezett, valamint kérte adatlapjának módosítását úgy, hogy a 2006. márciusban kifizetett összegeket a 2006-os adóévre állítsák be kifizetésként, és módosítsák számfejtésüket az új 2006-os adókulcsokat figyelembe véve.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 10. § (1) bekezdése alapján a jövedelemmegszerzésének időpontja pénz esetében az a nap, amelyen azt a magánszemélyvagy javára más személy birtokba vette (átvette), vagy amelyen azt amagánszemély javára bankszámlán (pénzforgalmi számlán) jóváírták. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

Határozott idejű munkaszerződés megszüntetése

Kérdés: Hogyan értelmezhető pontosan az Mt. 79. §-a? Folyamatosan meghosszabbított, határozott időre szóló munkaszerződés esetén a felmentési idő minden esetben a határozott idő kezdetétől számít? Valóban csak összesen 5 évig lehet ilyen módon foglalkoztatni a munkavállalókat?
Részlet a válaszából: […] ...rendes felmondás útján nem szüntethető meg.Ez esetben rendes felmondás hiányában a felmondási időre (illetve a munkavégzésalóli felmentési időre) vonatkozó rendelkezések sem alkalmazhatók.Az Mt. 95. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Végkielégítés egyéni járulékai

Kérdés: Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállalónak 2005-ben kifizetett végkielégítéséből 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint magán-nyugdíjpénztári tagdíjat vont le? A volt dolgozó most reklamál a levonás miatt.
Részlet a válaszából: […] ...határ 365 nap x 16 440 forint = 6 000 600 forint volt. Amennyiben azérintett munkavállaló 2005. évi munkabére (ideértve az esetleges felmentésiidőre járó kereset 2005. évre jutó összegét is) + a végkielégítés összegemeghaladja ezt az összeget (illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározása

Kérdés: A betegszabadság idejére fizetett távolléti díjat bérköltségként (54) vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként (55) kell könyvelni? Beletartozik-e a szakképzési hozzájárulás alapjába a betegszabadság díjazása?
Részlet a válaszából: […] ...– így aszakképzési hozzájárulás alapját képezik – jellemzően a következők:– a felmondási időből a munkavégzés alól történő felmentésidőtartamára az utolsó munkanapon egy összegben kifizetett munkabér,– a tartósan távol lévők részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

1951-ben született nő előrehozott öregségi nyugdíja

Kérdés: Milyen feltétellel veheti igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat az az 1951 áprilisában született nő, aki rendelkezik 38 év közszolgálati jogviszonyban eltöltött szolgálati idővel, amelyből 15 évig köztisztviselő volt? Elmehet-e 55 éves korában, illetve jogosult-e előtte felmentési időre, és ha igen, milyen időponttól? Jár-e részére a 40 éves jubileumi jutalom, és mikor fizethető ki legkorábban?
Részlet a válaszából: […] ...Ktv. 17. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezésértelmében a közszolgálati jogviszony többek között felmentéssel akkorszüntethető meg, ha a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül.A Ktv. 17. § (7) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmébenaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Felmondás munkakörére alkalmatlanná váló munkavállaló esetében

Kérdés: Jár-e végkielégítés annak a munkavállalónak, aki betegsége miatt táppénzes idejét kimerítette, és munkakörére alkalmatlan lett? Egy munkavállalónak 2005. szeptember 18-án lejárt a táppénzes éve, a munkahelyén az orvosi alkalmassági vizsgálat alapján nem volt alkalmas a munkakörére. A munkáltatója kiírta (munkavállalóval egyeztetve) 31 nap elmaradt szabadságát, majd újabb műtét miatt a munkavállaló ismét keresőképtelenné vált. 15 nap betegszabadság után 2006. január végéig volt jogosult táppénzre. A munkavállaló jelentkezett munkahelyén, de továbbra sem alkalmas munkakörére. A munkáltató felmondani nem akar, a munkavállalót kérte, hogy ő kezdeményezze a munkaviszony megszüntetését. Közben a munkavállaló beadta rokkantnyugdíjigényét a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz, kérte a nyugdíjat a munkaviszony megszűnését követően. A felmondási tilalom lejártát követően a munkáltatónak kell-e felmondani a munkavállaló munkaviszonyát ebben az esetben, kifizetve a felmentési időt és a végkielégítést?
Részlet a válaszából: […] A rendes felmondásra vonatkozó előírásokat az Mt. 89. §-ábanfoglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a határozatlan idejűmunkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondássalmegszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Szabadság felmentési idő alatt elhelyezkedő munkavállaló esetében

Kérdés: Hány munkanap rendes szabadság illeti meg a dolgozót a 2006. február 1-jén kezdődő munkaviszonyára tekintettel abban az esetben, ha előző munkáltatójánál a munkaviszonya csak 2006. február 28-án szűnt meg, de már a felmentési idő alatt elhelyezkedett? Az átfedés idejére mindkét jogviszonyban jár a szabadság? A dolgozó életkora szerint járó szabadsága évi 20 munkanap.
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzés alóli felmentési időre vonatkozó előírásokataz Mt. 93. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a munkáltató rendes felmondásaesetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke afelmondási idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.
1
16
17
18
21