Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (3) bekezdése értelmében anyugdíjjárulék-alap felső határát évente január 1-jétől, év közben kezdődőjogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adottév december 31. napjáig, illetve a jogviszony végéig kell számítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.
Kapcsolódó címke:

Részmunkaidős munkavállaló minimum-járulékalapja

Kérdés: Milyen összeg után kell megfizetni a járulékokat annak a részmunkaidős munkavállalónak az esetében, aki heti 20 órás részmunkaidőben dolgozik, és ténylegesen a minimálbér felét keresi?
Részlet a válaszából: […] ...bejelentést az adóhatóság felé benyújtotta. Az Art. 17/A.§-ában előírtak alapján a foglalkoztatónak elektronikus úton benyújtottbevallásában a tényleges járulékalap feltüntetésével kell eleget tenniebejelentési, illetőleg változásbejelentési kötelezettségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Főállású evás egyéni vállalkozó ekho-ja

Kérdés: Mire kell különösen figyelni, amennyiben egy főállású evás egyéni vállalkozó magánszemélyként külön szerződéssel az ekho szabályai szerint fizeti meg a közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...hogy ez ne következzen be, és mégis alkalmazható legyenmindkét kedvező szabály, az adott magánszemélyre vonatkozó ekho-bevételi határtaz evás bevétel figyelembevételével kell megállapítani. Az ekho-t tehátválaszthatja olyan magánszemély is, aki az eva hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.
Kapcsolódó címkék:  

Magán-nyugdíjpénztári tagdíj jóváírása

Kérdés: Amennyiben a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot – a foglalkoztató nem tesz az adóhatósághoz bejelentést –, a biztosítottat terhelő járuléktöbblet a foglalkoztatót terheli. A többletjárulék-befizetés az egyén számláján kerül jóváírásra pl. a magán-nyugdíjpénztári levonási kötelezettség esetén? Az elektronikus bevallók esetében automatikusan a tényleges bér alapján történik a járulékok bejelentése és befizetése?
Részlet a válaszából: […] ...magánnyugdíjpénztár felé teljesítendő tagdíjbevalláson afoglalkoztató a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének a) pontjában említett biztosított– pl. a munkaviszonyban álló személy – esetében tagdíjalapként azt az összegetköteles megjelölni, amely után az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.
Kapcsolódó címke:

Egészségbiztosítási járulék bevallása

Kérdés: Külön-külön kell-e ezer forintra kerekítve bevallani és befizetni a 4 százalék természetbeni és a 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...Art 1. számú mellékletének A) fejezet 1) pontja alapjánaz adózónak a bevallás adatait – a 31. § (2) bekezdésben meghatározottbevallást, a magánszemélynek a jövedelemadójáról, az egészségügyihozzájárulásáról és a járulékáról benyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Német állampolgárságú ügyvezető biztosítási jogviszonya

Kérdés: Megbízási szerződést kell-e kötni, vagy van valamilyen más lehetőség abban az esetben, ha egy magyar betéti társaság német állampolgárságú ügyvezetője részére, aki évente 2-3 alkalommal 1-2 napot tölt Magyarországon, a taggyűlés alkalmi díjazást állapít meg? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak, hanem a német anyavállalat tulajdonosa. Milyen dátummal kell megkötni a szerződést, milyen időszakot kell szerepeltetni az OEP-bejelentésen, illetve a havi járulékbevallásban? A fenti kérdések azért fontosak, mert az ügyvezető nyilatkozata szerint természetesen biztosított ugyan Németországban, de "magánbiztosítóval" van szerződése, amely nem ad ki E 101-s nyilatkozatot. Hogyan alakul a biztosítási kötelezettség abban az esetben, ha ugyanez a személy egy magyar kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője, de semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...céget a havi1950 forint tételes eho is. A biztosítási kötelezettség fennállása esetén azadatszolgáltatást visszamenőleg kell megtenni.A bevallásban a kifizetés időpontját kell figyelembe venni.Amennyiben az érintett tiszteletdíja az említett határösszegalatt van, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Minimum-járulékalap részmunkaidős munkavállaló esetében

Kérdés: Amennyiben egy biztosítottnak 2 munkahelye közül az egyik 6 órásban megfizetik a 125 000 forint minimum-járulékalap utáni járulékot, akkor a másik 2 órás munkahelynek is kell-e a 125 000 forint arányosított része után fizetni, illetve lehet-e erről kedvezményt kérni, ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...járulékok értendők – a foglalkoztató viseli. AzArt. 17/A. §-ában előírtak alapján a foglalkoztatónak elektronikus útonbenyújtott bevallásában a tényleges járulékalap feltüntetésével kell elegettennie bejelentési, illetőleg változásbejelentési kötelezettségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Minimum-járulékalap magán-nyugdíjpénztári tag esetében

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a minimum-járulékalapot a magán-nyugdíjpénztári tagok esetében? A 125 000 forint után kell bevallani és befizetni a tagdíjat, illetve milyen módon kell bejelenteni, ha nem ez lesz a tagdíj alapja?
Részlet a válaszából: […] ...kell megállapítani, kivéve, haa ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem ennél alacsonyabb, ésaz elektronikus bevallásra nem kötelezett foglalkoztató erről a tényről azadóhatóságot értesíti. Az Art. 17/A. §-ában előírtak alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Minimum-járulékalap többes jogviszonyú vállalkozók esetében

Kérdés: Be kell-e küldeni a havi adatszolgáltatást a minimum-járulékalapot el nem érő jövedelmekről abban az esetben, ha 3 különböző cégnek ugyanaz a 2 személy a tulajdonosa, akik egyben az ügyvezetők is, de a 3 cég közül csak egyben vesznek fel évi 6 millió forint feletti jövedelmet, a többinél kizárólag osztalékjövedelmük van?
Részlet a válaszából: […] ...kell bejelentésttenni. Lényeges azonban, hogy ezen a nyomtatványon kizárólag azoknak afoglalkoztatóknak kell bejelentést tenniük, akik bevallásukat nem elektronikusformában teljesítik. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a kérdéses két társaságelektronikus bevalló,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.
Kapcsolódó címkék:  

Evás egyéni vállalkozó ekho-ja

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie annak az evás egyéni vállalkozónak, aki szeptembertől ekho-t választ?
Részlet a válaszából: […] ...eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó járulékait (29százalék társadalombiztosítási járulék, 8,5 százalék nyugdíjjárulék és 6százalék egészségbiztosítási járulék) szeptember 1-jétől főszabályként 125 ezerforint alapulvételével kell megfizetnie....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.
1
107
108
109
130