Bíróság által megítélt kártérítés késedelmi kamatának alapja

Kérdés: A bíróság által megítélt kártérítés bruttó vagy nettó összege lesz az ítéletben szereplő késedelmi kamat alapja?
Részlet a válaszából: […] ...vagy sem. A késedelmi kamatot álláspontunk szerint a kártérítésnek azon része után lehet érvényesíteni, amely az adóelőleg levonása után a munkavállaló részére ténylegesen kifizetésre kerül, azaz a nettó összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Munkavállalás EGT-tagállamban

Kérdés: Milyen teendői vannak a hatóságok felé annak a munkavállalónak, aki 2016. június 30-ig egy magyar vállalkozásnál állt főfoglalkozású munkaviszonyban, és július 1-jétől Svájcban kapott állást, amely esetleg itthonról is végezhető? Hogyan kell teljesíteni a közteherfizetési kötelezettségeket ebben az esetben? Meg kell tartania a magyarországi munkaviszonyát abban az esetben, ha nem szeretné elveszíteni az itthoni biztosítását? Milyen következménnyel jár ez a változás a dolgozó gyermekeinek biztosítására?
Részlet a válaszából: […] ...az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot. Ebben az esetben a külföldi vállalkozástól a foglalkoztatót terhelő közterhek megelőlegezése vagy térítése címén kapott összeg az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének x) pontja értelmében adó- és járulékmentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatót, kifizetőt a Tbj-tv. szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem, a különadózó jövedelmek közül pedig a béren kívüli juttatásnak nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Ellátások alapja várandós munkavállaló újbóli munkaviszonya esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy 2011-től alkalmazásban állt munkavállalónak az esetében, aki közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyát a munkáltatójánál, de néhány nap múlva új jogviszonyt létesített ugyanannál a cégnél, mert megtudta, hogy várandós? A jogviszony megszűnése és az új jogviszony létrejötte között 10 nap telt el, majd a munkavállaló néhány napon belül veszélyeztetett terhesként keresőképtelen állományba került.
Részlet a válaszából: […] ...foglalt kivételekkel – az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.Felszínesen nézve a jogosultság kezdőnapján (a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

CSED-ben részesülő munkavállaló

Kérdés: Foglalkoztathatja tanácsadóként a jelenleg CSED-ben részesülő munkavállalóját egy cég abban az esetben, ha ez a munka az otthonában is végezhető? Kifizethető például jutalom jogcímen díjazás az elvégzett munkáért ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésének g) pontja értelmében akkor nem terjed ki a biztosítás, ha az e tevékenységből származó járulékalapot képező (adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő) havi jövedelme alatta marad a minimálbér 30 százalékának vagy naptári napokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével állapíthatja meg a baleseti táppénzt a kifizetőhely annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. október 1-jétől 2016. május 31-ig szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóként tanulószerződéssel dolgozott a cégnél, 2016. június 7-től munkaviszonyban áll, és 2016. szeptember 6-án üzemi balesetet szenvedett? A munkavállaló a munkaviszonya kezdetétől a balesetet megelőző napig jövedelemben részesült.
Részlet a válaszából: […] ...összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban a személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet lehet figyelembe venni (Eb-tv. 39/A. §). Mivel az üzemi baleset a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.
Kapcsolódó címke:

Gyámolt gyermek nagykorúvá válása

Kérdés: Jogosultak lesznek magasabb összegű családi pótlékra a saját gyermekeik után a korábbi gyámok a következő esetben? Egy házaspár az egyik szülő testvérének elhalálozása miatt annak kiskorú gyermekét saját háztartásában gyámként nevelte a 2 kiskorú saját gyermekével együtt. A gyámolt gyermek nagykorúvá vált, ezért a családi pótlékot saját jogán maga kapja, de nevelése továbbra is a házaspár otthonában történik, mert még középiskolában tanul, saját jövedelemmel nem rendelkezik. Ki és milyen feltételekkel jogosult a családi kedvezmény igénybevételére?
Részlet a válaszából: […] ...érvényesíti a kedvezményt, ugyanis ezt adóéven belül nem lehet megváltoztatni. Ha például a nagykorúvá vált magánszemély kéri az adóelőleg megállapításánál az adókedvezmény érvényesítését, év végén a hozzátartozó már nem élhet a kedvezmény lehetőségével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.
Kapcsolódó címkék:  

Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...után is a munkaviszonyból származó jövedelemre irányadó szabályok szerint a 15 százalékos mértékű személyijövedelemadó-előleget le kell vonni. Mindemellett nem hagyható figyelmen kívül, hogy az előbbiekkel ellentétben léteznek olyan kivételes esetek, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.
Kapcsolódó címke:

Tévesen utalt bérpótlék visszavonása

Kérdés: Jogszerűen járt el a foglalkoztató, amikor a munkavállaló munkabéréből levonta az elmúlt hónapban tévesen többletként utalt bérpótlékot?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató követelését a munkabérből levonhatjaa) a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagyb) ha az előlegnyújtásból ered.Problematikára ad okot az a) pontban hivatkozott munkavállalói hozzájárulás módja, mert az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Munkáltató által adómentesen juttatott biztosítási díj visszavásárlása

Kérdés: Milyen módon és milyen határidővel tudja bevallani és befizetni a magánszemélyt terhelő 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást a munkavállaló a munkáltató által adómentesen juttatott biztosítási díj visszavásárlása esetén? A munkavállalónak ebben az esetben egyéb jövedelme keletkezik, amelyből a biztosító levonja a személyi jövedelemadót, de a százalékos ehót a magánszemélynek kell bevallania és megfizetnie.
Részlet a válaszából: […] ...kell megfizetnie az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg)-alap számításánál figyelembe vett jövedelem után. Az Eho-tv. 11. §-a (11) bekezdésének e) pontja úgy rendelkezik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.
1
31
32
33
84