Egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező magánszemély utáni járulékfizetés

Kérdés: Hogyan korrigálhatja hibáját az a számlát befogadó cég, aki egy egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező magánszemély után nem fizetett járulékot? Ki a felelős, aki a számlát adja, vagy aki a számlát kapja?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozók körét a Tbj-tv. 4. §-ának b) pontja határozza meg. E felsorolásban valóban hiába keressük az adószámos magánszemélyeket, mivel ők nem tekinthetők egyéni vállalkozónak.Az egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személlyel létesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Személyijövedelemadó-kedvezmény

Kérdés: Érvényesítheti-e egy egyéni vállalkozó vagy egy kft. tagja a 30 százalékos személyijövedelemadó-kedvezményt abban az esetben, ha felnőttképzésben vesz részt?
Részlet a válaszából: […] A felnőttképzés díjának kedvezményét az Szja-tv. a 36/A §-ban szabályozza. E szerint a magánszemély összevont adóalapjának adóját csökkenti a felnőttképzési szerződés alapján az adóévben megfizetett képzési díj, ideértve a vizsgadíjat is, 30 százaléka. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Egyéni vállalkozás átalakulása kft.-vé

Kérdés: Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakult. A cégbejegyzést követően a vállalkozói igazolvány leadására csak többnapi késéssel került sor. Az okmányiroda a vállalkozást – függetlenül a cégbírósági végzéstől – az igazolvány leadásának napján szüntette meg. Kell-e a megszűnt egyéni cégnek társadalombiztosítási járulékokat (29 százalék és 11,5 százalék) fizetnie a cég bejegyzésétől a vállalkozói igazolvány leadásáig eltelt időre? Az adóbevallásokat az idevonatkozó törvényi előírások szerint a cégbírósági végzés időpontjának a figyelembevételével kell-e elkészíteni? Az egyszemélyes kft. tulajdonosának nincs munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] Kezdjük talán a végéről. A kft. ügyvezetője fő szabályként munkaviszonyban látja el a tevékenységét, munkaszerződés hiányában pedig megbízásos jogviszonyban. Kivételt képez e fő szabály alól a meghatározó tulajdoni részesedéssel rendelkező – így értelemszerűen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Egyéni vállalkozás gyet folyósítása alatt

Kérdés: Egy főállású családanya vállalkozói igazolványt váltott ki, és hetente egy alkalommal büfét üzemeltet. Vállalkozói igazolványa kiváltásakor a munkavégzés jellege címszóhoz az önkormányzat "heti 36 órát el nem érő munkaviszony mellett" szöveget írta be annak ellenére, hogy munkahellyel nem rendelkezik, az önkormányzat folyósítja számára az anyasági ellátást. Helyes-e ez így, milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az egyéni vállalkozónak? A kérdésben gyermeknevelési támogatásban részesülő édesanyáról van szó, aki egyéni vállalkozói igazolványt váltott ki.
Részlet a válaszából: […] A Cst. alapján járó gyermeknevelési támogatás folyósításának tartama valóban nem minősül heti 36 órás foglalkoztatásnak, tehát e vállalkozó társadalombiztosítási jogállását tekintve főfoglalkozású, tevékenységét kezdő [Tbj-tv. 4. § ba) pontja] egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Társadalombiztosítási ellátások megbízási díj alapján

Kérdés: Főállású egyéni vállalkozó megbízási szerződés alapján járulékköteles megbízási díjban részesül. Milyen ellátásokra jogosult ezen megbízási díj után, illetve ez a jövedelem képez-e nyugdíjalapot?
Részlet a válaszából: […] A biztosítási kötelezettség megállapításának egyik alapelve, hogy azt minden jogviszonyban külön-külön kell elbírálni [Tbj-tv. 9. § (1) bekezdés]. Jelen esetben két jogviszony áll fenn egyidejűleg: egy megbízási és egy egyéni vállalkozói, melyek mindegyikében kiterjed...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Segítő családtag ügyvédi irodánál

Kérdés: Van-e a hatóságok felé valamilyen bejelentési kötelezettség az ügyvédi irodában segítő családtagként díjazás nélkül munkát végző házastárs után?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási szabályok a segítő családtag esetében több feltétel együttes teljesülését kívánják meg a biztosítási kötelezettség létrejöttéhez. E feltételek közül elsődleges fontossága a foglalkoztató személyének van, nevezetesen, hogy segítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Vállalkozási jogviszony vagy munkaviszony?

Kérdés: Átminősíthető-e munkaviszonnyá az egyéni vállalkozó foglalkoztatása, vagyis megvéd-e a vállalkozói igazolvány?
Részlet a válaszából: […] A Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseEgy konkrét esetben a munkát végző személyeknek vállalkozói igazolványuk volt, áfás számlára dolgoztak, ám a munkaügyi ellenőrök ezt a vállalkozói jogviszonyt átminősítették munkaviszonnyá. A munkaügyi ellenőrzés ugyanis a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Kezdő egyéni vállalkozó járulékfizetése

Kérdés: Milyen feltételek alapján fizet járulékot a kezdő egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A kezdő egyéni vállalkozó fogalma 2003. január 1-jétől jelent meg ismételten a társadalombiztosítási jogszabályokban. A Tbj-tv. 4. § ba) pontja szerint az egyéni vállalkozó kezdőnek a járulékfizetési kötelezettsége első napjától (azaz a vállalkozói igazolványa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Betegállomány esetén jogosult-e táppénzre az az egyéni vállalkozó, aki tevékenységét 1993 óta folyamatosan gyakorolja, és minden évben a minimálbér után fizette a társadalombiztosítási járulékot? Leszázalékolják-e abban az esetben, ha 1 éven túl beteg? Mi alapján történik a járadékok, illetve a rokkantnyugdíj összegének kiszámítása?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő (tehát nem nyugdíjas) egyéni vállalkozóra a Tbj-tv. 5. § (1) bek. e) pontja értelmében kiterjed a biztosítás, így a társadalombiztosítás valamennyi ellátására, tehát táppénzre is jogosultságot szerezhet.E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Kft.-tagok társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy kft.-ben 3 fő tulajdonos van, tulajdonuk egyenlő arányú. Az ügyvezető, aki munkát végez a kft.-ben, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként megfizeti a járulékot. A másik két tagnak nincs munkaviszonya, és a kft.-ben sem dolgoznak. Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség utánuk abban az esetben, ha nem végeznek munkát a társaságban? Ha nincs ilyen kötelezettség, és egy későbbi időpontban munkát végeznek, akkor ezt kell-e a társasági szerződésben rögzíteni? Az ügyvezetőn kívül a két tag végezhet-e munkát munkaviszony keretében?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük az ügyvezető jogállásával. A kft. ügyvezetője a teendőit fő szabályként munkaviszonyban látja el, illetve munkaszerződés hiányában a megbízásra vonatkozó szabályokat kell jogviszonyára alkalmazni [Gt. 30. § (3) bekezdése]. Ez alól kivételt a meghatározó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
1
98
99
100
106