Nyugdíjas egyéni vállalkozó társas vállalkozóként

Kérdés: Végezhet-e tagi mellékszolgáltatást az a nyugdíjas kft.-tag, aki egyben egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] Igen.Az Ev-tv. 5. § (1) bekezdés e) pontja értelmében nem kaphatvállalkozói igazolványt, aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja.Ugyanezen törvény 11. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy természetes személycsak egy egyéni vállalkozást alapíthat, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó

Kérdés: Valóban igaz-e, hogy amennyiben egy társas vállalkozó több társas vállalkozásban ténylegesen és személyesen közreműködik, akkor az egyik helyen legalább a minimálbér, de a másik helyen már csak a ténylegesen elért jövedelem után fizeti meg a járulékot? Az egyéni vállalkozás esetében a Tbj-tv.-ben megtalálhatók az erre vonatkozó mentesítő szakaszok [31. § (5) bekezdése], a társas vállalkozóra azonban csak a 36 órát meghaladó munkaviszony vagy a nappali tagozatos közép- vagy felső tagozatos oktatásban való részvételre vonatkoznak.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-a értelmében a társas vállalkozó utánfőszabályként – hasonló elvek alapján, mint az egyéni vállalkozó – a személyesközreműködésre tekintettel kiosztott járulékalapot képező jövedelem (tagijövedelem), de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A versenybírók társadalombiztosítási jogállását nem érinti akérdésben említett jogszabályi változás. Annál inkább nem, mert biztosításikötelezettségüket eddig is az egyesület, illetve a közöttük fennálló jogviszonyalapján kellett elbírálni, illetve megállapítani.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

NYENYI-adatszolgáltatás

Kérdés: Érinti-e a jelenlegi gyakorlatot a NYENYI-adatszolgáltatás 2006. évi változása?
Részlet a válaszából: […] 2006. január 1-jei hatállyal az Art.-t módosító 2005. éviLXXXV. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételeinek fokozottvédelme, a biztosítási elv erősítése és annak érdekében, hogy valamennyibiztosított személy esetében megvalósuljon a járulékfizetés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Segítő családtagi és alkalmi munkavállalói foglalkoztatás

Kérdés: A nyári hónapokban tevékenykedhet-e segítő családtagként, díjazás nélkül egy balatoni üzletben a működtető vállalkozás egyik tagjának fia, aki egy másik vállalkozásban tag? Köthet-e a vállalkozás a feladatok ellátására alkalmi munkavállalási szerződést?
Részlet a válaszából: […] A segítő családtagi foglalkoztatás jogszerűen csakmeghatározott vállalkozási formák keretében valósulhat meg. Ezen formák aközkereseti és a betéti társaság, illetőleg az egyéni vállalkozás. Amennyiben akérdésben említett vállalkozás ezek valamelyikének megfelel, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Üzletkötő biztosítási kötelezettségének megállapítása

Kérdés: Milyen időszakot figyelembe véve kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget egy banki termékek fogalmazásával foglalkozó cég üzletkötője esetében, aki nem egyéni vállalkozó, nincs társas vállalkozása, tehát nem számlaképes, azonban van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya? A cég határozatlan idejű megbízási szerződést kötött az üzletkötővel, és jutalékát megbízási díj formájában fizetik ki számára a tárgyhónapot követő hó 20-án. A jövedelem kifizetése nem folyamatos, a megkötött üzletektől függően nem minden hónapban kerül sor rá, a kifizetett összegekről azonban egyértelműen megállapítható, hogy milyen ügyletekhez köthetőek, a munkára fordított idő azonban nem.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja alapján a megbízásijogviszonyban munkát végzőre akkor terjed ki a biztosítás, ha az etevékenységből származó járulékalapot képező – tehát az adóelőleg számításánáljövedelemként figyelembe veendő – jövedelme eléri a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Adószámmal rendelkező magánszemély jogállása

Kérdés: A számlát befogadónak le kell-e vonnia valamit a számla összegéből, illetve milyen fizetési és bevallási kötelezettsége keletkezik a kiállított számla után annak a magánszemélynek, aki 36 órás munkaviszonya mellett 2005 áprilisában adószámot váltott ki oktatási tevékenységre? A számla kiállítója nem egyéni vállalkozó, nem áfaalany, tételes költségelszámolást választott.
Részlet a válaszából: […] Az oktatási tevékenységet végző, vállalkozói igazolvánnyalnem, de adószámmal rendelkező, számlaképes magánszemélyt az Szja-tv. önálló tevékenységetvégző magánszemélyként kezeli. Az önálló tevékenységet végző magánszemélykifizetései tekintetében úgy kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Méltányosság

Kérdés: Hogyan kérheti egy cég tartozásának méltányosságból történő elengedését?
Részlet a válaszából: […] Az Art. számos helyen utal a méltányosság gyakorlására, ésmivel minden kérdésben nagyon fontos az egységes jogalkalmazás, az APEHirányelvet bocsátott ki ennek érdekében 7001/2005. (AEÉ 3.) számon. Ennekalapján ismertetjük a méltányosságra vonatkozó legfontosabb szabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Kamarai tagságát szüneteltető ügyvéd alkalmazottjának jogviszonya

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó ügyvéd szünetelteti a kamarai tagságát. Ez alatt az időszak alatt fennáll-e a nála munkaviszonyban lévő bojtár munkaviszonya, illetve ha nem, hogyan rendezhető a jogviszony?
Részlet a válaszából: […] Az Ütv. 17. §-ában foglalt rendelkezések értelmében azügyvéd a tevékenységét – a kamara engedélyével – szüneteltetheti. A szüneteléslegrövidebb időtartama 3 hónap. A szünetelés engedélyezését a kamara abban azesetben tagadhatja meg, ha az ügyvéd nem gondoskodott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Járulékfizetés evaalanyiság megszűnése esetén

Kérdés: Kötelező-e a vállalt magasabb összegű járulék megfizetése abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó evaalanyisága év közben megszűnik?
Részlet a válaszából: […] Nem kötelező, sőt, ha az érintett kifejezetten szeretné -gyermekvállalás vagy nyugdíjazás előtt álló vállalkozók esetében nemegyszermerül fel ilyen igény – akkor sem fizethetne a vállalt magasabb összeg utánjárulékokat.A Tbj-tv. 29/a § (3) bekezdésében meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.
1
92
93
94
109