Kisadózó egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Valóban a szünetelés első napjától be kell jelentenie a 'T1011-es nyomtatványon az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettségét egy kisadózó egyéni vállalkozásnak, amely hó közben határozta el a vállalkozás szüneteltetését, és a kis­adózókra vonatkozó szabályok alapján erre a teljes hónapra megfizette az 50 ezer forintos tételes adót? Egy tájékoztatás szerint így kell eljárni, azaz a szüneteltetés első hónapjában kétszeresen kell megfizetni a közterhet.
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Tbj-tv. 8. §-ának f) pontja értelmében az egyéni vállalkozónak szünetel a biztosítása a vállalkozói tevékenysége szüneteltetésének ideje alatt.Talán ez az előírás okozta a kérdésben említett, nyilvánvaló félreértésen alapuló tájékoztatást. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 127-133. §-ai tételesen meghatározzák, hogy melyek azok az esetek, amikor a fizetés nélküli szabadság alanyi jogon illeti meg a munkavállalót.Elsősorban az édesanyákat illeti meg a jog, sőt a szülő nő speciális helyzetben van, hiszen számára nemcsak jog, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Rokkantsági ellátásban részesülő személy vállalkozói tevékenysége

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a 7-es adószámmal folytatott vállalkozó tevékenységből származó bevételét a kereseti korlát számításánál egy rokkantsági ellátásban részesülő személy esetében? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben a vállalkozási tevékenység után?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a kérdés második felével. Az adószámos magánszemély – noha vállalkozói tevékenységet folytat – nem minősül egyéni vállalkozónak, így saját maga után nem terheli járulékfizetési kötelezettség. Amennyiben jövedelme kifizetőtől származik, akkor a kifizetőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Várandós anya biztosítási jogviszonya

Kérdés: Van valamilyen előnye, ha még a szülés előtt biztosítási jogviszonyt létesít az a várandós fiatalasszony, aki jelenleg alap ápolási díjat kap a nagyszülője gondozására tekintettel, de ezt a szülés előtt vissza fogja mondani, más biztosítási jogviszonya pedig nincs? Az anya tudja, hogy az első gyermekre tekintettel csak GYES-t kaphat, de jogosult lehet esetleg egyéb ellátásra, ha a GYES alatt újra gyermeket vár?
Részlet a válaszából: […] Az ápolási díjban részesülő személy nem biztosított, az egészségbiztosítási ellátások közül csak egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Az anya helyesen tudja, hogy a jelenlegi helyzetben az első gyermek születését követően csak gyermekgondozási segélyre jogosult.Más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt abban az esetben, ha egy népszerű nyaralóhelyen örökölt családi házát a szükséges javítási-átalakítási munkálatok elvégzése után ki szeretné adni? Van valamilyen lehetőség a közteherfizetés optimalizálására?
Részlet a válaszából: […] Választási lehetőség van, de a kérdést, hogy azok közül a konkrét esetben melyik a legkedvezőbb, csak akkor tudnánk megválaszolni, ha ismernénk az ingatlan adottságait, illetőleg a bérbeadó lehetőségeit a tevékenység végzése tekintetében. Így csak azokat a különféle...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár el a két cég az alábbi esetben? "A" kft. tulajdonos tagja a saját cégében nem végez munkát, de "B" kft.-ben megbízási szerződés keretében 0 forintos megbízási díj ellenében ellátja az ügyvezetői teendőket, "B" kft. tulajdonos tagja pedig "A" kft.-ben látja el ingyenesen az ügyvezetői teendőket, miközben a saját cégében nem végez munkát. Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn ebben az esetben a két tag után?
Részlet a válaszából: […] Az "A" kft. tulajdonos tagja saját társaságában semmilyen formában nem működik közre, így e cégben semmilyen járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik vele kapcsolatban A "B" kft.-ben 0 forintos megbízási díj ellenében ügyvezető, ami szintén nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Özvegyi nyugdíjban részesülő személy járulékfizetése

Kérdés: Van valamilyen jelentősége a járulékfizetés szempontjából annak, ha valaki házastársa halála miatt özvegyi nyugdíjban részesül?
Részlet a válaszából: […] Kizárólag abban az esetben, ha az özvegyi nyugdíjas a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte.Ekkor az özvegyi nyugdíjban részesülő– egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,– mezőgazdasági őstermelőként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Izraeli-magyar állampolgárságú nyugdíjas közterhei

Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra vagy egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie annak az izraeli-magyar állampolgárnak, aki Izrael Államtól nyugellátásban részesül, és Magyarországra kíván települni? Az érintett személy Magyarországon rendelkezik egy bejegyzett kft.-vel, amelyben jelenleg nem működik közre. Milyen járulékfizetésre lesz kötelezett abban az esetben, ha vállal személyes közreműködést a cégben, illetve ez kiváltja az esetleges egészségügyiszolgáltatási­járulék-fizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] Izrael Állammal hazánknak nincs szociálpolitikai megállapodása, illetve nem EGT-tagállamról van szó, tehát az onnan folyósított nyugellátás alapján az említett kettős állampolgár nem minősül Magyarországon saját jogú nyugdíjasnak, és ezen a címen nem illeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

EU közös betegbiztosítási intézményrendszere

Kérdés: Elfogadható az egészségügyi szolgáltatási járulék alóli mentesítéshez az Európai Unió közös betegbiztosítási intézményrendszerében (JSIS) biztosított belföldi természetes személy által benyújtott igazolás?
Részlet a válaszából: […] Igen. A Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése értelmében egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére az a belföldi személy kötelezett, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontjai, valamint a 13. § szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Szociális szövetkezeti tagok egészségügyiszolgáltatásijárulék-kedvezménye

Kérdés: 12 naptári hónapot vagy az adott naptári évet kell érteni év alatt a szociális szövetkezetben tagi munkavégzési jogviszonyban állók után fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékból a foglalkoztatót megillető mentességi szabályok alkalmazása során?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Tbj-tv. 39/B. §-ának (3) bekezdésében említett kedvezményre vonatkozik, miszerint a szociális szövetkezet mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben, míg a második évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.
1
30
31
32
73