Beltag közterhei hallgatói jogviszony megszűnése után

Kérdés: Társas vállalkozóként vagy magánszemélyként kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy bt. beltagja után, aki nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, a bt.-ben személyesen nem működött közre, jövedelmet sem vett ki, így járulékot sem fizetett utána a társaság, de a hallgatói jogviszonya megszűnt, diákigazolványa már érvénytelen, ezért nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint a kérdésben említett volt egyetemi hallgató – biztosítási jogviszony híján – a diákigazolvány érvényességi ideje + 45 nap lejártát követően egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére lenne kötelezett. Jelen esetben viszont van fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Eho felső határának csökkentése

Kérdés: Figyelembe veheti az osztalék után fizetendő 450 ezer forintos eho-felsőhatárnál csökkentő tényezőként a magánszemély a megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése értelmében a magánszemélyt terhelő éves 450 ezer forintos összeghatárt a biztosított által megfizetett 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék és 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az Ekho-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Betéti társaság nyugdíjas végelszámolója

Kérdés: Felveheti egy összegben a megbízási díját a végelszámolás befejezése előtt a társaság végelszámolását végző nyugdíjas beltag, aki megbízási jogviszonyban végzi feladatait? Be lehet egy alkalommal vallani a '08-as bevallásban a megbízási díjat és járulékait?
Részlet a válaszából: […] A Ctv. 98. §-ának (2) bekezdése értelmében a végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Nyugdíjas ügyvezető egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Hogyan kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot a nyugdíjas ügyvezető után? Napi 235 forintot kell fizetni azokra a napokra, amikor ténylegesen, személyesen közreműködött, vagy egész hónapra meg kell fizetni a 7050 forintot? Mikor kell a meghatározott napi összeget figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot a jog­viszonya tartamára kell megfizetni. A társas vállalkozói jogviszony a személyes közreműködés, illetve személyes közreműködési kötelezettség, valamint a nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó társas vállalkozásai

Kérdés: Kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a társas vállalkozásaiban az a nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó, aki egyéni vállalkozásában megfizeti a havi 25 ezer forint összegű tételes adót, amely egyébként tartalmazza az egészségügyi szolgáltatási járulékot is, és emellett egy betéti társaság személyesen közreműködő kültagja, valamint egy kft.-ben is társas vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt – és ez a válasz érdekében fontos – pontosítsuk a kérdés egy téves állítását. A Tbj-tv. szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozó kisadózóként valóban nem minősül főállásúnak a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Rehabilitációs ellátásban részesülő kft.-tag

Kérdés: Létesíthet ismételten munkaviszonyt a kft.-nél az a tag, aki a társaság tevékenységében munkaviszony keretében működött közre, és emellett az ügyvezetést is ellátja, de az egészségi állapota romlása miatt rehabilitációs ellátásra szerzett jogosultságot, amelynek érdekében megszüntette a munkaviszonyát, és ügyvezetőként sem vesz fel díjazást? Hogyan alakul a tag járulékfizetési kötelezettsége a rehabilitációs ellátás megállapítása után?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben kft.-tagról van szó, aki a saját cégében munkaviszony keretében végzett munkát, és emellett ellátta az ügyvezetői teendőket is. Ez utóbbira vonatkozó jogviszonya nem egyértelmű a kérdés alapján: lehet, hogy munkaviszony, de az is lehetséges, hogy társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Külföldön tanuló diák egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy Amerikai Egyesült Államokban tanuló diák után abban az esetben, ha Amerikában van biztosítása, vagy ez alapján jogosult lesz Magyarországon is egészségügyi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] Harmadik államban folytatott tanulmányok esetén kizárólag egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére vagy egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás alapján van lehetőség az egészségügyi ellátások igénybevételére.A Tbj-tv. 39. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Nyugdíjas tagok egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Alaptalanul fizették meg az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy 2008-ban létrejött cég két nyugdíjas tulajdonosa után, akik személyesen soha, semmilyen jogviszonyban nem működtek közre a társaság tevékenységében, nyugdíjasként pedig biztosítottnak számítanak?
Részlet a válaszából: […] A saját jogú nyugdíjas személyeket magánszemélyként valóban nem terheli az egészségügyi szolgáltatási járulék, hiszen megilleti őket az egészségügyi szolgáltatás.Ebben az esetben azonban nem az egészségügyi szolgáltatás érdekében [a Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Kisadózó egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Valóban a szünetelés első napjától be kell jelentenie a 'T1011-es nyomtatványon az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettségét egy kisadózó egyéni vállalkozásnak, amely hó közben határozta el a vállalkozás szüneteltetését, és a kis­adózókra vonatkozó szabályok alapján erre a teljes hónapra megfizette az 50 ezer forintos tételes adót? Egy tájékoztatás szerint így kell eljárni, azaz a szüneteltetés első hónapjában kétszeresen kell megfizetni a közterhet.
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Tbj-tv. 8. §-ának f) pontja értelmében az egyéni vállalkozónak szünetel a biztosítása a vállalkozói tevékenysége szüneteltetésének ideje alatt.Talán ez az előírás okozta a kérdésben említett, nyilvánvaló félreértésen alapuló tájékoztatást. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 127-133. §-ai tételesen meghatározzák, hogy melyek azok az esetek, amikor a fizetés nélküli szabadság alanyi jogon illeti meg a munkavállalót.Elsősorban az édesanyákat illeti meg a jog, sőt a szülő nő speciális helyzetben van, hiszen számára nemcsak jog, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.
1
29
30
31
72