Rokkantsági ellátás

Kérdés: Beadhatja 2018. május 26-a után a rokkantsági ellátás iránti kérelmet a magánszemély abban az esetben, ha a komplex felülvizsgálaton 2015-ben "C2" minősítést kapott, foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt, de a kérelmét elutasították a szükséges biztosítási idő hiánya miatt? Az igénylő időközben megszerezte a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül szükséges 1095 nap biztosítási időt. Hogyan kell benyújtania az igénylést, és mennyi lesz az ellátás összege? Meg kell jelennie újra az orvosi bizottság előtt, ha a 2015-ös kérelem elutasításában az szerepel, hogy a felülvizsgálat ideje 2018. november hó?
Részlet a válaszából: […] A hatályos rendelkezések gyakorlatilag korlátozás nélkül lehetővé teszik az ügyfelek számára a kérelem benyújtását, függetlenül attól, hogy részesülnek-e már megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, vagy sem. Az ellátásra való jogosultság megállapítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Nyugdíjas személy eseti megbízása

Kérdés: A nyugdíjasként alanyi jogon egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyekre is vonatkozik az a szabályozás, hogy eseti megbízás esetén nem szükséges biztosítottként bejelenteni azt a személyt, aki más jogviszonyban biztosított?
Részlet a válaszából: […] Az Art. 1. számú mellékletének 11. pontja valóban úgy rendelkezik, hogy nem kell bejelentenie a foglalkoztatónak a 'T1041-es nyomtatványon azt a biztosítottat, akit alkalomszerűen foglalkoztat megbízási jogviszony keretében, és a természetes személy a kifizetéskor igazolja, hogy e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: Valóban egész évre megszerezte az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot egy kft. tulajdonosa, aki az osztaléka után 2018-ban már megfizette a 450 ezer forint összegű egészségügyi hozzájárulást? Az érintett személy nem működik közre a társaság tevékenységében, és nem rendelkezik egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal sem.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése értelmében a magánszemélyt terhelő 14 százalékos ehót valóban csak évi 450 ezer forintig kell megfizetni, mint ahogy az is igaz, hogy ezt a 450 ezer forintos összeghatárt – többek között – a magánszemély által megfizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Közteherfizetési kötelezettség szüléshez kapcsolódó ellátások esetén

Kérdés: Egy családi vállalkozásban dolgozó édesanya GYED-jogosultsága rövidesen lejár. Ezt követően a szintén a cégben dolgozó édesapa venné igénybe a GYES-t, majd rövidesen az egyik nyugdíjas nagyszülő, aki a családi bt. ügyvezetője. Helyesen gondolják, hogy ebben az esetben a bt. ügyvezetője mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, ugyanakkor mind az anya, mind pedig az apa vonatkozásában szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel élhet a társaság?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLVI. tv. 462/D. §-a nem szűkíti le a kedvezményezett személyi kört a szülőkre. Az említett jogszabályi hely szerint a kifizető a GYED, CSED, GYET vagy GYES (a jogszabály alkalmazásában anyasági ellátás) folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló

Kérdés: Hogyan lesz jogosult táppénzre, illetve milyen módon kaphat CSED-et és GYED-et egy munkavállaló, aki 10 éve áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2017. október 2-től hozzátartozója ápolása miatt két év fizetés nélküli szabadságot kért, amelyet a foglalkoztató 2019. október 2-ig engedélyezett a számára, de időközben kiderült, hogy várandós, a szülés várható időpontja 2018. szeptember 9., és az orvos veszélyeztetett terhesként kívánja keresőképtelen állományba venni? Hogyan kell eljárni a fizetés nélküli szabadsággal, ha az állapota miatt a hozzátartozója ápolását a továbbiakban már nem végezheti?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához először nézzük meg a biztosítási kötelezettséget, hiszen az ellátások a biztosításhoz kötöttek. A Tbj-tv. 8. §-ában foglaltak alapján szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt. Tehát függetlenül attól, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Rokkantsági ellátás igénylése

Kérdés: Hogyan kell elindítani egy 2017. jú-nius 14. óta folyamatosan táppénzen lévő, munka--viszonyban álló dolgozó rokkantságiellátás- -igénylését? Mikor és milyen nyomtatványon kell beadni a kérelmet? A munkaviszony megszüntetésekor valóban meg ki kell fizetni a dolgozó részére a táppénz idejére is járó szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai iránti kérelem előterjesztése nincs időponthoz kötve, így az bármikor benyújtható. A kérdésben szereplő esetben a táppénz maximális időtartama hamarosan lejár, ezért az ellátatlanság megelőzése érdekében javasoljuk,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Nyugdíjazás külföldi szolgálati idő esetén

Kérdés: Jogosan jártak el az illetékes szervek annak a nyugdíjigénylőnek az esetében, aki 1988. november 1-jétől 2018. január 10-ig, nyugdíjazásáig oktató-mozdonyvezetőként dolgozott a MÁV-nál, előtte 1977. augusztus 1. és 1988. január 28. között Erdélyben dolgozott vasesztergályosként, amit az Országos Fordító és Hitelesítő Iroda által lefordított és honosított munkakönyvvel igazolni tud, ennek ellenére a nyugdíjkérelme elbírálását felfüggesztették a román társadalombiztosítási szerv igazolásának beszerzéséig? A kérelmező 2015. április 13-án a MÁV Humán Osztályának a felkérésére már megkérte a szolgálati idő számítását, amelyet végül 2016 júniusában kapott meg, és ebben leigazolták az éveit, valamint azt, hogy 5 év korkedvezményre jogosult. Mit tehet a kérelmező ebben az esetben, hogy ne maradjon ellátatlan?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk – figyelembe véve korkedvezményre jogot adó idejét – korhatár előtti ellátást igényelt, amelyre tekintettel (hiszen ez jogosultsági feltétel) megszüntette a munkaviszonyát. A megállapító szerv azonban a román fél adatszolgáltatásának hiányában nem tud végleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

CSED, GYED alapja

Kérdés: Rendelkezni fog a szüléstől visszafelé számított 180 napos biztosítási idővel az a kis-mama, aki 2017. november 10-e előtt 9 hónapig nem volt biztosított, 2017. november 10-től 78 napig, azaz 2018. január 26-ig álláskeresési járadékban részesült, majd február 3-tól kisadózó vállalkozó lett, és júliusra várja a gyermekét, vagy a január 26. és február 3. közötti időszak megszakítja a folyamatosságot? Alkalmazható erre az időszakra az a szabály, hogy az álláskeresési járadék lejárta után 45 napig még fennáll a biztosítás? Valóban a szülést megelőző 30 nap jövedelme lenne a CSED és a GYED alapja abban az esetben, ha az anya májusban vagy júniusban munkaviszonyt létesítene, ahol a munkabérének összege elérné a minimálbér kétszeresét? Ebben az esetben ténylegesen csak a munkaviszonyból származó jövedelmet vennék figyelembe, és a kisadózásból származó jövedelmet nem? Az anya a szülést megelőző két naptári évben rendelkezik 365 nap biztosítási jogviszonnyal, így az ellátásra való jogosultsága fennáll.
Részlet a válaszából: […] Mielőtt az ellátásokra való jogosultságáról és azok összegéről adnánk tájékoztatást, a biztosítási kötelezettségről kell említést tenni. A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének d) és j) pontjában foglaltak szerint biztosított az álláskeresési támogatásban részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Zrt. vezérigazgatójának járulékai

Kérdés: Meg kell fizetni a minimumjárulékokat egy zrt. tulajdonosa után, aki a cégben a vezérigazgatói teendőket megbízási szerződés alapján, 0 forint megbízási díj ellenében látja el? A magánszemély semmilyen más jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] Az említett tulajdonos vonatkozásában a részvénytársaságban nem merül fel járulékfizetési kötelezettség. Ennek alapvető oka, hogy a zrt. nem minősül a Tbj-tv. alkalmazásában társas vállalkozásnak, így a tulajdonosokra nem lehet alkalmazni a társas vállalkozókra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének átvállalása

Kérdés: Átvállalhatja az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését egy betéti társaság a kültagja helyett, aki a társaságban csak alkalmanként végez munkát 0 forintos megbízási díj ellenében, így nem keletkezik biztosítási kötelezettsége, és más jogcímen sem biztosított?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 39. §-ának (4) bekezdése értelmében a magánszemélyt az ugyanezen paragrafus (2) bekezdése alapján terhelő egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését – annak hozzájárulásával, illetve az adóhatóság jóváhagyásával – más személy vagy szerv is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.
1
21
22
23
72