5551 talált cikk a díj kifejezésre

Kérdés: Egy kft.-ben az 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró tagok 2003. január 1-jétől nyugdíjasok. Ez ideig csak osztalékot vettek fel, 2003-tól azonban megérné, hogy személyes közreműködésükre tekintettel elszámoljanak bérköltséget, mert így csak 5 százalék baleseti járulék terhelné azt. Megteheti-e ezt az ügyvezető tag is?

Kérdés: Köthető-e megbízási szerződés havi rendszeres szellemi munkavégzésre, 50 ezer forintos megbízási díjjal? Milyen járulékot kell fizetni, ha a megbízottnak van munkaviszonya, illetve ha nincs egyéb jövedelme a munkáltató, illetve a megbízott részéről?

Kérdés: Kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetni a belföldi magánszemély részére kifizetett licencedíj (találmány) után?

Kérdés: Minden évben január 1-jével kerül megállapításra a teljesítménytényező és a teljesítményszázalék az előző évi teljesítménybér és az órák arányában. Ha a személyi órabér nem változik, ezzel kell számolni egész évben a távolléti díj számfejtése esetén. Változik-e a távolléti díj összege éven belül akkor, ha egy jól fizető munkával lényegesen megváltozik a napi, havi jövedelem, illetve akkor, ha a teljes munkaidőről 4 órára változik a ledolgozandó munkaidő?

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettségek terhelik azt az evaalany kft.-t, amelynek öregségi nyugdíjban részesülő, kiegészítő tevékenységet folytató tagja a cégtől jövedelemben részesül? Mi a tag kötelezettsége? Mi a fizetési kötelezettség, ha 2004-ben nem vesz fel jövedelmet, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot?

Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?

Kérdés: Jogosult-e terhességi-gyermekágyi segélyre, GYED-re, GYES-re egy betéti társaság üzletvezető beltagja, ha a szülést követően már nem vesz fel jövedelmet? A társasági szerződés szerint ő a munkavégzésre kötelezett tag, ezentúl is ő írja alá a számlázást, a bevallásokat stb. A kültag is dolgozni fog, jövedelemben részesül. Mi az álláspont az egyéni vállalkozó esetében?

Kérdés: Az 1999. január 1-jétől munkaviszonyban álló biztosított 2001. november 27-én szült. A szülés napjától 2002. május 13-ig terhességi-gyermekágyi segélyben részesült. 2002. május 14-től 2003. május 31-ig gyermekgondozási díjban részesült, melyet megszakított, és 2003. június 1-jétől 2003. augusztus 6-ig fizetett szabadságot vett igénybe. 2003. augusztus 7-től keresőképtelen beteg. Betegszabadság címén távolléti díjban részesült augusztus 27-ig. A biztosított részére 2003. augusztus 28-tól 2003. december 24-ig táppénzfolyósítás történt, mert 2003. december 25-én ismét szült, és e naptól terhességi-gyermekágyi segélyt igényelt. Milyen jövedelem alapulvételével kell a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a szülési szabadság lejártát követő naptól a gyermekgondozási díj összegét megállapítani? A biztosított 2003. december 25-én érvényes szerződés szerinti munkabére havi 240 000 forint.

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?

Kérdés: Társadalombiztosítás szempontjából milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak az után a német állampolgár személy után, aki Magyarországon heti 4 órában szeretne dolgozni, és Németországban teljes körű biztosított?