5551 talált cikk a díj kifejezésre

Kérdés: Jogosult-e egy cég a 2005. április 1-jétől ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében alkalmazott pályakezdő diplomás fiatalember után fizetett tb-járulék 50 százalékának visszaigénylésére abban az esetben, ha az érintett október 16-án egyik napról a másikra kilépett és külföldre távozott? A dolgozó havi munkabére a minimálbérrel egyező összegű volt.

Kérdés: Hogyan alakul az együttműködési szerződés keretében foglalkoztatott tanulók évközi (2 hetente 5 nap) és 20 napos összefüggő nyári gyakorlatának díjazása, hogyan kell ezt számfejteni, és milyen közterheket kell megfizetnie a foglalkoztatónak, illetve a tanulónak? Visszamenőleg lehet-e számfejteni a juttatást?

Kérdés: Milyen nyilvántartásokat kell vezetnie annak a felszolgálónak, aki növelni kívánja a nyugdíj alapját, és ezért a borravaló után szeretné a 15 százalékot megfizetni? Mikor és hogyan kell a járulékokat befizetnie?

Kérdés: Egész hónapra vagy kizárólag a ledolgozott napokra kell-e megfizetni a tételes eho-t annak a nyugdíjas munkavállalónak az esetében, akit takarítóként munkaviszonyban heti 1 alkalommal 6órában foglalkoztatnak?

Kérdés: Mikor járt volna a 25 éves jubileumi jutalom, illetve ha elmaradt a kifizetése, akkor pótolható-e annak a férfinak az esetében, aki 1987. december 17. óta közalkalmazottként dolgozik egy budapesti gimnáziumnál, előtte közel 10 évet dolgozott mezőgazdasági termelőszövetkezetnél? Jogosult lesz-e a 30 éves jubileumi jutalomra?

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?

Kérdés: Meg kell-e évente állapítani a gyermekgondozási díj összegét, illetve van-e az ellátásnak minimumösszege?

Kérdés: Hogyan bizonyíthatja a munkáltató, hogy nem történt törvénysértés abban az esetben, ha egy munkaviszonyát közös megegyezéssel megszüntető munkavállaló, aki átvette az elkészült kilépőpapírjait, néhány hét múlva munkaügyi bírósághoz fordult azzal az indokkal, hogy nem ismeri el a munkaviszony megszüntetését?

Kérdés: Kötelező-e kiadni a számítógép előtt töltött munkavégzés esetén a pihenőidőt abban az esetben, ha a munkavállaló a munkaidő meghosszabbodása miatt nem kíván pihenni? Hivatkozhat-e a későbbiekben emiatt egészségkárosodásra?

Kérdés: A START-kártya kiváltásának szempontjából pályakezdőnek minősül-e az az egyetemet végzett személy, aki az egyetem alatt időnként munkaviszonyban dolgozott?