5576 talált cikk a díj kifejezésre

Kérdés: Dolgozhat-e továbbra is a nyugdíja megszüntetése nélkül az a 2005-ben rokkanttá vált, jelenleg 7 órában foglalkoztatott munkavállaló, aki havi 110 000 forint/hó munkabérben részesül, és a határozatban szereplő átlagkeresete 77 728 forint/hó? Lényeges-e ebben az esetben, hogy részmunkaidős a foglalkoztatás?

Kérdés: Mikor mehet legkorábban nyugdíjba egy 1950. január 2-án született, jelenleg 43 éves szolgálati idővel rendelkező férfi? Köthet-e vele a munkáltatója megállapodást a nyugdíj átvállalására, és ez mely időponttól lehetséges legkorábban?

Kérdés: Kaphat-e Magyarországon táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, illetve gyermekgondozási segélyt egy pakisztáni állampolgár, aki magyar férjjel és magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és jelenleg egy belföldi kft. munkavállalója? Munkaviszonyai: 2007. november 1-jétől 2008. augusztus 19-ig, heti 40 órás munkaidő, 2009. február 1-jétől jelenleg is heti 40 órás munkaidő. A munkavállaló várhatóan 2009 decemberében fog szülni.

Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?

Kérdés: Van-e valamilyen eltérés a részmunkaidős és a teljes munkaidős foglalkoztatás között? Valóban jogosultak-e a munkáltatók kedvezményre a részmunkaidős foglalkoztatás esetén?

Kérdés: Munkaviszonyban álló dolgozó külföldi kiküldetése esetén kell-e pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulékot is vonni a napidíj adóköteles részéből?

Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?

Kérdés: Milyen feltételekkel végezhet 1-1 napos megbízási szerződéssel munkát egy GYED-en lévő kismama, aki nem akarja végleg felmondani az ellátását? A biztosított heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkezik, és mellette egyéni vállalkozó. Helyes-e az az elgondolás, hogy ha a megbízások idejére fel kell mondania a GYED-et, akkor azokon a napokon a munkaviszonyában biztosítottnak kell lennie (pl. szabadságon lenne) ahhoz, hogy ne minősüljön főfoglalkozású egyéni vállalkozónak?

Kérdés: Helyesen gondolja-e a kifizető vállalkozás, hogy a cégnél havi rendszerességgel díjazásban részesülő előrehozott öregségi nyugdíjas tag után, aki egy másik vállalkozásnál heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, csak a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, a tagtól pedig nyugdíjjárulékot és személyi jövedelemadót kell levonnia? Amennyiben ugyanezt a tagot megbízási szerződéssel foglalkoztatják, meg kell-e fizetni a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot?

Kérdés: Az egyéb feltételek teljesülése esetén megállapítható-e a korengedményes nyugdíj 2010. december 30-i tervezett korengedményes nyugdíjba vonulási nap megjelölésével, amennyiben a munkáltató 2009. december 30-án aláírja a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó megállapodást a munkavállalóval? A 181/1996. Korm. rendelet szerint a munkáltató, legkorábban a tervezett korengedményes nyugdíjba vonulás időpontját megelőzően egy évvel, megállapodhat a munkavállalóval annak korengedményes nyugdíjazásáról, ha az egyéb feltételek is teljesülnek. A hivatkozott kormányrendelet viszont 2010. január 1-jén hatályát veszti.