Munkaviszony megszűnését követően kifizetett hallgatási díj

Kérdés: Milyen adó- és járulékterhei vannak a versenytilalmi megállapodás alapján kifizetett hallgatási díj azon részének, amely a munkaviszony megszűnése után 6 hónapon keresztül havonta egyenlő részletekben kerül kifizetésre? Biztosítottnak tekinthető a munkavállaló ez alatt az időszak alatt? A hallgatási díj másik részét a munkaviszony megszűnésekor fizették ki a munkavállaló részére.
Részlet a válaszából: […] ...közötti elhatárolásánál bír jelentőséggel), míg a szociális hozzájárulási adó és az egyéni járulékok (10 százalékos nyugdíjjárulék és 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék) szempontjából pedig kifejezett törvényi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Öregségi nyugdíjas személy megbízási díja

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie annak a saját jogú öregségi nyugdíjas személynek, aki a nyugdíj mellett megbízási jogviszony keretében képviseletet lát el?
Megbízási szerződés alapján foglalkoztatott személynek abban az esetben kell járulékot fizetnie, ha a jogviszonyra tekintettel biztosítottnak minősül. A megbízási szerződéssel vagy egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban személyesen munkát végző személy – a közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – csak abban az esetben biztosított, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát (2015-ben 31 500 forint), illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét (1050 forint). A járulékalapot képező jövedelem számítása során a megbízási díj igazolt költségekkel, illetve a 10 százalékos költséghányaddal csökkentett részét kell figyelembe venni.
Részlet a válaszából: […] ...saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a nyugdíj folyósításának szünetelését kéri,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Keresőtevékenység rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Elveszítheti a rokkantsági ellátásra való jogosultságát az a személy, aki a bérjövedelme mellett osztalékjövedelmet szerez, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályok szerint adózó jövedelmet realizál?
Részlet a válaszából: […] ...keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.Az említett kereseti korlát meghatározásánál a keresőtevékenységből származó, nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelmeket kell figyelembe venni.Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Rokkantsági ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan határozza meg a rá vonatkozó kereseti korlátot egy rokkantsági ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésének d) pontja értelmében a rokkantsági ellátást keresőtevékenység esetén akkor kell szüneteltetni, ha az érintett nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, tehát 2015-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Egyéni vállalkozó csecsemőgondozási díja és GYED-e

Kérdés: Valóban van olyan változás 2015-től, hogy ha egy egyéni vállalkozó édesanya vállalkozóként bevétellel rendelkezik, akkor megszűnik a csecsemőgondozási díjra, illetve GYED-re való jogosultsága?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (1) bekezdése, illetve 42/C. §-ának (1) bekezdése továbbra is egyértelműen leszögezi, hogy nem jár a csecsemőgondozási díj, illetve a GYED (a gyermek 1 éves kora előtt), amennyiben a jogosult bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Megbízási jogviszonyban közreműködő tag közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az a kétszemélyes kft., amely az egyik ügyvezetésre nem jogosult, megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködő tagja után semmilyen járulékot nem fizet, tekintettel arra, hogy semmilyen díjazásban nem részesül? A tag máshol nem rendelkezik semmilyen jogviszonnyal, ezért saját maga után megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...vesz részt a társaság tevékenységében, és a biztosítási kötelezettsége is ennek megfelelően kerül elbírálásra. Megbízási díja 0 forint (amire a Ptk. 6:280. §-a lehetőséget ad), és ez értelemszerűen alatta marad a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.
Kapcsolódó címke:

Gyermek születésekor járó pótszabadság

Kérdés: Jogosult az 5 nap "apaszabadságra", illetve a gyermek után járó 2 nap pótszabadságra az a munkavállaló, akinek gyermeke született élettársától, akivel sem az állandó, sem az ideiglenes lakcíme nem egyezik meg, de együtt élnek albérletben? A gyermek születésekor nem került az apa nevére, valószínűleg nem tudták még elintézni az apaságot elismerő nyilatkozatot.
Részlet a válaszából: […] ...ugyanezekkel a feltételekkel és tartamban nem pótszabadságot, hanem munkaidő-kedvezményt biztosított az apa számára, amelyre távolléti díj járt. A távolléti díj kifizetése – a központi költségvetés terhére – a 305/2002. Korm. rendelet alapján történt. A rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.
Kapcsolódó címkék:    

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
Részlet a válaszából: […] ...negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők öregségi nyugellátása öregségi teljes nyugdíjnak minősül. Ami pedig a nők kedvezményes nyugdíja melletti keresőtevékenységet illeti, a jövedelemkorlátozás valóban él. Az öregségi nyugellátás mellett csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása

Kérdés: Valóban van lehetőség az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítására?
Részlet a válaszából: […] ...van. Az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását a Tny-tv. rögzített nyugdíjként nevesíti. Az öregségi nyugdíj rögzítését a nyugdíjtörvény annak a személynek teszi lehetővé, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás bevételi értékhatárai

Kérdés: Valóban változtak az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás bevételi értékhatárai? Ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...arányt az általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelem az éves minimálbérhez viszonyítva képvisel.Az ekhót választó nyugdíjas magánszemélyre vonatkozó bevételi értékhatár a korábbi 25 millió forintról szintén 60 millió forintra emelkedett, amit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.
1
235
236
237
556