Munkaügyi bíróság ítélete alapján fizetett összegek közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a munkaügyi bíróság jogerős ítélete alapján kifizetendő alábbi összegeket?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót 2001. április 10-én üzemi baleset érte,kérte munkaképesség csökkenése megállapítását. Az OOSZI 50 százalékosmunkaképesség-csökkenést állapított meg, és mivel korábbi munkakörét ellátninem tudta, munkaviszonya 2001. szeptember 10-én megszűnt. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

"Napszámosok" foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e az APEH-tól adószámot, illetve a tb-től törzsszámot kérni, és ha igen, milyen tevékenységre abban az esetben, ha egy magánszemély a tulajdonát képező ingatlan felújítására, illetve a ház körüli tevékenység ellátására két magánszemély segítségét veszi igénybe? A két személy e feladatot kb. havi 40 órában végzi, de egyéb munkahellyel nem rendelkeznek, bérezésük bruttó 15 900 forint. A magánszemély ugyanolyan munkaszerződést köteles-e kötni, mintha vállalkozó volna? Kell-e közterheket fizetni, illetve van-e adatszolgáltatási kötelezettség az OEP, illetve az APEH felé?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a munkaidő mérhető, a foglalkoztatásra munkaviszonyban – mely esetben nem nélkülözhető az írásbeli szerződés – kerül sor. Ebben az esetben fennáll a biztosítási kötelezettség, és a munkaadó a Tbj-tv. 4. § a) pontjában meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Osztrák állampolgárságú beltag közterhei

Kérdés: 2004 előtt, illetve után biztosítottá válik-e Magyarországon, és ha igen, milyen járulékokat, illetve eho-t kell fizetni az után az osztrák állampolgárságú, ausztriai lakóhellyel és biztosítással rendelkező magánszemély után, aki betéti társaságot alapított, ahol ő a beltag, és díjazást nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] Európai uniós csatlakozásunkat megelőzően az osztrák állampolgárságú beltag biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét a Tbj-tv. 13. §-a alapján a 2000. évi CXXIII. tv. előírásainak figyelembevételével kellett elbírálni. Az egyezményben megfogalmazott azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Svájci állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség vonatkozik arra a svájci állampolgárra, aki több évig Magyarországon szándékozik maradni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés meglehetősen "szűkszavú" a tekintetben, hogy a hazánkban hosszabb ideig tartózkodni szándékozó svájci állampolgár milyen céllal érkezett Magyarországra, milyen tevékenységet fog itt folytatni.Az bizonyosan elmondható róla, hogy svájci állampolgárként azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Osztrák állampolgárságú ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár-e el az a magyarországi kft., amely osztrák állampolgárságú, munkavállalási engedéllyel nem rendelkező magánszemély tulajdonosának az ügyvezetői teendők ellátásáért fizetett díjat megbízási díjként számfejti, amiből csak szja kerül levonásra? Mivel megállapodást nem kötött a társadalombiztosítási szervvel, járulékokat nem fizetnek utána.
Részlet a válaszából: […] Majdnem biztos, hogy nem járnak el helyesen.A megbízási jogviszonyban álló személyre a Tbj-tv. 5. § (1) g) pontja értelmében akkor terjed ki a biztosítás, ha az e tevékenységéből származó, járulékalapot képező – adóelőleg számításánál figyelembe veendő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Választott tisztségviselő biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a választott tisztségviselőnek fizetett 5, illetve 10 ezer forint összegű tiszteletdíj után?
Részlet a válaszából: […] A tiszteletdíjban részesülő választott tisztségviselő biztosítási kötelezettségét a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése értelmében a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló biztosítási kötelezettségével azonos módon kell elbírálni.Ebből következően, ha az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Magán-nyugdíjpénztári tagság pótlólagos bejelentése

Kérdés: Egy 25 éves munkavállalót az előző munkahelyei nem jelentették be magánnyugdíjpénztárhoz. Hogyan lehet ezt most pótolni?
Részlet a válaszából: […] Az első biztosítási jogviszony létesítése időpontjának pontos ismerete hiányában nem állapítható meg, hogy a munkavállaló tagságra kötelezett pályakezdőnek minősült-e.A probléma megoldásához ugyanis először azt kell tisztázni, hogy a munkavállaló tagságra kötelezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Szerzői jogdíj közterhei

Kérdés: Milyen járulék-, eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik a magánszemélynek kifizetett szerzői jogdíj után a kifizetőnél, illetve a magánszemélynél? Van-e különbség a jogvédett tevékenység tárgyát illetően a kötelezettségek keletkezésében? Van-e különbség akkor, ha kft., illetve, ha közhasznú alapítvány fizeti a jogdíjat? Hogyan kell számolni a kötelezettségeket, ha a kifizetett bruttó összeg szerzői jogdíjat és a személyes munkavégzés díját is tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] Szellemi tevékenységet folytatónak az a magánszemély minősül, aki eredeti jogosultként olyan önálló, de nem egyéni vállalkozói tevékenységből származó jövedelmet ér el, amelynek eredményeként szerzői jogi védelem – illetve szabadalmi oltalom – alá tartozó alkotás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Választott tisztségviselő és társadalmi aktíva kiküldetése

Kérdés: Milyen közterhek terhelik a választott tisztségviselő, illetőleg társadalmi aktíva (aki lehet nyugdíjas és más munkahely főállású munkavállalója is) külföldi napidíjként keletkező jövedelmét?
Részlet a válaszából: […] Külföldi kiküldetés esetén a magánszemély a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében tartózkodik külföldön. A kifizető pedig megtéríti az ezzel kapcsolatos utazási költségeket. A munkáltató által elrendelt külföldön történő munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Nyugdíj előtt álló társasági tag járulékfizetése

Kérdés: 60. életévének betöltése előtt egy munkavállaló munkaviszonya megszűnt. Ekkor társaságot alapított, amelynek közreműködő tagja, ügyvezetője lett. A hatályos törvények értelmében legalább a minimálbér összege után a társaságnak, illetve az ügyvezetőnek járulékfizetési kötelezettsége van. Van-e lehetőség arra, hogy a társaság, illetve az ügyvezető nagyobb alap után fizesse meg a járulékot, úgy, hogy ezt a magasabb összeget nem veszi fel, és nem fizet szja-t sem?
Részlet a válaszából: […] Nincs. Az ügyvezető járulékfizetési kötelezettsége a Tbj-tv. 5. §-a alá tartozó biztosítási – alapesetben munka- vagy megbízási, esetleg társas vállalkozói – jogviszonyára tekintettel jön létre. E biztosítási jogviszonyokban a járulékfizetés alapja a ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.
1
95
96
97
113