Nyugdíjas megbízott közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségei vannak a megbízónak a nyugdíjas magánszeméllyel kötött megbízási szerződés alapján kifizetett megbízási díj után, ha a juttatás nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát? Igaz-e az, hogy a megbízottnak nem kell fizetnie a járulékokat, ill. a megbízónak a jövedelem összegétől függetlenül meg kell fizetnie a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszából: […] A megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszemélyrészére kifizetett, járulékalapot képező jövedelem valóban mentes az adó- ésjárulékfizetés alól, amennyiben nem éri el a minimálbér 30 százalékát. Az Szja-tv. 46. § (3) bekezdésének a) pontja értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Brit állampolgár közterhei

Kérdés: Lehetséges-e, hogy egy Magyarországon élő brit állampolgár vállalkozásából származó jövedelme után a személyi jövedelemadót Magyarországon, míg a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot Angliában fizesse? Eddig nem volt Magyarországon biztosított, Nagy-Britanniában viszont igen.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottak szerint nem lehetséges, deazért tekintsünk át néhány változatot.Az első lehetőség, hogy a brit állampolgár Magyarországonnem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, csak vállalkozásaieredményéből osztalék formájában részesül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Kínai állampolgár biztosítása

Kérdés: Hogyan alakul a kínai állampolgár biztosítási kötelezettsége, ha Magyarországon van tartózkodási engedélye, taj-kártyája és főállású tag? Nincs tartózkodási engedélye, de közreműködő tag?
Részlet a válaszából: […] Hogyan válhatnak biztosítottá a családtagok (házastárs,gyermek)?A Tbj-tv. 11. § c) pontja 2004. május 1-jétől hatályátvesztette. Ezáltal megszűnt a gazdasági társaság tagjának illetőség szerintimegkülönböztetése, így a belföldinek, illetőleg a külföldinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Választott tisztségviselő biztosítási ideje

Kérdés: Milyen időszakot kell a biztosítási idő megállapításához figyelembe venni abban az esetben, ha egy cég a választott tisztségviselőinek tiszteletdíjat fizet, de nem havi rendszerességgel, hanem ülésenként 30 000 forintot? Az üléseket nem rendszeresen tartják.
Részlet a válaszából: […] A kérdés roppant egyszerűen megválaszolható, ugyanis aTbj-tv. végrehajtási rendeletének 4. § (5) bekezdése kifejezetten az ilyenesetekben követendő eljárást rögzíti. A jelzett jogszabályhely előírásaiszerint a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdésében említett választott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.

Olasz állampolgárságú választott tisztségviselő közterhei

Kérdés: Egy kft. 2004 októberében felügyelőbizottságot hozott létre, amelynek 2 fő olasz és egy fő magyar állampolgárságú tagja van. A tagokat havi bruttó 40 000 forint tiszteletdíj illeti meg. Milyen járulékfizetési, illetve szja-fizetési kötelezettség terheli a kft.-t az olaszok után, akik más jövedelmet a kft.-től nem kapnak, és Olaszországban van munkaviszonyuk?
Részlet a válaszából: […] Az 1408/71/EGK rendelet 14c. cikkének előírása szerint az aszemély, aki egyidejűleg egy tagállam területén munkavállalóként, egy másiktagállam területén önálló vállalkozóként (idesorolható a választotttisztségviselőség is) tevékenykedik, azon tagállam jogszabályainak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.

Mezőgazdasági őstermelő alkalmazottja

Kérdés: Foglalkoztathat-e alkalmazottat az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal igen, de társadalombiztosítási törzsszámmal nem rendelkező családi gazdálkodó mezőgazdasági őstermelő? Mi az eljárás ebben az esetben, milyen kötelezettségei vannak a termelőnek?
Részlet a válaszából: […] Természetesen foglalkoztathat. Tekintve a munka jellegére,vélhetően munkaviszony, illetve alkalmi munkavállaló alkalmazása jöhetelsősorban szóba. Amennyiben az alkalmazásra munkaviszony keretében kerül sor,akkor a gazdálkodó köteles eleget tenni a Tbj-tv.-ben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy alkalmazása

Kérdés: Egy társaság egy munkaképességét 50 százalékban elvesztett dolgozót alkalmaz heti 30 órás részmunkaidőben. A dolgozó rendszeres szociális járadékban részesül. Milyen járulékokat kell fizetnie a munkáltatónak, és milyenek terhelik az alkalmazottat? A ledolgozott idő szolgálati időnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] A 8/1983. Eü-PM együttes rendelet 26. §-a értelmében azátmeneti járadékban, illetőleg rendszeres szociális járadékban részesülőmegváltozott munkaképességű dolgozó a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozószabályok szerint folytathat keresőtevékenységet. Ez a feltétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.

Megállapodás szolgálati idő szerzésére

Kérdés: Magánemberként milyen összeget kellene fizetnie annak a dolgozónak, aki napi 4 órás munkaviszonyának kiegészítéseként a másik négy óra szolgálati idő megszerzésére megállapodást szeretne kötni a nyugdíjfolyósító intézettel? A dolgozó kisgyermeke nevelése miatt több évig kíván napi négyórás munkaviszonyban dolgozni, jelenlegi havi bruttó keresete 30 000 forint.
Részlet a válaszából: […] Érthető olvasónk kérdése, hiszen a jövedelme nem éri el aminimálbér összegét, így a munkaviszonya alapján megszerzett biztosítási időnekcsak az arányos tartama vehető ténylegesen szolgálati időként figyelembe. ATny-tv. 39. §-a alapján ugyanis ebben az esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.

Ápolási díj időtartamának figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Egy nagyközség egyesített szociális egészségügyi pedagógiai szolgálatánál dolgozó hölgy 1996. január 1-jétől 1999. január 30-ig otthon ápolta édesanyját, de ápolási díjat nem kapott. 1947. december 17-én született, 33 éves munkaviszonya van, de ha lehetőség van rá, ezt a három évet is szeretné figyelembe vetetni a nyugdíjnál. Van-e erre mód?
Részlet a válaszából: […] Nyugdíjra jogosító szolgálati időnek minősül minden olyanbiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, amely után nyugdíjjárulékotkellett fizetni. A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. előttitartamát az 1997. december 31-én hatályos társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Munkaügyi Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a Munkaügyi Bíróság által a volt munkavállaló részére jogellenes munkaviszony megszüntetése címén megítélt alábbi juttatásokat: elmaradt munkabér, elmaradt munkabér után 11 százalékos kamat, a jogellenesség jogkövetkezménye miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján többhavi átlagkereset, továbbá perköltség térítése.
Részlet a válaszából: […] Az eltérő jogcímek eltérő adó- és járulékfizetésikötelezettséget eredményeznek, ezért egyenként vesszük sorba a különbözőkifizetéseket. Bizonyára nem okoz meglepetést, hogy az elmaradt munkabér a nemönálló tevékenységre előírt szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.
1
95
96
97
115