Segítő családtag közterhei

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási közterheket kell fizetni a segítő családtag után? Terheli-e munkaadói, munkavállalói járulék, illetve rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség a részére kifizetett jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] A segítő családtag biztosítási kötelezettségét amunkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban munkát végzőkre vonatkozó szabályokszerint [Tbj-tv. 5. § (1) g) pontja] kell elbírálni. Ennek megfelelően, ha azérintett e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Szüléssel összefüggő ellátások több megbízási jogviszony esetén

Kérdés: Több cégnél megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott nyelvtanár várhatóan 2005 tavaszán fog szülni. Milyen ellátásokra lesz jogosult, és hol történik az ellátás számfejtése, illetve kinek kell benyújtani az igénylést?
Részlet a válaszából: […] E kérdés megválaszolásához először a biztosításikötelezettségeket kell tisztázni. A biztosítást minden jogviszonybankülön-külön kell megállapítani. A kérdésből úgy tűnik ki, hogy a foglalkoztatásegyidejűleg történik, és feltételezve, hogy minden jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Izraeli állampolgárságú kft. tag jogviszonya

Kérdés: Biztosítottnak minősül-e a Tbj-tv. szerint a kft. ügyvezetője abban az esetben, ha izraeli állampolgár, Magyarországon tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és az ügyvezetői teendőkért megbízási szerződés alapján jövedelmet vesz fel?
Részlet a válaszából: […] 2004. május 1-jétől hatálytalanná vált a Tbj-tv. 11. §-ánakama rendelkezése, hogy nem terjed ki a biztosítás a külföldi részvétellelműködő gazdasági társaság külföldinek minősülő tagjára, alkalmazottjára. Ebbőlkövetkezően a kérdésben szereplő kft. izraeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Közkereseti társaság jugoszláv és magyar állampolgárságú tagjainak jogviszonya

Kérdés: Egy közkereseti társaság 2 fő alapító taggal van bejegyezve. A tagokat egyenlő jogok illetik meg. Az egyik – magyar állampolgár – rendelkezik 36 órás munkaviszonnyal, a másik jugoszláv állampolgár, és nem tartózkodik Magyarországon. Milyen kötelezettségek terhelik a kkt.-t abban az esetben, ha tényleges tevékenységet évek óta nem végez?
Részlet a válaszából: […] A Gt. szerint gazdasági társaságot üzletszerű közösgazdasági tevékenység folytatására lehet alapítani. A törvény a megalakítotttársaságok működését szabályozza, és nem tartalmaz előírásokat a tevékenységszüneteltetésének esetére. A Gt. 86. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Külföldi munkaadó képviseletének közterhei

Kérdés: A társadalombiztosítási járulékokon kívül terheli-e munkaadói- és munkavállalóijárulék-fizetési kötelezettség azt az adószámmal rendelkező munkavállalót, aki egy Magyarországon be nem jegyzett cég munkaviszonyban álló dolgozója, és saját maga után fizeti a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] Igen. Az Ftv. 42. § (7) bekezdése rendelkezik arról, hogy amagyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkaadónak a vele – amagyar jog hatálya alá tartozó – munkaviszonyban álló munkavállalót érintőmunkaadói, valamint munkavállalói járulékkal kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Bt. kültagjának személyes közreműködése

Kérdés: Bt. kültagja 36 órát meghaladó jogviszonynyal rendelkezik, de a társaságban szakképesítése miatt szükség van a személyes közreműködésére. Lehet-e vele megbízási szerződést kötni, aminek értéke havonta nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság kültagja mind tagsági viszonya alapján(tehát társas vállalkozóként), mind pedig munkaviszonyban vagy egyébmunkavégzésre irányuló jogviszonyban (tehát akár megbízási jogviszonyban is)közreműködhet személyesen a társaság tevékenységében.Más oldalról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Magán-nyugdíjpénztári tagsági viszony

Kérdés: Pályakezdőnek minősül-e, és kell-e magán-nyugdíjpénztári tagságot létesítenie annak a nappali tagozatos főiskolai hallgatónak, aki heti 20 órás munkaviszonyt létesít?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. § n) pontja 2. alpontja szerint 2004. május1-jétől pályakezdőnek minősül az a természetes személy, aki első alkalommallétesít biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, és ebben az időpontbanmég nem töltötte be a 42. életévét, feltéve hogy ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Német állampolgárságú ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Kell-e a német állampolgárságú magánszemély által Magyarországon ellátott ügyvezető igazgatói teendőkért kapott díjazás után társadalombiztosítási járulékot, ehót, munkaadói járulékot fizetni, illetve nyugdíjjárulékot és munkavállalói járulékot vonni és fizetni abban az esetben, ha a magánszemély Németországban biztosított és ezt az E101-es nyomtatványon igazolta?
Részlet a válaszából: […] A 1408/71. EGK rendelet 13. cikke – "felülírva" a Tbj-tv. 9.§ (1) bekezdésének azt az előírását, hogy az egyidejőleg több biztosítássaljáró jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyikjogviszonyában külön-külön kell elbírálni – kimondja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Román állampolgárságú beltag jogviszonya

Kérdés: Egy frissen vásárolt szakkönyvben a magyar-román egyezmény szerint a román beltag személyes közreműködése biztosítást nem keletkeztet. Több helyről hallottuk, hogy 2004. május 1. után viszont a személyesen közreműködő tag is biztosított. Valóban változott a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] 2004. május 1-jétől – hazánk uniós csatlakozásából adódóan -jelentősen módosultak a külföldiek alkalmazásával összefüggő, az ő biztosításikötelezettségeiket érintő társadalombiztosítási jogszabályok. Az említettkiadvány nyilvánvalóan még e változások előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Vizsgabizottság elnökének díjazása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a vizsgabizottság elnökének abban az esetben, ha egy kőbányászattal foglalkozó társaság által foglalkoztatott dolgozókat a biztonsági előírásoknak megfelelően lefolytatott oktatás után vizsgáztatja? Vizsgáztatási díjként személyenként 1200-2000 forint illeti meg írásbeli megállapodás alapján a vizsgabizottság elnökét.
Részlet a válaszából: […] A vizsgabizottság elnöke általában megbízásos jogviszonykeretében látja el elnöki teendőit – kivéve, amikor ez munkaköréből adódókötelezettség –, ami alapján megbízási díjra jogosult. A megbízási jogviszonyban munkát végzőre akkor terjed ki abiztosítás, ha az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
1
94
95
96
113