Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] A korengedményes nyugdíjasra ugyanazok a feltételekvonatkoznak, mint az előrehozott öregségi nyugellátásban részesülő személyre. ATny-tv. 83/B. §-ában foglaltak értelmében tehát amennyiben a Tbj-tv. 5. §-aszerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Társas vállalkozó táppénzjogosultságának lejárta

Kérdés: Jogosult lesz-e valamilyen ellátásra a 365 nap táppénz lejárta után egy társas vállalkozóként biztosított személy? Amennyiben semmilyen ellátásra nem jogosult, hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége, illetve mi a teendő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Sajnos konkrét választ nem tudunk adni, mivel nem ismerjükolvasónk férjének "paramétereit". Általánosságban elmondhatjuk, hogy atáppénzre jogosultság megszűnését követően egészségkárosodása mértékének,életkorának, szolgálati idejének, illetőleg egyéb jogszabályi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Megbízott ügyvezető bejelentése

Kérdés: Mikor kell elbírálni, és milyen határidővel kell bejelenteni a T1041 bejelentőlapon egy kft. ügyvezetőjének jogviszonyát, aki megbízási szerződés alapján látja el tevékenységét, és havi rendszerességgel kifizetett megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Az áprilisi vagy a márciusi 08-as bevallásban kell szerepeltetni a megbízási díjat, ha a jogviszony 2009. március 9-én kezdődött, az első díjazás kifizetése április 7-én történt? A kifizetett díjazás önálló vagy nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. R. 4. § (2) bekezdésébe foglalt szabály csakazokra az esetekre vonatkozik, amikor a díjazást nem havi rendszerességgel,hanem időszakonként, vagy a tevékenység befejezését követően fizetik ki.Ilyenkor a biztosítási kötelezettséget csak utólag lehet, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Török állampolgárságú foglalkoztatott nyugdíjjáruléka

Kérdés: Valóban igaz-e az az információ, hogy a török állampolgárok által Magyarországon alapított cégben dolgozó török állampolgárságú munkavállalónak, illetve tagnak nem kell nyugdíjjárulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk bizony rossz információkat hallott a törökmunkavállaló járulékfizetésével kapcsolatosan. Nem létezik ugyanis olyanszabály, mely szerint a biztosított munkavállalótól – legyen akár török, akármagyar vagy más illetőségű – a nyugdíjjárulékot nem kell levonni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Több jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál

Kérdés: Mennyi társadalombiztosítási járulékot kell levonni attól a foglalkoztatottól, aki ugyanannál a munkáltatónál munkabérben és tiszteletdíjban is részesül? A munkavállaló munkaideje eléri a heti 36 órát, munkabére 205 000 forint/hó, a tiszteletdíj összege pedig havi 20 000 forint.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. egyik alapszabálya, hogy a biztosításikötelezettséget minden jogviszonyban külön-külön kell elbírálni. Ettől egyedül akkor térünk el, amikor ugyanannál afoglalkoztatónál tárgyhónapon belül több munkavégzésre irányuló egyébjogviszonyból keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Megbízási jogviszony dokumentálása

Kérdés: Be kell-e jelenteni a T1041 számú nyomtatványon a megbízási szerződés alapján foglalkoztatott személyeket? Be kell-e léptetni magánnyugdíjpénztárba a megbízottat, amennyiben pályakezdő? Kell-e igazolni a jogviszonyt a tb-kiskönyvben, illetve milyen igazolásokat kell kiadni a megbízottnak a szerződés lejárta után?
Részlet a válaszából: […] Természetesen a megbízásos jogviszonyban munkát végzőszemélyt – feltéve hogy kiterjed rá a biztosítás – is be kell jelenteni azadóhatósághoz az említett nyomtatványon. A megbízott akkor lesz biztosított, haa tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri vagy meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Választott tisztségviselők külföldi kiküldetése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a választott tisztségviselők részére külföldi kiküldetésre tekintettel kifizetett devizaellátmány után? A tisztségviselők tiszteletdíjat kapnak, amely biztosítási kötelezettség alá esik, és a cég tevékenységével összefüggő feladatok ellátása érdekében utaznak külföldi kiküldetésre.
Részlet a válaszából: […] Az említett választott tisztségviselő devizaellátmányánakteljes összege adóköteles, és a tiszteletdíjjal azonos módon összevontadóalapba tartozó nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül,amely után ugyancsak meg kell fizetni a társadalombiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Mezőgazdasági őstermelő biztosítása

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a havi 4500 forint összegű egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot annak a mezőgazdasági őstermelőnek, akinek 2009. évben nincs járulékalapja, mert 2008. évben nem volt bevétele, és máshol nem állt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk nagyon érdekes témát vetett fel, melynek megoldásátcsak közvetve lehet a jogszabályokból levezetniA Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés i) pontja alapján kiterjed abiztosítás, kivéve 1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapjánfolytató kiskorú személyt és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése szerint a társas vállalkozás abiztosított társas vállalkozó után a 29 százalékos társadalombiztosításijárulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett(juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Terhességi-gyermekágyi segély alapja

Kérdés: Jogosult-e terhességi-gyermekágyi segélyre, ha igen, akkor mi alapján fogják azt számítani annak a nőnek az esetében, aki 1995. december 10-től 2008. október 6-ig folyamatos munkaviszonnyal rendelkezett, 2008. október 7-től 2008. november 19-ig passzív táppénzen volt, 2008. november 20-tól 2009. január 4-ig nem volt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, 2009. január 5-től pedig regisztrált álláskereső? A munkavállaló 2004. december 15-től 2005. május 9-ig TGYÁS-ban, 2005. május 10-től 2007. január 10-ig GYED-ben, 2007. január 11-től 2008. január 10-ig GYES-ben részesült, és 2009. június 4-re várja második gyermekét. Biztosítási időnek számít-e a munkaviszony alatti táppénz, illetve a passzív táppénz időszaka?
Részlet a válaszából: […] Nézzük meg, hogy ki jogosult terhességi-gyermekágyisegélyre! Terhességi-gyermekágyi segélyre az jogosult, aki a szülést megelőzőkét éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt,vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.
1
72
73
74
116