1174 talált cikk a biztosítási kötelezettség kifejezésre

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy magyarországi cég megbízási szerződést szeretne kötni a német állampolgárságú ügyvezetővel egyszeri tanácsadói tevékenységre? Az ügyvezető állandó lakcíme Németországban van, az ügyvezetésért semmilyen juttatást nem kap, a céggel nem áll munkaviszonyban, és az egyszeri megbízási díj összege meghaladja a minimálbér 30 százalékát.

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy cég Dániába küldi ki dolgozni a munkavállalóit az ott bejegyzett vállalkozásához? A magyar munkavállalók a külföldi tartózkodás alatt a foglalkoztatónál fizetés nélküli szabadságon lesznek, a jövedelmüket Dániában kapják meg, és ott rendelkeznek majd biztosítási kötelezettséggel is. Van valamilyen bejelentési kötelezettsége a magánszemélyeknek a magyar egészségbiztosítási pénztárhoz ebben az esetben?

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a jogorvoslatra annak a személynek, aki keresőképtelensége miatt hosszú ideig táppénzen volt, közben az orvosa javaslatára elindította a munkaképesség csökkenésének megállapítására irányuló eljárást, a munkáltató kérésére a munkaviszonyát közös megegyezéssel megszüntették, megigényelte a rokkantsági ellátást, amit jelenleg már folyósítanak is, és időközben az egészségbiztosítási pénztártól kapott egy levelet, amely szerint nem kap meg kb. egyhavi táppénzt, mert kimerítette a keretet? A munkavállaló korábban kérte a munkahelytől a táppénzjogosultság lejáratának időpontját, de csak arról kapott felvilágosítást, hogy mikortól volt táppénzen.

Kérdés: Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak fog minősülni az a vállalkozó, aki 2019 februárjában tölti be a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de rendelkezik 2 év elismert korkedvezménnyel, így már jövő februárban nyugdíjas lehet?

Kérdés: A foglalkoztatónál vagy a külföldi kiküldetés helyén kell megőrizni a két eredeti példányban kiállított A1 igazolás egyik példányát? A másik eredeti példány a dolgozónál van.

Kérdés: Létesíthet munkaviszonyt egy családi gazdálkodó? Melyik jogviszonyban lesz biztosított, illetve kell valamilyen járulékot fizetnie a családi gazdálkodásban ebben az esetben?

Kérdés: Milyen teendői vannak a hatóságok felé annak a munkavállalónak, aki 2016. június 30-ig egy magyar vállalkozásnál állt főfoglalkozású munkaviszonyban, és július 1-jétől Svájcban kapott állást, amely esetleg itthonról is végezhető? Hogyan kell teljesíteni a közteherfizetési kötelezettségeket ebben az esetben? Meg kell tartania a magyarországi munkaviszonyát abban az esetben, ha nem szeretné elveszíteni az itthoni biztosítását? Milyen következménnyel jár ez a változás a dolgozó gyermekeinek biztosítására?

Kérdés: Magyarországon főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül egy EGT-tagállamban egyéni vállalkozóként biztosított személy, akinek a létérdeke és az állandó tartózkodási helye is az EGT-tagállamban van, de Magyarországon is egyéni vállalkozást folytat, és az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásához lakcímet kellett itt létesítenie? A vállalkozó Magyarországon a kisadózó vállalkozók tételes adójának hatálya alá jelentkezett be, és rendelkezik A1 igazolással az EGT-tagállamban fennálló biztosításáról.

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.

Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását egy 1953-ban született személynek, aki 2016. november hónapban nyugdíjba kíván vonulni? Folytathatja a vállalkozási tevékenységet nyugdíjasként, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?