Egészségügyi szolgáltatási járulék nyugdíjelőleg folyósítása alatt

Kérdés: Mentesül a magánszemély az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól abban az esetben, ha jelenleg semmilyen biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal nem rendelkezik, mert beadta az öregséginyugdíj-igényét, de még csak a nyugdíjelőlegről szóló végzést kapta meg?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése értelmében az a belföldi személy, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontja, valamint a 13. §-a szerint sem jogosult, köteles egészségügyi szolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Öregségi nyugdíjkorhatárt elért munkavállaló egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére az a munkaviszonyban álló dolgozó, aki elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, de egyelőre nem kívánja igénybe venni az öregségi nyugellátást?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, de nyugellátást igénybe nem vevő munkavállaló a munkajogi szabályok alkalmazásában nyugdíjasnak minősül ugyan, feltéve hogy az öregségi nyugellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik [Mt. 294. § (1) bek. g) pont], de ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: A jogszabályoknak megfelelően jár el egy idényjelleggel nyitva tartó fagylaltozót üzemeltető kft. abban az esetben, ha a napi 6 órás részmunkaidős munkaviszonyban álló tagját kijelenti azokra az időszakokra, amikor az üzlet zárva van? Ezekre az időtartamokra a magánszemély nem létesít egyéb jogviszonyt, nem regisztráltatja magát álláskeresőként, és nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot sem, tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnését követően még 45 napig fennáll az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága. Helyes ez az eljárás, vagy a kieső időkre meg kellene fizetni a járulékot?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony a munkavállaló és a munkáltató kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre, és alapvetően a két fél megállapodását tükrözi, természetesen az Mt. szabályozásában foglalt feltételek betartásával. A jelenleg hatályban lévő jogszabályok nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatosan először is utalnunk kell arra, hogy a munkavállalók tagállamok közötti kikül-detését uniós normák szabályozzák. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében kiküldetés akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.
Kapcsolódó címke:

Magyarországon szerzett szolgálati idő igazolása

Kérdés: Hogyan tudja igazolni a Magyarországon szerzett szolgálati időt az a személy, aki disszidált, és a munkakönyvét nem vitte magával?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatónak, egyéb szervnek a biztosítottakról kötelező volt nyilvántartást vezetnie, valamint adatot szolgáltatni a társadalombiztosítási szerveknek, ezért a nyugellátás megállapításához szükséges szolgálati idő elsősorban a társadalombiztosítási szervek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.
Kapcsolódó címke:

Mezőgazdasági őstermelő nyugellátása

Kérdés: Érdemes, illetve kell-e önellenőrzést tartani abban az esetben, ha egy 1950-ben született férfi, akinek a 2007. év végén közel 12 év szolgálati ideje volt, 2008-ban mezőgazdasági őstermelői tevékenységet kezdett, és mivel a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 62 év volt, őstermelőként nem fizetett járulékot? A NAV ügyfélszolgálatán azt a tájékoztatást kapta, hogy biztosított őstermelőként az '58-as bevallásokat negyedévente be kellett volna adnia, amely alapján már megszerezte volna a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. Helyes ez a tájékoztatás? Az őstermelő éves bevétele az említett időszakban 1-2 millió forint között mozgott, így valószínűleg csak arányos szolgálati időt szerezhetett volna.
Részlet a válaszából: […] A probléma tisztázása érdekében mindenekelőtt a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontjában foglaltakat kell áttekintenünk. Az említett – 1998. ja-nuár 1-jétől hatályos – jogszabályi hely értelmében a mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 7.

Táppénzjogosultság időtartama

Kérdés: Mennyi ideig jogosult táppénzre az a személy, aki főállású kisadózóként volt biztosított 2015. február 1-jétől 2016. október 31-ig, 2016. november 1-jétől létesített egy napi 8 órás munkaviszonyt, ezért november hónapban már nem főfoglalkozású kisadózóként 25 ezer forint tételes adót fizetett, 2016. december 1-jétől szünetelteti az egyéni vállalkozói tevékenységét, és ugyanezen időponttól keresőképtelenségére tekintettel a munkaviszonyában táppénzt igényelt?
Részlet a válaszából: […] Az ellátásra való jogosultsághoz minden esetben a biztosítási kötelezettséget kell vizsgálni. A kisadózó egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettségéről a Kata-tv. 10. §-a rendelkezik. E szerint a főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság beltagjának – mint ahogyan mindenkinek, aki valamilyen formában munkát végez – közteherfizetési kötelezettségét elsősorban az határozza meg, hogy végez-e munkát, és ha igen, akkor azt milyen formában teszi. Jelen esetben a beltag ellátja a vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Jövedelmet pótló kártérítés közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a jövedelmet pótló kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben önmagában a keletkezett/okozott kár megtérítése során jövedelemszerzésről nem beszélhetünk, pusztán reparációról, és amennyiben ez lehetséges, az eredeti állapothoz közelítő, a károkozást megelőző helyzet visszaállításáról.A jövedelmet pótló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.
Kapcsolódó címke:

Olasz állampolgár ingatlan- bérbeadásból származó jövedelme

Kérdés: Kötelezett lesz az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére egy olasz állampolgárságú magánszemély, akinek Magyarországon ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme meghaladja az évi 1 millió forintot, és Olaszországban rendelkezik biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszonnyal? Változik a helyzet abban az esetben, ha a magánszemély kérte a tartózkodási engedélye kiállítását, de lakcímmel még nem rendelkezik, és előreláthatólag a magyar-országi tartózkodása nem éri el az évi 183 napot?
Részlet a válaszából: […] Úgy véljük, hogy kérdezőnket egy kicsit összezavarták az adott üggyel – látszólag – összefüggésbe hozható jogszabályok. Igaz ugyan, hogy a Tbj-tv. szerinti belföldi jogállás is nagy jelentőséggel bír a százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.
Kapcsolódó címkék:  
1
38
39
40
118