E101 jelű nyomtatvány

Kérdés: Mire szolgál az E101-es nyomtatvány, ki és hol igényelheti? Milyen adatok kellenek a nyomtatvány kiállításához?
Részlet a válaszából: […] Az 1408/71/EGK rendelet a társadalombiztosítási rendszerekkoordinációjáról szól, a jogszabályi rendszer része, és Magyarország EurópaiUnióhoz való csatlakozása óta ezt a jogszabályt közvetlenül alkalmazni is kell.A rendelet nemcsak azon állampolgárok részére szabályozza az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Betéti társaság beltagjának fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Fennmarad-e a biztosítási jogviszonya annak a heti 36 órás munkaviszonyban dolgozó munkavállalónak, aki fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe? Kell-e valamilyen közterhet fizetni abban az esetben, ha ez a munkavállaló egy betéti társaság beltagja?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben egy olyan személyről van szó, aki heti 36 órátelérő munkaviszonyban áll ugyan, de éppen fizetés nélküli szabadságon van, miközbenegy betéti társaság beltagja. Lássuk társadalombiztosítási jogállását!A Tbj-tv. 8. §-a értelmében szünetel a biztosítás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Részvénytársaság választott tisztségviselői

Kérdés: Milyen módon, mikor és hány alkalommal kell bejelenteni az egészségbiztosítási pénztárhoz egy részvénytársaság választott tisztségviselőit, akiknek egy része a társaság dolgozója, másik része pedig egyéb cégeknél rendelkezik heti 36 órás főállású munkaviszonnyal? A tisztségviselők részére kifizetett tiszteletdíjak meghaladják a minimálbér 30 százalékát, ezért a társaság 2006. augusztus 31-ig levonta a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot. Helyesen jár-e el a társaság, ha 2006. szeptember 1-jétől csak a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot vonja, a 2 százalékos pénzbelit nem?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. egyik meghatározó szabálya, hogy a biztosításikötelezettséget minden jogviszonyban külön-külön kell elbírálni. Jelen esetbenarról van szó, hogy egy rt. néhány munkaviszonyban álló dolgozója (akikkelkapcsolatban a munkáltató vélhetően valamennyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Német állampolgárságú ügyvezető biztosítási jogviszonya

Kérdés: Megbízási szerződést kell-e kötni, vagy van valamilyen más lehetőség abban az esetben, ha egy magyar betéti társaság német állampolgárságú ügyvezetője részére, aki évente 2-3 alkalommal 1-2 napot tölt Magyarországon, a taggyűlés alkalmi díjazást állapít meg? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak, hanem a német anyavállalat tulajdonosa. Milyen dátummal kell megkötni a szerződést, milyen időszakot kell szerepeltetni az OEP-bejelentésen, illetve a havi járulékbevallásban? A fenti kérdések azért fontosak, mert az ügyvezető nyilatkozata szerint természetesen biztosított ugyan Németországban, de "magánbiztosítóval" van szerződése, amely nem ad ki E 101-s nyilatkozatot. Hogyan alakul a biztosítási kötelezettség abban az esetben, ha ugyanez a személy egy magyar kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője, de semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 94. § (3) bekezdése értelmében, amennyiben a betétitársaság jogi személy tagja az üzletvezetést az általa kijelölt természetesszemély útján látja el, akkor a vezető tisztségviselőkre vonatkozó személyielőírásokat a jogi személy tag képviselőjére kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Pótszabadság

Kérdés: Szükséges-e munkaviszonyban, biztosítási jogviszonyban lennie a feleségnek ahhoz, hogy a férj az Mt. 132. § (2) bekezdése szerinti pótszabadságot érvényesítse? Vállalhat-e a gyermek nevelésében nagyobb részt az a férfi dolgozó, akinek felesége egész nap otthon van a gyermekkel, illetve gyermekekkel, mert TGYÁS-ban, GYED-ben vagy GYES-ben részesül?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 132. § (2) bekezdése értelmében a szülők döntésealapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy agyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a 16 évesnél fiatalabb, egy gyermekeután 2, két gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Minimum-járulékalap nyugdíjalapként

Kérdés: Hogyan alakul a munkavállaló nyugdíjalapja, ha a munkáltató a minimum-járulékalap alapján fizeti meg a járulékokat, de a munkavállaló részére csak 68 800 forint bruttó bért számfejt?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 22. § (1) bekezdése értelmében az öregségi nyugdíjösszegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért(kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulékalapjául szolgáló –, a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Internet-hozzáférés minősítése

Kérdés: Egy szolgáltató társaság az ügyfélváróban internet-hozzáférési lehetőséget alakított ki, hogy a várakozó ügyfelek a saját laptopjukat használva hasznosan tölthessék a várakozási időt. Természetbeni juttatásnak minősül-e az internet-hozzáférési lehetőség, és ebben az esetben is terheli-e valamilyen adóteher?
Részlet a válaszából: […] Az ügyfélváróban az ügyfelek részére biztosítottinternet-hozzáférés nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget, hareklámszolgáltatásnak minősíthető. AzSzja-tv. 1. számú mellékletének 8.14. pontja szerint a kifizető általüzletpolitikai, reklámcélból bárkinek azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Biztosított és biztosítási jogviszonyban nem álló személy telefontérítése

Kérdés: Jól értelmezem a jogszabályokat, hogy amennyiben egy alkalmazott telefontérítését fizeti meg a foglalkoztató, akkor a 29 százalék tb-járulékot és a 3 százalékos munkaadói járulékot is meg kell fizetni, ha nem alkalmazott, vagyis idegen akkor csak a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszából: […] Igen, a jogszabályokat helyesen értelmezi. A kifizetőtelefonjának magáncélú használata miatt a kifizetőt természetbeni juttatáscímén terheli 54 százalék személyijövedelemadó-kötelezettség. Ha a juttatást biztosított kapja, például alkalmazott vagytársas vállalkozás tagja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Folyamatos és megszakítás nélküli biztosítási idő

Kérdés: Mi a különbség a megszakítás nélküli és a folyamatos biztosítási idő között? A táppénz-jogosultság elbírálásánál van-e ennek jelentősége?
Részlet a válaszából: […] A folyamatos biztosítási időnek valóban azegészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való jogosultság, illetőleg az ellátásalapjának, összegének megállapítása szempontjából van jelentősége. Elsősorban tisztázni kell a fogalmakat.Megszakítás nélkül akkor áll fenn a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Nyugdíj szüneteltetése

Kérdés: Valóban van-e arra lehetőség, hogy a saját jogú nyugdíjas lemondjon a nyugdíjfolyósításról? Milyen esetekben kérhető a nyugellátás szüneteltetése, és mit kell tenni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A nyugellátásról lemondani,azt másra átruházni – a Tny-tv.-ben foglaltak alapján – nem lehet.2006. augusztus1-jétől azonban lehetőség van arra, hogy aki biztosítási jogviszonyban áll(munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kiegészítőtevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.
1
110
111
112
132