Szünidős diákok magán-nyugdíjpénztári tagsága

Kérdés: Be kellett-e léptetni magánnyugdíjpénztárba, illetve pályakezdőnek, vagy önkéntes belépőnek minősülnek-e azok a diákok, akiket a nyári szünidőben foglalkoztatott egy cég? A diákok középiskolás második-harmadik osztályosok, valamint olyanok is voltak, akik most érettségiztek, és egyetemre, főiskolára adták be a jelentkezésüket. Ezek a diákok tavaly és tavalyelőtt is dolgoztak a cégnél.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő középiskolás, illetve a középiskolátmár elvégzett diákok foglalkoztatásának időszakában (2006-2008. években)hatályos szabályok a magán-nyugdíjpénztári tagságot – egyebek mellett – azokszámára teszik kötelezővé, akik Magyarországon első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.

Szülés GYED, GYES ideje alatt, a határozott idejű szerződés lejárta után

Kérdés: A jelenlegi jogszabályok alapján 2010-ben vagy 2011-ben, a GYED vagy a GYES folyósítása alatt történő szülés esetén mely esetben lesz jogosult újabb terhességi-gyermekágyi segély, GYED folyósítására az a 2008. január 2-ától biztosított nő, akinek határozott idejű szerződése 2009. április 30-án lejár? Az első szülés várható időpontja 2008. szeptember 20. Terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra is jogosult az illető, mert mindkét ellátásra való jogosultsága a biztosítása fennállása alatt kezdődött, és a jogosultsághoz szükséges további feltételekkel rendelkezik. Jogosult lesz-e az említett pénzbeli ellátásokra, ha a második szülés az álláskeresési támogatás folyósítása alatt történik, vagy jogosultságot csak abban az esetben szerez, ha újból munkaviszonyt létesít legalább 180 napra?
Részlet a válaszából: […] Az ismételt jogosultságok megállapításához először abiztosítási kötelezettséggel kell tisztában lennünk.A dolgozó biztosítása a határozott idejű szerződéselejártával, azaz 2009. április 30-ával megszűnik. A biztosítás megszűnésétkövetően, mint gyermekgondozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.

Nyári szünetben munkát vállaló végzős főiskolai hallgató magán-nyugdíjpénztári tagsága

Kérdés: Magán-nyugdíjpénztári tagságra kötelezett pályakezdőnek minősül-e egy ebben az évben végző főiskolai hallgató, ha 2002. és 2003. évben a nyári szünetben alkalmazottként munkát vállalt?
Részlet a válaszából: […] 2008-ban magán-nyugdíjpénztári tagságra kötelezettpályakezdőnek az a természetes személy minősül, aki az 1998. július 1-je és2005. december 31-e között hatályos rendelkezések értelmében tagságrakötelezett pályakezdőnek minősült, továbbá aki Magyarországon első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Román állampolgár szülése

Kérdés: Milyen dokumentumok szükségesek ahhoz, hogy egy Erdélyben jelenleg is munkaviszonyban álló román állampolgárságú lány, aki egy magyar fiúhoz ment feleségül, de állampolgárságát még nem kapta meg, Magyarországon szülhessen? Elegendő-e az Erdélyből hozott EU-s kártya? Magyarországon történő szülése esetén van-e lehetőség arra, hogy figyelembe vegyék az otthoni munkaviszonyát, hogy a GYES ideje alatt a járandóságot ne alanyi jogon, hanem munkabér után kapja?
Részlet a válaszából: […] Az EU-tagállamok szociális biztonsági rendszereit koordinálószabály az 1408/71/EGT rendelet. A tagállamok Magyarországon tartózkodó, de nem ittbiztosított állampolgárai szülés esetén a szüléssel kapcsolatos természetbeniellátásokat az EU-s kártyájuk alapján igénybe vehetik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatott román munkavállaló jogviszonya

Kérdés: Érvényes-e a munkaviszonya annak a román munkavállalónak, akinek lejárt a munkavállalási engedélye, és azt gondolta, hogy nem kell meghosszabbítani, mivel Románia már uniós tagállam, ezért tovább dolgozott úgy, hogy nem volt engedélye? Milyen szankciókra számíthat a munkavállaló, illetve a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottak szerint a román állampolgártkorábban munkavállalási engedéllyel foglalkoztatták, ezért feltételezhető, hogyaz engedélymentesség egyéb, uniós tagságtól függetlenül fennálló jogszabálybanmeghatározott valamely esete sem akkor, sem a további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] Magyarország EU-csatlakozását követően az 1408/71/EGKrendeletet kell alkalmazni, mely a munkavállalók Közösségen belülifoglalkoztatása esetén irányadó társadalombiztosítási szabályokat tartalmazza.A közösségi rendelet értelmében a járulék fizetése akkor is csak egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Beltag jogviszonyának utólagos megállapítása

Kérdés: Egy betéti társaságnál beltagváltás történt 2003. november 27-én. A társaságnak egy beltagja van, aki a cégvezetésre jogosult. A beltag semmilyen más biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik. Az APEH vizsgálatot tartott a bt.-nél a biztosítási jogviszony megállapítása céljából. Mivel a társaság 2003. és 2005. évben nem tevékenykedett, ezért erre a két évre nem állapított meg biztosítási kötelezettséget a beltagnak, így járulékfizetést sem a minimálbér figyelembevételével. 2004. és 2006. évre a tényleges és személyes közreműködés létrejött a beltag részéről, ekkor a minimálbér alapulvételével megállapították a biztosítási jogviszonyt, és előírták a járulékfizetést. Helyes-e ez a gyakorlat az APEH részéről? Véleményem szerint a beltagnak a létrejött tagsági viszonya után – kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó főállású tagként – 2003. és 2005. évben is legalább a minimálbér figyelembevételével a járulékokat meg kellett volna fizetnie.
Részlet a válaszából: […] Egyetértünk olvasónkkal, hiszen az adóhatóság ezzelellentmond saját maga a 2000/28. és 2000/134. adózási kérdésekben taglaltálláspontjának.A problémát az okozza, hogy az eljáró ellenőrvisszamenőlegesen alkalmazta az új Gt. 91. § (2) bekezdését, mely szerint nemminősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetés nélküli szabadság ideje alatt

Kérdés: Meg kell-e fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot abban az esetben, ha egy munkavállaló biztosítási jogviszonya 2008. április 9. és június 15. között fizetés nélküli szabadság miatt szünetel? Mi a helyzet abban az esetben, ha a fizetés nélküli szabadság időtartama csak 5 nap?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 39/A. §-a értelmében az egészségügyi szolgáltatásijárulék fizetésének kötelezettsége az egészségügyi szolgáltatásra valójogosultság megszűnését követő naptól a biztosítási kötelezettséggel járójogviszony első napjáig, illetőleg az egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

GYÁP alapja

Kérdés: Egy munkavállaló 2002. március 18-ától folyamatos biztosítási idővel rendelkezik. 2006. június 6-án szült, gyermekgondozási díjban részesült 2008. június 6-ig, gyermekgondozási segélyen volt 2008. június 7-től 2008. június 30-ig, 2008. július 1-jén pedig újra munkába állt. Milyen összeg lesz a gyermekápolási táppénz alapja abban az esetben, ha a munkavállaló gyermeke 2008. szeptember 15-én megbetegszik?
Részlet a válaszából: […] A táppénz összegének kiszámítására az általános szabálytkell alkalmazni (Eb-tv. 48. §).Jelen esetben a keresőképtelenség kezdőnapját megelőzőnaptári évben azért nincs a biztosítottnak jövedelme, mert gyermekgondozásidíjban részesült, ezért a táppénze naptári napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Megbízási díj beszámítása a nyugdíjalapba

Kérdés: Beleszámít-e a nyugdíjalapba a vizsgaidőszakban egy egyetemen megbízás alapján végzett vizsgáztatás ellenértéke annak az egyetemi tanárnak az esetében, aki munkaviszony mellett végzi ezt a tevékenységet, és jövőre betölti a 60. életévét?
Részlet a válaszából: […] A megbízási szerződés alapján végzett tevékenységmunkavégzésre irányuló egyéb jogviszony. A Tbj-tv. szerint a munkavégzésreirányuló egyéb jogviszonyok közös jellemzője, hogy a biztosítás akkor terjed kia munkát végző személyekre, ha a tárgyhónapban e tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 2.
1
102
103
104
135