Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...hatóság kiadta az A1 jelű igazolást, akkor annak érvényességi ideje alatt – legfeljebb 24 hónapig – az Egyesült Királyság társadalombiztosítási joghatósága alatt állt, és Magyarországon utána járulék-, szociálishozzájárulásiadó-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.
Kapcsolódó címke:

GYES-ről visszatérő munkavállaló egyéb jogviszonya

Kérdés: Foglalkoztatható alkalmi munkavállalóként a GYES-ről visszatérő munkavállaló a munkába állása előtt kivett szabadság időtartama alatt?
Részlet a válaszából: […] ...töltő munkavállaló egyidejűleg alkalmi munkavállalóként is foglalkoztatható. Olvasói észrevétel(megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 321. számában – 2017.07.18.)Észrevétel: A Társadalombiztosítási Levelek 316. számában az 5362....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

A1 igazolás időtartama

Kérdés: Be kell jelenteni a kiállító hatóságnak, ha a kiküldetés rövidebb ideig tartott, mint amennyire az A1 jelű igazolás kiállításra került?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatónak az A1-es igazolás megkérésekor a kiküldetés tervezett időtartamát kell az azt kiállító egészségbiztosítási szervvel közölnie. A tervezett időtartamtól természetesen el lehet térni, ezért amennyiben a munkáltató/munkavállaló érdeke úgy kívánja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.
Kapcsolódó címke:

Különadó alapjának figyelembevétele nyugdíjalapként

Kérdés: Hogyan számít be a nyugdíjalapba egy kormánytisztviselő jogviszonyának megszüntetésekor kifizetett végkielégítés, illetve a felmentési időre járó díjazás, amelyből 75 százalékos mértékű különadót vontak le? Valóban teljesíti a járulékfizetési kötelezettségét a különadó megfizetésével a magánszemély, annak ellenére, hogy a végkielégítés nem is minősül járulékalapnak?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetési kötelezettségét említi. "A (3) bekezdés c) pontjában említett különadóalap után a kifizető 27 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet, továbbá a magánszemély a járulékfizetési kötelezettségét is a 10. § szerinti adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.
Kapcsolódó címkék:  

Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól

Kérdés: Beszámít a szolgálati időbe az az időszak, amikor a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, mert egészségügyi okok miatt alkalmatlan a munkája elvégzésére, de a munkaviszony megszüntetésére egy későbbi időpontban kerül csak sor? A munkáltató a '08-as bevallásban jelenleg 46-os kóddal szerepelteti a munkavállalót, és nem fizet a részére távolléti díjat. Kell fizetnie a munkavállalónak egészségügyi szolgáltatási járulékot ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 8. §-ának c) pontja értelmében szünetel a biztosítás a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve azt az esetet, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Sommás eljárás

Kérdés: Mit jelent az, ha valaki a gyermekgondozási díj iránti kérelmére függő hatályú végzést kap? Mi a célja ennek, és miért nem a megállapító határozatot postázták a részére?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéssel érintett eljárási forma már nem tekinthető újdonságnak. Az Eb-tv. 2016. januári módosításával az egészségbiztosítás egyes pénzbeli ellátásainak igényelbírálása és folyósítása úgynevezett sommás eljárás keretében történik. Bár jelenkori...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Szülés GYES alatt

Kérdés: Jogosult lesz egyidejűleg a két gyermeke után járó ellátásra az az édesanya, aki 2014. április 24-től áll heti 40 órás munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, veszélyeztetett terhes volt 2014. szeptember 8-tól 2015. május 15-ig, első gyermeke 2015. május 16-án született, amely naptól 2015. október 30-ig CSED-et kapott, 2015. október 31-től 2017. május 16-ig GYED-ben részesül, utána GYES-t fog igényelni, a második gyermek születésének várható időpontja pedig 2017. június 6., és ebben az esetben is meg kívánja igényelni az egészségbiztosítási ellátásokat? Hogyan kell megállapítani az ellátási alapot, ha a munkavállaló foglalkoztatása teljesítménybérben történik, az első gyermek után járó CSED és GYED naptári napi összege 2353,53 forint volt, a második gyermek születésekor viszont a jogosultnak az irányadó időszakban nem lesz tényleges jövedelme, az ellátásra való jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincadrésze alapján megállapított napi ellátási összeg pedig lényegesen meghaladja a korábbi ellátási összegeket?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt a második gyermek után járó CSED és GYED összegét vizsgálnánk, nézzük meg, hogy milyen összeg alapulvételével kerülhetett megállapításra 2015. május 16-tól az első gyermek után járó CSED.2014. április 24-től a CSED-re való jogosultságot megelőző harmadik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Biztosítás szünetelése

Kérdés: Van valamilyen járulékfizetési kötelezettsége a dolgozónak, illetve ha beteg lesz, kaphat-e táppénzt az a munkavállaló, aki 2010 óta áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, és 2017. április 1-jétől 2017. szeptember 30-áig családi okokra hivatkozással fizetés nélküli szabadságot kért, amelyre megkapta az engedélyt, tehát a biztosítása szünetelni fog ebben az időszakban?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli szabadság vonatkozásában bejelentési kötelezettsége van. A biztosított az Eb-tv. 29. §-ának (9) bekezdése értelmében a biztosítási jogviszonyának megszűnését követően még 45 napig jogosult az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére, ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Passzív táppénz időtartamának figyelembevétele jogosultsági időként

Kérdés: Valóban nem számít be a nők kedvezményes nyugdíjazásához szükséges 40 év jogosultsági időbe a passzív táppénz folyósításának időtartama? Melyik az a jogszabály, ami ezt szabályozza?
Részlet a válaszából: […] ...nők kedvezményes öregségi nyugdíja szempontjából jogosultsági időnek a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint családi szerepvállalással, azaz terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.
Kapcsolódó címke:

Megbízási jogviszony figyelembevétele biztosítási időként

Kérdés: Miért nem fogadják el teljes egészében biztosítási időként a megbízási jogviszonyban töltött időszakot annak a kismamának az esetében, aki 2016. június 1-jétől egyéni vállalkozóként működik, előtte pedig 2015. november 1-jétől 2016. május 31-ig megbízási jogviszonyban dolgozott egy cégnél, ahol a hét hónapra összesen 850 ezer forint megbízási díjat kapott egy összegben kifizetve, amely alapján kiterjedt rá a biztosítás, és a foglalkoztató a közterheket is megfizette utána? A?kismama a 2017. január 20-i szülése alapján CSED-et igényelt, de az igénye elutasításra került azzal az indokkal, hogy a szülést megelőző két évben csak 264 nap biztosításban töltött idővel rendelkezik. Milyen lehetőségei vannak ebben az esetben az igénylőnek?
Részlet a válaszából: […] ...indokaként az került megnevezésre, hogy az igénylő a gyermek születését megelőző két évben a szükséges 365 nap helyett csak 264 nap biztosítási idővel rendelkezik. Ebből – figyelembe véve az egyéni vállalkozói jogviszony 233 napját – arra lehet következtetni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.
Kapcsolódó címkék:  
1
190
191
192
516