Találati lista:
1901. cikk / 5153 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
1902. cikk / 5153 GYES-ről visszatérő munkavállaló egyéb jogviszonya
Kérdés: Foglalkoztatható alkalmi munkavállalóként a GYES-ről visszatérő munkavállaló a munkába állása előtt kivett szabadság időtartama alatt?
1903. cikk / 5153 A1 igazolás időtartama
Kérdés: Be kell jelenteni a kiállító hatóságnak, ha a kiküldetés rövidebb ideig tartott, mint amennyire az A1 jelű igazolás kiállításra került?
1904. cikk / 5153 Különadó alapjának figyelembevétele nyugdíjalapként
Kérdés: Hogyan számít be a nyugdíjalapba egy kormánytisztviselő jogviszonyának megszüntetésekor kifizetett végkielégítés, illetve a felmentési időre járó díjazás, amelyből 75 százalékos mértékű különadót vontak le? Valóban teljesíti a járulékfizetési kötelezettségét a különadó megfizetésével a magánszemély, annak ellenére, hogy a végkielégítés nem is minősül járulékalapnak?
1905. cikk / 5153 Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól
Kérdés: Beszámít a szolgálati időbe az az időszak, amikor a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, mert egészségügyi okok miatt alkalmatlan a munkája elvégzésére, de a munkaviszony megszüntetésére egy későbbi időpontban kerül csak sor? A munkáltató a '08-as bevallásban jelenleg 46-os kóddal szerepelteti a munkavállalót, és nem fizet a részére távolléti díjat. Kell fizetnie a munkavállalónak egészségügyi szolgáltatási járulékot ebben az esetben?
1906. cikk / 5153 Sommás eljárás
Kérdés: Mit jelent az, ha valaki a gyermekgondozási díj iránti kérelmére függő hatályú végzést kap? Mi a célja ennek, és miért nem a megállapító határozatot postázták a részére?
1907. cikk / 5153 Szülés GYES alatt
Kérdés: Jogosult lesz egyidejűleg a két gyermeke után járó ellátásra az az édesanya, aki 2014. április 24-től áll heti 40 órás munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, veszélyeztetett terhes volt 2014. szeptember 8-tól 2015. május 15-ig, első gyermeke 2015. május 16-án született, amely naptól 2015. október 30-ig CSED-et kapott, 2015. október 31-től 2017. május 16-ig GYED-ben részesül, utána GYES-t fog igényelni, a második gyermek születésének várható időpontja pedig 2017. június 6., és ebben az esetben is meg kívánja igényelni az egészségbiztosítási ellátásokat? Hogyan kell megállapítani az ellátási alapot, ha a munkavállaló foglalkoztatása teljesítménybérben történik, az első gyermek után járó CSED és GYED naptári napi összege 2353,53 forint volt, a második gyermek születésekor viszont a jogosultnak az irányadó időszakban nem lesz tényleges jövedelme, az ellátásra való jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincadrésze alapján megállapított napi ellátási összeg pedig lényegesen meghaladja a korábbi ellátási összegeket?
1908. cikk / 5153 Biztosítás szünetelése
Kérdés: Van valamilyen járulékfizetési kötelezettsége a dolgozónak, illetve ha beteg lesz, kaphat-e táppénzt az a munkavállaló, aki 2010 óta áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, és 2017. április 1-jétől 2017. szeptember 30-áig családi okokra hivatkozással fizetés nélküli szabadságot kért, amelyre megkapta az engedélyt, tehát a biztosítása szünetelni fog ebben az időszakban?
1909. cikk / 5153 Passzív táppénz időtartamának figyelembevétele jogosultsági időként
Kérdés: Valóban nem számít be a nők kedvezményes nyugdíjazásához szükséges 40 év jogosultsági időbe a passzív táppénz folyósításának időtartama? Melyik az a jogszabály, ami ezt szabályozza?
1910. cikk / 5153 Megbízási jogviszony figyelembevétele biztosítási időként
Kérdés: Miért nem fogadják el teljes egészében biztosítási időként a megbízási jogviszonyban töltött időszakot annak a kismamának az esetében, aki 2016. június 1-jétől egyéni vállalkozóként működik, előtte pedig 2015. november 1-jétől 2016. május 31-ig megbízási jogviszonyban dolgozott egy cégnél, ahol a hét hónapra összesen 850 ezer forint megbízási díjat kapott egy összegben kifizetve, amely alapján kiterjedt rá a biztosítás, és a foglalkoztató a közterheket is megfizette utána? A?kismama a 2017. január 20-i szülése alapján CSED-et igényelt, de az igénye elutasításra került azzal az indokkal, hogy a szülést megelőző két évben csak 264 nap biztosításban töltött idővel rendelkezik. Milyen lehetőségei vannak ebben az esetben az igénylőnek?
