Találati lista:
1911. cikk / 5153 Családi gazdaság vezetőjének részmunkaidős munkaviszonya
Kérdés: Létesíthet részmunkaidős munkaviszonyt egy családi gazdaság vezetője? Amennyiben igen, hogyan alakul az őstermelői járulék-fizetési kötelezettsége?
1912. cikk / 5153 Jogosultsági idő részmunkaidő esetén
Kérdés: Érdemes bejelentenie a vállalkozó férjnek heti 5 órás munkaviszonyban 30 ezer forintos munkabérrel a jelenleg ápolási díjban részesülő feleségét annak érdekében, hogy a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó két évet megszerezze? Az ápolási díj sajnos nem minősül jogosultsági időnek, a férj viszont nem tud magasabb összegű járulékot kitermelni. Arányosan számítják a szolgálati időt ebben az esetben? Hatással lesz a nyugdíj összegére a viszonylag alacsony munkabér?
1913. cikk / 5153 4 órás munkavégzés
Kérdés: Minden esetben beleszámít a nyugdíjba a 4 órás bejelentés, vagy csak akkor, ha a mindenkori 4 órás minimálbér bruttó összegét meghaladja a dolgozó keresete?
1914. cikk / 5153 Nyári szünidőben végzett munka igazolása nyugdíjazáskor
Kérdés: Hogyan tudja bizonyítani egy nyugdíjazás előtt álló magánszemély a középiskolai nyári szünidőkben fennálló, összesen több hónap munkaviszonyát? A magánszemélytől a kifizetéskor levonták a nyugdíjjárulékot, hiszen másképpen nem is számfejthették a bérét, de a nyugdíjbiztosítási szerv nem találja az erre vonatkozó adatokat. A nyári szünidei munka akkor még csak iskolai engedély alapján működött, munkakönyvet nem kellett kiváltani, de azóta az iskola és az akkori munkáltató is megszűnt.
1915. cikk / 5153 Magyarországon szerzett szolgálati idő igazolása
Kérdés: Hogyan tudja igazolni a Magyarországon szerzett szolgálati időt az a személy, aki disszidált, és a munkakönyvét nem vitte magával?
1916. cikk / 5153 Munkaviszony megszüntetése nyugdíjazás esetén
Kérdés: Hogyan érdemes megszüntetnie a munkaviszonyát annak a munkavállalónak, aki igénybe kívánja venni a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugdíjat, és jelenlegi munkahelyén 15 éve dolgozik, amely alapján 60 nap a felmondási ideje? A rendes felmondás vagy a közös megegyezés a jobb megoldás?
1917. cikk / 5153 Kifizetőhelyi teendők ellátás mellett dolgozó munkavállaló kilépése esetén
Kérdés: Milyen teendői vannak a kifizetőhelynek abban az esetben, ha egy 2016. augusztus 10-től GYED mellett munkát végző munkavállaló kilép a cégtől?
1918. cikk / 5153 Szülés GYES alatt
Kérdés: Jogosult lesz táppénzre és CSED-re a második gyermeke után az a biztosított, aki jelenleg a munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelytől gyermekgondozási díjban részesül, amely áprilisban jár le, és a második gyermeke várhatóan júliusban születik? A munkavállaló tájékoztatása szerint az orvosa veszélyeztetett terhességi állományba fogja felvenni, ezért táppénzre válik jogosulttá, az első gyermek után pedig a GYED lejárta után igényelni kívánja a GYES-t.
1919. cikk / 5153 Fizetés nélküli szabadságról visszatérő dolgozó szülése
Kérdés: Jogosult lesz a szülési szabadság időtartamára pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra az édesanya abban az esetben, ha 2002-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, második gyermekével 2014. április 10-ig GYES-ben részesült, ezután fizetés nélküli szabadságot kért, és gyermekeivel külföldre távozott az ott dolgozó férje után, majd 2016. augusztus 1-jén ismét munkába állt, 2017. február 6-tól pedig veszélyeztetett terhesként keresőképtelen, és a harmadik gyermek születésének várható időpontjáig, 2017. június 6-ig előreláthatóan táppénzben részesül? A táppénzt a jelenlegi foglalkoztatónál működő kifizetőhely folyósítja. Külföldi tartózkodása alatt az édesanya nem dolgozott.
1920. cikk / 5153 Nem főállású kisadózó tételes adója
Kérdés: Vállalhatja magasabb összegű tételes adó fizetését az ellátási alap növelése érdekében egy kisadózó egyéni vállalkozó, aki rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal, ezért jelenleg csak havi 25 ezer forintot fizet, amiért viszont nem szerez semmilyen jogosultságot?
