Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló szülése

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2016 óta áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, a veszélyhelyzet miatt 2020. április 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, mert a munkáltatója átmenetileg bezárt, és első gyermeke előreláthatóan 2020. június közepén fog megszületni?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló dolgozó biztosított. A Tbj-tv. 8. §-ában foglaltak értelmében viszont a fizetés nélküli szabadsága időtartama alatt a biztosítása szünetel. A 140/2020. Korm. rendelet 20. §-a alapján a veszélyhelyzet fennállásának időszakában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Kiva hatálya alá tartozó cég munkavállalóinak fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Hogyan alakul a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás dolgozóinak, illetve tulajdonosának járulékfizetése abban az esetben, ha a piaci helyzetre tekintettel a cég szünetelteti a tevékenységét, a dolgozók pedig fizetés nélküli szabadságra mentek? A tulajdonos kereskedelmi igazgatóként munkaviszonyban áll a társaságban, az ügy-vezetői teendőket pedig megbízási szerződéssel, ingyenesen látja el.
Részlet a válaszából: […] A járulékfizetési kötelezettség tisztázása érdekében első lépésként az érintettek biztosítási kötelezettségét kell áttekintenünk.A munkaviszonyban álló dolgozók biztosítása – a fizetés nélküli szabadság tartama alatt – a Tbj-tv. 8. §-ának a) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

Ellátásban nem részesülő kismama fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Figyelembe kell venni a végkielégítésre való jogosultság megállapításánál egy kismama fizetés nélküli szabadságának időtartamát abban az esetben, ha a gyermek gondozására tekintettel igényelte a szabadságot, a GYED-et viszont az édesapa kapja? Kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot az anyának ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Társadalombiztosítási szempontból vizsgálva a kérdésben említett kismama helyzetét: biztosítása szünetel, hiszen fizetés nélküli szabadságon van, melynek tartamára nem részesül semmilyen ellátásban, így tehát a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése alapján egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a munkavállaló abban az esetben, ha 15 nap fizetés nélküli szabadságot kért, amelyet a munkáltatója engedélyezett számára? Csökkenteni kell az éves fizetett szabadságát arányosan a fizetés nélküli szabadságra tekintettel, illetve ez idő alatt a statisztikai állományi létszámba beszámítható-e a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A fizetés nélküli szabadság tartama alatt – kivéve azt az esetet, ha annak tartamára CSED, GYED, GYES vagy GYET kerül folyósításra, vagy azt tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén vagy önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Igazolatlan hiányzás

Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban a munkavállaló fő kötelezettségei közé tartozik, hogy köteles– a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni,– munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a keresőképtelensége időtartamára. Ezzel összefüggésben a Tbj-tv. 8. §-ának c) pontja kimondja, hogy szünetel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Keresőképtelenség táppénzjogosultság nélkül

Kérdés: Mi a teendője a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a 2017 októbere óta 4 órás munkaviszonyban álló, rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló 2018 januárja óta folyamatosan keresőképtelen állományban van, de táppénzt nem kap, mert előzetes biztosítási idő hiányában már nem jogosult az ellátásra?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan keresőképtelen dolgozóról van szó, aki már nem jogosult táppénzre. A munkáltatónak keresőképtelenségére tekintettel továbbra is fel kell mentenie a munkavégzési kötelezettség alól, melynek tartama alatt a Tbj-tv. 8. §-ának c) pontja értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Egyéni vállalkozó jogosultsága rokkantsági ellátásra

Kérdés: Igényelhet rokkantsági ellátást egy egyéni vállalkozó úgy, hogy nem szünteti meg a vállalkozását, hanem csak szünetelteti a te-vékenységét? Amennyiben igen, akkor megoldható a szüneteltetés úgy, hogy a vállalkozó GYED mellett munkát végző alkalmazottja tovább dolgozhasson a szünetelés alatt annak érdekében, hogy ne szakadjon meg a folyamatos jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultságának feltétele, hogy az igénylő ne folytasson keresőtevékenységet. Ugyanakkor a 2011. évi CXCI. tv. a keresőtevékenység fogalmának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Mezőgazdasági őstermelő közterhei

Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a járulékokat, illetve kell-e negyedéves bevallást benyújtania annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki 2017-ben kezdte meg a tevékenységét munkaviszony mellett, de a bevétele 0 Ft volt, mert az általa telepített gyümölcsös még nem fordult termőre, 2018-tól viszont már főállásúként folytatja őstermelői tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személyre mezőgazdasági őstermelőként 2018-tól (munkaviszonya megszűnésétől) terjed ki a biztosítás, ugyanakkor nem minősül kezdő mezőgazdasági őstermelőnek, mivel már 2017-ben is mezőgazdasági őstermelő volt. A?Tbj-tv. 4. §-ának x) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

GYES-ben részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól a munkaviszonyban is álló egyéni vállalkozó a GYES időtartama alatt, tekintettel a Tbj-tv. vonatkozó szabályaira is, amely szerint a munkaviszonyban álló dolgozók biztosítási jog-viszonya a GYES alatt is fennáll?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLVI. tv. 458. §-ának (5) bekezdése, valamint a Tbj-tv. 31. §-ának (4) bekezdése, illetve a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának a) alpontja értelmében a heti 36 órás foglalkoztatásban is álló egyéni és társas vállalkozót nem terheli minimális adó- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.
1
4
5
6
10