Biztosítás szünetelése

Kérdés: Van valamilyen járulékfizetési kötelezettsége a dolgozónak, illetve ha beteg lesz, kaphat-e táppénzt az a munkavállaló, aki 2010 óta áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, és 2017. április 1-jétől 2017. szeptember 30-áig családi okokra hivatkozással fizetés nélküli szabadságot kért, amelyre megkapta az engedélyt, tehát a biztosítása szünetelni fog ebben az időszakban?
Részlet a válaszából: […] Mint foglalkoztatónak a fizetés nélküli szabadság vonatkozásában bejelentési kötelezettsége van. A biztosított az Eb-tv. 29. §-ának (9) bekezdése értelmében a biztosítási jogviszonyának megszűnését követően még 45 napig jogosult az egészségügyi szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

GYED-ben részesülő munkavállaló külföldi tartózkodása

Kérdés:

Hogy alakul az egészségügyi ellátásra való jogosultság, ha a magyar biztosított GYED-folyósítás alatt Németországban létesít lakóhelyet? Hogyan tudja igénybe venni az orvosi ellátást Magyarországon, illetve Németországban, ha az állandó lakóhelye Magyarországon fennmarad? Jelentheti továbbra is a munkáltató a havi bevallásban, hogy a munkavállalónak a GYED folyósítása alatt nincs munkavégzési kötelezettsége, ha Magyarországon felfüggesztik az ellátás folyósítását, mert Németország lesz a családtámogatásban illetékes tagállam? Kérvényezheti Magyarországon az S1 dokumentum kiállítását annak érdekében, hogy ne csak sürgősségi ellátásra legyen jogosult Németországban? Befolyásolja a magyarországi biztosítási jogviszonyát, ha a férje révén családi biztosítás keretein belül jogosult lenne Németországban teljes körű orvosi ellátásra?

Részlet a válaszából: […] A GYED biztosítási jogviszonnyal megalapozott ellátás, mely akkor is megilleti a biztosítottat, ha külföldön él. Ugyanakkor, ha igénybe veszik a német családtámogatási rendszer ellátásait, akkor a GYED folyósítása természetesen szüneteltetésre kerül.Ez viszont azt jelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Kieső idő

Kérdés: Munkabérrel ellátatlanság szempontjából van jelentősége annak, hogy a munkavállaló általános munkarendben dolgozik, vagy az általánostól eltérően, a szombat és a vasárnap akár beosztása szerinti munkanap is lehet? Hogyan kell bejelenteni a 1608-as bevallásban a munkabérrel ellátatlan kieső időszakot abban az esetben, ha egy általános munkarendben foglalkoztatott munkavállaló igazolatlan távolléten van 2016. július 1-jén és július 4-én? A július 1-jét és július 4-ét, tehát a beosztása szerinti munkanapokat kell jelenteni 46-os kóddal, mint kieső időt, vagy egybefüggő 4 naptári napot kell közölni? Hogyan kell eljárni, ha ugyanez a munkavállaló 2016. július 4-től 2016. július 8-ig fizetés nélküli szabadságot kért?
Részlet a válaszából: […] Jelen esetben a bérrel való ellátatlanságnak, kieső (tehát nem biztosítási) idő szempontjából van jelentősége, amit a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás vonatkozásában használ fel az adóhatóság. A '08-as bevallás erre vonatkozó adatának meg kell egyeznie a 'T1041-es...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Egyéni vállalkozó rokkantsági ellátása

Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását annak a kisadózó vállalkozónak, aki rokkantsági ellátást szeretne igényelni?
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű személyeket megillető ellátások megállapításának egyik feltétele, hogy az igénylő ne folytasson keresőtevékenységet.A 2011. évi CXCI. tv. alkalmazásában [1. § (2) bekezdés 4. pontja] keresőtevékenységnek a Flt. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Bérelszámolás

Kérdés: Amennyiben a munkavállalónak átadott bérelszámoláson a biztosítás szünetelése napjainak száma megegyezik a táppénzes napok számával, az azt jelenti, hogy a munkáltató kijelentette a munkavállalót a keresőképtelenség időszakára? A munkavállaló kérésére a munkáltató azt válaszolta, hogy ez a táppénzes időszak, de a munkavállalónak kétségei vannak.
Részlet a válaszából: […] Megnyugtathatjuk olvasónkat, hogy a munkáltatója által kiadott bérpapíron az adott hónapban táppénzen töltött időszaka tekintetében feltüntetett "biztosítás szünetelése" szöveg nem jelentheti ténylegesen sem a biztosításának szünetelését, sem azt, hogy a munkáltatója a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Jogosultság rokkantsági ellátásra

Kérdés: Mi a munkáltató, illetve a munkavállaló teendője annak érdekében, hogy a munkavállaló jogosult legyen a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira? Egy kft. ügyvezető tagja egy üzeminek nem minősülő közúti baleset során komolyan megsérült, maradandó károsodásokat szenvedett. Egy évig táppénzen volt, de 2016. június közepén lejárt a táppénze, azóta a felgyülemlett szabadságát tölti. Időközben megkapta a határozatot, mely szerint egészségi állapotának mértéke 50 százalékos, állapota tartós és foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja, valamint felülvizsgálata nem javasolt. A határozatban megállapításra került, hogy keresőtevékenységet végez, ezért nem jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátására. Meg kell szüntetni a munkaviszonyt a rokkantsági ellátás igényléséhez, vagy elegendő átjelenteni a munkavállalót 20 órára, ha ezzel együtt nem fog a minimálbér 150 százalékánál többet keresni?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében az egyéb meghatározott feltételek fennállása mellett az jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira, aki az igényléskor keresőtevékenységet nem végez, azzal, hogy az egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Egyéni vállalkozó rokkantsági ellátása

Kérdés: Kérheti a rokkantsági ellátás megállapítását, vagy meg kell szüntetnie a vállalkozását annak az egyéni vállalkozónak, aki a betegsége miatt nem tud dolgozni, ezért jelenleg szünetelteti a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] 2016. május 1. után megállapításra kerülő ügyekben rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást annak a személynek lehet megállapítani,a) aki a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltötte, ésb) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásának igénylése

Kérdés: Valóban meg kell szüntetni a biztosítási jogviszonyt a megváltozott munkaképességű személyek ellátása érdekében? Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységet is meg kell szüntetnie annak, aki az említett ellátást szeretné igényelni?
Részlet a válaszából: […] Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat valóban tartalmazta a kérdésben említett tartalmú módosítást. Az Országgyűlés azonban végül is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Kisadózó egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a kisadózó egyéni vállalkozó, aki 2016. február 1-jétől szünetelteti a tevékenységét, márciusban kórházba került, és meg is műtötték?
Részlet a válaszából: […] A táppénzre való jogosultság egyik fontos feltétele, hogy a keresőképtelenségnek a biztosítás fennállása alatt kell bekövetkeznie [Eb-tv. 43. § (1) bek.], illetve a táppénz ugyanezen törvény 46. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében csak a biztosítási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 10.

Ellátások külföldi szülés esetén

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult Magyarországon a külföldi szülése után egy kormánytiszt­viselő nő, aki 2015. július 8-tól 2016. március 31-ig a munkáltató engedélye alapján az Amerikai Egyesült Államokba történő utazása miatt mentesült a munkavégzési kötelezettsége teljesítése alól, a ki­esett munkaidőre nem illette meg díjazás, 2016. április 1-jétől vissza kellett volna mennie dolgozni, de időközben várandós lett, és a szülés várható időpontja 2016. május 20.? A munkavállaló férje tartós külszolgálatot teljesít külföldön, és valószínűleg a gyermek is ott fog megszületni, tehát az édesanya a szülésig már nem megy vissza dolgozni, és nem jön vissza Magyarországra sem. Az édesanya egy másik kifizetőnél részt vesz a Körösi Csoma ösztöndíjas programban, így havonta ösztöndíjat kap, de ez után nem fizet semmilyen járulékot. Jogosultak lesznek a szülők családi pótlékra annak ellenére, hogy a gyermek külföldön születik?
Részlet a válaszából: […] Egy ellátásra való jogosultság elbírálásához elsősorban nézzük meg a biztosítási kötelezettséget. Nem vitás, hogy a dolgozó biztosítása 2015. július 8-tól 2016. március 31-ig szünetelt, és tekintettel arra, hogy a munka felvételére 2016. április 1-jével nem jött vissza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.
1
5
6
7
9