Találati lista:
201. cikk / 265 Vasutassztrájk miatti buszjegyvásárlás adókötelezettsége
Kérdés: Kifizethető-e adómentes térítésként a Volán-buszjegy abban az esetben, ha egy dolgozó a vasutassztrájk miatt busszal kénytelen dolgozni menni, de a bérlettel történő elszámolás után megkapja a költségtérítését? Járhat-e neki a sztrájk idejére a dupla adómentes kifizetés [egyszer vasúti bérlet révén, egyszer pedig Volán-buszjegy(ek) révén]?
202. cikk / 265 Természetbeni juttatás és cafeteria
Kérdés: Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?
203. cikk / 265 Albérleti hozzájárulás közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve milyen kedvezmények vehetők igénybe a munkavállaló részére adott albérleti hozzájárulás után? Milyen teendői vannak a munkáltatónak ezzel kapcsolatban?
204. cikk / 265 Munkába járás költségeinek megtérítése
Kérdés: Kinek, milyen feltételekkel és mekkora összegben adható munkába járás címén költségtérítés? Két dolgozó ugyanabból a faluból jár be dolgozni Budapestre egy gépkocsival. Adható-e mindkettőnek a 9 forint költségtérítés, vagy csak a gépjármű tulajdonosának jár?
205. cikk / 265 Amerikai és angol állampolgárok biztosítása
Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
206. cikk / 265 Külföldön dolgozó magyar állampolgár itthoni bevétele
Kérdés: Egy magyar állampolgár 3 éves szerződéssel Luxemburgban dolgozik, a magyarországi lakását bérbe adja. Megfizetheti-e az adót a lakásbérletből származó jövedelme után a luxemburgi jövedelmével összevontan, vagy Magyarországon kell utána adózni? Ha választási lehetősége van, akkor számára melyik előnyösebb?
207. cikk / 265 Eho maximumának kiszámítása
Kérdés: Hogyan érvényesíthető az eho-maximum kettős határa abban az esetben, ha egy magánszemély 2007-ben osztalékot vesz fel a 2006-os évre vonatkozóan, amely után 4 százalékos, de maximum 400 000 forint összegű eho-t kell fizetni, de emellett bérleti díjat is kap, amely után 2007-ben 14 százalék, maximum 450 000 forint a fizetendő eho?
208. cikk / 265 Külföldön dolgozó munkavállaló ehója
Kérdés: Keletkezik-e eho-fizetési kötelezettsége annak a főállású munkaviszonyban álló magyar orvosnak, aki szabadságot vesz ki, és ez idő alatt Nagy-Britanniában önálló tevékenység keretében dolgozik? Mi lesz az alapja a fizetendő köztehernek?
209. cikk / 265 Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem ehója
Kérdés: Milyen jogszabály irányadó arra nézve, hogy mit tekintünk a bérbeadás szempontjából lakott ingatlannak? Mentesül-e a 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség alól az a cég, amely kereskedelmi üzlet céljára bérbe adja ingatlana egy részét, aminek egy részében a tulajdonos lakik? Ebben az esetben az ingatlan címe a döntő?
210. cikk / 265 Bérletjuttatás elszámolása kilépő dolgozó esetén
Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a 2006. év decemberében vásárolt 2007. évi helyi közlekedésibérlet-juttatást, beszámítható-e a 2006. évi 400 ezres keretbe, illetve ha nem, akkor hogyan kell elszámolni annak a dolgozónak fenti juttatását, aki 2007. február 15-én kilépett, és a munkáltatónak azt nyilatkozta, hogy az időarányos részt május, június hóban a cég számára megfizeti?
