251 cikk rendezése:
191. cikk / 251 Amerikai és angol állampolgárok biztosítása
Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
192. cikk / 251 Külföldön dolgozó magyar állampolgár itthoni bevétele
Kérdés: Egy magyar állampolgár 3 éves szerződéssel Luxemburgban dolgozik, a magyarországi lakását bérbe adja. Megfizetheti-e az adót a lakásbérletből származó jövedelme után a luxemburgi jövedelmével összevontan, vagy Magyarországon kell utána adózni? Ha választási lehetősége van, akkor számára melyik előnyösebb?
193. cikk / 251 Eho maximumának kiszámítása
Kérdés: Hogyan érvényesíthető az eho-maximum kettős határa abban az esetben, ha egy magánszemély 2007-ben osztalékot vesz fel a 2006-os évre vonatkozóan, amely után 4 százalékos, de maximum 400 000 forint összegű eho-t kell fizetni, de emellett bérleti díjat is kap, amely után 2007-ben 14 százalék, maximum 450 000 forint a fizetendő eho?
194. cikk / 251 Külföldön dolgozó munkavállaló ehója
Kérdés: Keletkezik-e eho-fizetési kötelezettsége annak a főállású munkaviszonyban álló magyar orvosnak, aki szabadságot vesz ki, és ez idő alatt Nagy-Britanniában önálló tevékenység keretében dolgozik? Mi lesz az alapja a fizetendő köztehernek?
195. cikk / 251 Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem ehója
Kérdés: Milyen jogszabály irányadó arra nézve, hogy mit tekintünk a bérbeadás szempontjából lakott ingatlannak? Mentesül-e a 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség alól az a cég, amely kereskedelmi üzlet céljára bérbe adja ingatlana egy részét, aminek egy részében a tulajdonos lakik? Ebben az esetben az ingatlan címe a döntő?
196. cikk / 251 Bérletjuttatás elszámolása kilépő dolgozó esetén
Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a 2006. év decemberében vásárolt 2007. évi helyi közlekedésibérlet-juttatást, beszámítható-e a 2006. évi 400 ezres keretbe, illetve ha nem, akkor hogyan kell elszámolni annak a dolgozónak fenti juttatását, aki 2007. február 15-én kilépett, és a munkáltatónak azt nyilatkozta, hogy az időarányos részt május, június hóban a cég számára megfizeti?
197. cikk / 251 Ingatlan-bérbeadás eho-ja
Kérdés: Kell-e eho-t vagy egyéb közterhet fizetni abban az esetben, ha a bérbeadó az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét nem külön adózó jövedelemként 25 százalékos személyijövedelemadó-vonzattal számolja el, hanem az összevont adóalap részeként?
198. cikk / 251 Bérleti díj adója
Kérdés: Valóban a kifizetőnek kell év közben levonnia és a 0708-as nyomtatványon bevallania a 25 százalékos személyi jövedelemadót abban az esetben is, ha egy magánszemélytől bérelt garázs bérleti díjáról a bérbeadó számlát állít ki, és úgy nyilatkozott, hogy összevontan adózik, és ő fizeti a bérleti díj adóját? A kifizető év végén kiadott igazolása alapján tudja a magánszemély visszakérni a különbözetet?
199. cikk / 251 Cafeteria
Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
200. cikk / 251 14 százalékos eho alapja
Kérdés: 2007. január 1-jétől a munkabérből levont, vagy a munkáltató által megfizetett egészségbiztosítási járulékot kell-e összevonni az egyéb jövedelmekből levont százalékos eho-val, a 450 ezer forintos százalékos eho-fizetési korlát megállapításánál? Példa: 2007. évi bruttó bér: 1 800 000 forint, 2007. évi bérletidíj-bevétel: 1 500 000 forint, 2006. évi osztalék: 1 700 000 forint.
