256 cikk rendezése:
191. cikk / 256 Közterhek alapja
Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?
192. cikk / 256 Vasutassztrájk miatti buszjegyvásárlás adókötelezettsége
Kérdés: Kifizethető-e adómentes térítésként a Volán-buszjegy abban az esetben, ha egy dolgozó a vasutassztrájk miatt busszal kénytelen dolgozni menni, de a bérlettel történő elszámolás után megkapja a költségtérítését? Járhat-e neki a sztrájk idejére a dupla adómentes kifizetés [egyszer vasúti bérlet révén, egyszer pedig Volán-buszjegy(ek) révén]?
193. cikk / 256 Természetbeni juttatás és cafeteria
Kérdés: Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?
194. cikk / 256 Albérleti hozzájárulás közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve milyen kedvezmények vehetők igénybe a munkavállaló részére adott albérleti hozzájárulás után? Milyen teendői vannak a munkáltatónak ezzel kapcsolatban?
195. cikk / 256 Munkába járás költségeinek megtérítése
Kérdés: Kinek, milyen feltételekkel és mekkora összegben adható munkába járás címén költségtérítés? Két dolgozó ugyanabból a faluból jár be dolgozni Budapestre egy gépkocsival. Adható-e mindkettőnek a 9 forint költségtérítés, vagy csak a gépjármű tulajdonosának jár?
196. cikk / 256 Amerikai és angol állampolgárok biztosítása
Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
197. cikk / 256 Külföldön dolgozó magyar állampolgár itthoni bevétele
Kérdés: Egy magyar állampolgár 3 éves szerződéssel Luxemburgban dolgozik, a magyarországi lakását bérbe adja. Megfizetheti-e az adót a lakásbérletből származó jövedelme után a luxemburgi jövedelmével összevontan, vagy Magyarországon kell utána adózni? Ha választási lehetősége van, akkor számára melyik előnyösebb?
198. cikk / 256 Eho maximumának kiszámítása
Kérdés: Hogyan érvényesíthető az eho-maximum kettős határa abban az esetben, ha egy magánszemély 2007-ben osztalékot vesz fel a 2006-os évre vonatkozóan, amely után 4 százalékos, de maximum 400 000 forint összegű eho-t kell fizetni, de emellett bérleti díjat is kap, amely után 2007-ben 14 százalék, maximum 450 000 forint a fizetendő eho?
199. cikk / 256 Külföldön dolgozó munkavállaló ehója
Kérdés: Keletkezik-e eho-fizetési kötelezettsége annak a főállású munkaviszonyban álló magyar orvosnak, aki szabadságot vesz ki, és ez idő alatt Nagy-Britanniában önálló tevékenység keretében dolgozik? Mi lesz az alapja a fizetendő köztehernek?
200. cikk / 256 Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem ehója
Kérdés: Milyen jogszabály irányadó arra nézve, hogy mit tekintünk a bérbeadás szempontjából lakott ingatlannak? Mentesül-e a 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség alól az a cég, amely kereskedelmi üzlet céljára bérbe adja ingatlana egy részét, aminek egy részében a tulajdonos lakik? Ebben az esetben az ingatlan címe a döntő?
