239 cikk rendezése:
181. cikk / 239 Eho maximumának kiszámítása
Kérdés: Hogyan érvényesíthető az eho-maximum kettős határa abban az esetben, ha egy magánszemély 2007-ben osztalékot vesz fel a 2006-os évre vonatkozóan, amely után 4 százalékos, de maximum 400 000 forint összegű eho-t kell fizetni, de emellett bérleti díjat is kap, amely után 2007-ben 14 százalék, maximum 450 000 forint a fizetendő eho?
182. cikk / 239 Külföldön dolgozó munkavállaló ehója
Kérdés: Keletkezik-e eho-fizetési kötelezettsége annak a főállású munkaviszonyban álló magyar orvosnak, aki szabadságot vesz ki, és ez idő alatt Nagy-Britanniában önálló tevékenység keretében dolgozik? Mi lesz az alapja a fizetendő köztehernek?
183. cikk / 239 Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem ehója
Kérdés: Milyen jogszabály irányadó arra nézve, hogy mit tekintünk a bérbeadás szempontjából lakott ingatlannak? Mentesül-e a 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség alól az a cég, amely kereskedelmi üzlet céljára bérbe adja ingatlana egy részét, aminek egy részében a tulajdonos lakik? Ebben az esetben az ingatlan címe a döntő?
184. cikk / 239 Bérletjuttatás elszámolása kilépő dolgozó esetén
Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a 2006. év decemberében vásárolt 2007. évi helyi közlekedésibérlet-juttatást, beszámítható-e a 2006. évi 400 ezres keretbe, illetve ha nem, akkor hogyan kell elszámolni annak a dolgozónak fenti juttatását, aki 2007. február 15-én kilépett, és a munkáltatónak azt nyilatkozta, hogy az időarányos részt május, június hóban a cég számára megfizeti?
185. cikk / 239 Ingatlan-bérbeadás eho-ja
Kérdés: Kell-e eho-t vagy egyéb közterhet fizetni abban az esetben, ha a bérbeadó az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét nem külön adózó jövedelemként 25 százalékos személyijövedelemadó-vonzattal számolja el, hanem az összevont adóalap részeként?
186. cikk / 239 Bérleti díj adója
Kérdés: Valóban a kifizetőnek kell év közben levonnia és a 0708-as nyomtatványon bevallania a 25 százalékos személyi jövedelemadót abban az esetben is, ha egy magánszemélytől bérelt garázs bérleti díjáról a bérbeadó számlát állít ki, és úgy nyilatkozott, hogy összevontan adózik, és ő fizeti a bérleti díj adóját? A kifizető év végén kiadott igazolása alapján tudja a magánszemély visszakérni a különbözetet?
187. cikk / 239 Cafeteria
Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
188. cikk / 239 14 százalékos eho alapja
Kérdés: 2007. január 1-jétől a munkabérből levont, vagy a munkáltató által megfizetett egészségbiztosítási járulékot kell-e összevonni az egyéb jövedelmekből levont százalékos eho-val, a 450 ezer forintos százalékos eho-fizetési korlát megállapításánál? Példa: 2007. évi bruttó bér: 1 800 000 forint, 2007. évi bérletidíj-bevétel: 1 500 000 forint, 2006. évi osztalék: 1 700 000 forint.
189. cikk / 239 Magyarországra kirendelt külföldi munkavállaló lakásbérlete
Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége van a kifizetőnek a hozzá kirendelt külföldi munkavállaló és családja részére biztosított lakás bérlése után? Fennáll-e az adófizetési kötelezettség, ha a kifizető a munkavállaló által bérelt lakás bérleti díjából csak a munkanapokra eső hányadot téríti meg? Mi a különbség, illetve van-e különbség abban, ha a kifizető a kirendelt munkavállalót szállodában, vagy egy bérelt lakásban helyezi el, azonkívül, hogy a lakásbérlést hosszú távon gazdaságossági okok támasztják alá?
190. cikk / 239 Munkába járás költségeinek megtérítése
Kérdés: Kizárólag a 78/1993. Korm. rendelet szerinti munkába járás fogalma vehető figyelembe a magánszemély saját gépjárműve munkába járáshoz történő felhasználásának elemzése során? Amennyiben egy nem mozgáskorlátozott magánszemély használja a saját gépkocsiját mindennap munkába járáshoz, és Budapesten lakik, akkor a kapott költségtérítés APEH-ár x fogyasztási norma x km + 9 forint/km x km? Kinek a részére fizethető ki adómentesen a saját gépkocsi használata munkába járáshoz?
