Alkalmi munkavállalói könyv

Kérdés: Mik a szabályai az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak, illetve milyen fizetési kötelezettségek terhelik a vállalkozót ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Amk-tv. tartalmazza az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetésének szabályait, melyek közül itt csak a legfontosabbakat emeljük ki. A törvény alkalmazásában alkalmi foglalkoztatásnak minősül, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Jogosultság TGYÁS-ra és GYED-re

Kérdés: Kaphat-e terhességi-gyermekágyi segélyt, majd azt követően GYED-et az a kismama, aki 2003. szeptember 3-tól munkaviszonyban áll, terhessége ideje alatt végig keresőképtelen volt, táppénzjogosultsága 2003. december 23-án lejárt, de a kezelőorvos továbbra is keresőképtelen állományban tartotta a szülés napjáig 2004. május 25-ig?
Részlet a válaszából: […] Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak szabályait az Eb-tv. tartalmazza.A terhes vagy szülő nőt az Mt. szerint 24 hét (168 nap) szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. Erre az időtartamra jár a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 28.

TGYÁS és GYED irányadó időszaka

Kérdés: Mi lesz a TGYÁS és a GYED irányadó időszaka annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, akinek a bejelentett havibére 100 000 forint, és 2004. november hóban fog szülni?
Részlet a válaszából: […] A terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj igénybevételére való jogosultságot az Eb-tv. rendelkezései szerint kell megállapítani.A terhes vagy szülő nőt az Mt. szerint 24 hét (168 nap) szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.

Főállású anyaság

Kérdés: Hol található a főállású anyaságra történő hivatkozás? Létezik-e ilyen fogalom, és milyen feltételei vannak? Kell-e a házastársnak (élettársnak) munkaviszonnyal rendelkeznie ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A "főállású anyaság" mint fogalom ilyen formában egyik jogszabályban sem létezik. A közhasználatban elterjedt kifejezés tulajdonképpen a családjogi támogatás szerinti gyermeknevelési támogatás igénybevételét jelenti.A Cst. szabályozása szerint gyermeknevelési támogatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Nyugdíjas munkavállaló baleseti táppénze

Kérdés: Mi lesz a baleseti táppénz alapja annak a 2004. január hónapban belépett nyugdíjas dolgozónak az esetében, aki január-február hónapokban teljes munkaidősként, márciusban részmunkaidősként dolgozott, és március 22-én üzemi balesetet szenvedett?
Részlet a válaszából: […] Baleseti ellátás az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár. Üzemi baleset az, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben, illetve munkába vagy onnan hazamenet éri. Nem üzemi baleset a kizárólag a sérült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 3.

Baleseti táppénz összegének megállapítása

Kérdés: Hogyan kell a baleseti táppénz összegét megállapítani annál a dolgozónál, aki 2004. április 23-án szenvedett üzemi balesetet, 2004. március havi munkabére: 119 200 forint időbéres törzsbér, 5850 forint távolléti díj a fizetett szabadságra, 5850 forint távolléti díj a fizetett ünnepre, 22 720 forint túlóra és 25 000 forint mozgóbér (a mozgóbér munkaszerződésben rögzített havonta járó munkabér). A dolgozó biztosításban töltött napjainak száma 2003. évben 365 nap, ebből 57 napon át táppénzben részesült.
Részlet a válaszából: […] A baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehető figyelembe a távolléti díj, kivéve a munkaszüneti napra járó távolléti díjat.A túlóra nem rendszeres jövedelem, napi összegét a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. Függetlenül attól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Balesetitáppénz-igény elutasítása

Kérdés: Jogosan utasították-e el a baleseti táppénz iránti kérelmét annak a dolgozónak, aki egy vállalati sportnapon elszenvedett baleset miatt hosszú betegállományba kényszerült, és orvosai véleménye szerint eredeti munkakörében való foglalkoztatása nem javasolt? A dolgozó felettesei rábeszélésére, "önként" vett részt a rendezvényen. Jogosult-e valamilyen ellátásra?
Részlet a válaszából: […] Többek között az üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Nem tekinthető üzemi balesetnek az a baleset, amely a dolgozót sport- és kulturális rendezvény közben, de nem a munkájával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Anyasági ellátások

Kérdés: Mi a foglalkoztató teendője, és milyen ellátásra jogosult a munkavállaló abban az esetben, ha szülése után igénybe vette a TGYÁS-t, majd a GYED-et, amelynek lejárta előtt megszületett a második gyermeke?
Részlet a válaszából: […] Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak szabályait az Eb-tv. tartalmazza. A kérdéses esetben a kismama a gyermekgondozási díj ideje alatt szül, ezért egyidejűleg gyermekgondozási díjra, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyre is jogosult, de választása szerint csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Jogosultság TGYÁS-ra és GYED-re

Kérdés: Jogosult lesz-e TGYÁS-ra és GYED-re az az édesanya, aki 2003. március hóban fejezte be tanulmányait egy felsőfokú oktatási intézményben, ahol nappali tagozatos hallgatóként egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányokat, 2004. március 1-jén passzív jogú GYES mellett napi 4 órás munkaviszonyt létesített havi 110 000 forint munkabérért, és második gyermeke 2004. május 20-án született, mely időponttól a GYES folyósítását beszüntették?
Részlet a válaszából: […] A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz két feltétel együttes fennállása szükséges.Az egyik feltétel, hogy az igénylő a szülést közvetlenül megelőző két éven belül rendelkezzen legalább 180 napi előzetes biztosítási idővel. A másik feltételnek, lényegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Egyéni vállalkozó személyes közreműködése

Kérdés: A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontjában mit jelent a "személyesen folytatja" kifejezés? Személyes közreműködésnek számít-e, ha egy egyéni vállalkozó csak a bevallásait, illetve szerződéseit írja alá? A tevékenységét vagy alkalmazott közreműködésével végzi, vagy esetenként (megrendelés és bevétel hiányában) egyáltalán nem. Amikor bevétele keletkezik, lehet vállalkozói jövedelme is, ez azonban nem vállalkozói kivét. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő (tehát nem nyugdíjas) egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége a vállalkozói igazolványa átvételétől, annak visszaadásáig tart. Ennek tartama alatt – ide nem értve a legalább heti 36 órás foglalkoztatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
1
48
49
50
55