Baleseti táppénz meghosszabbítása

Kérdés: Egy dolgozó 2002 szeptemberében történt üzemi balesetéből kifolyólag, az OOSZI hosszabbítása után 2004. február 29-ig részesült táppénzben. 2004. március 1-jétől március 20-ig fizetett szabadságát vette igénybe, 2004. március 21-étől március 25-ig dolgozott, majd az üzemi balesetből kifolyólag ismét keresőképtelen állományba került. Mennyi időre kaphat táppénzt, illetve kell-e újra az OOSZI véleménye?
Részlet a válaszából: […] A biztosított részére baleseti táppénz egy évig jár. A baleseti táppénzre jogosultság időtartamának megállapításánál azonban figyelembe kell venni a baleseti táppénzre jogosultság első napját közvetlenül megelőző egy éven belüli baleseti táppénz folyósításának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a GYED alapja annál a 2003. szeptember 27-én szült kismamánál, aki 2003. február 22-től 2003. augusztus 23-ig táppénzben részesült, 2003. januárban 92 806 forint, februárban 43 963 forint rendszeres jövedelmet, 2003. májusban 7675 forint jutalmat kapott? 2003. augusztus 24-től 2004. február 7-ig TGYÁS-t, 2004. február 8-tól GYED-et igényelt.
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. rendelkezése szerint a kétévesnél fiatalabb gyermeket gondozó anyának gyermekgondozási díj (GYED) jár, ha a gyermek születése napján biztosítási jogviszonyban áll, és a szülést megelőző két évben legalább 180 napi biztosítási idővel rendelkezik, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a GYED alapja abban az esetben, ha a kismama jelenleg GYES-en van az első gyermekével, és ismételten szülni fog? Az első gyermek születése után folyósított GYED alapja bruttó 200 000 forint fizetés volt. Hogyan változik az ellátás alapjának megállapítása akkor, ha a GYES lejárta után a kismama "visszamegy dolgozni", keresetét az előzőnél magasabb összegben állapítják meg, de csak szabadságát veszi ki, majd táppénzre megy a szülés időpontjáig, tehát a szülés előtt nem lesz 180 napi keresete? Ismereteink szerint az első esetben választhat, hogy a minimálbér kétszerese, vagy az eddig folyósított GYED-nél figyelembe vett összeg alapján kéri-e az ellátás megállapítását.
Részlet a válaszából: […] A kétévesnél fiatalabb gyermeket gondozó anyának gyermekgondozási díj (GYED) jár, ha a gyermek születése napján biztosítási jogviszonyban áll, és a szülést megelőző két évben legalább 180 napi biztosítási idővel rendelkezik. A gyermekgondozási díjra történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

GYES-en, GYET-en lévő személyek megbízási díja

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási közterheket kell fizetni azok után a GYES-ben, illetve GYET-ben részesülő, megbízási szerződéssel foglalkoztatott személyek után, akiknek a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A Cst. rendelkezései alapján a gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységeta) a gyermek másfél éves koráig nem folytathat;b) a gyermek másfél éves kora után napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Gyermekápolási táppénz

Kérdés: Jogosult-e az apa a nagyobbik gyermeke után gyermekápolási táppénzre abban az esetben, ha az anya a kisebb gyermek után terhességi-gyermekágyi segélyt, GYED-et, illetve GYES-t igényelt?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. értelmében, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre, baleseti táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.Az, aki egyidejűleg a Cst....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Tételes eho fizetése GYES, GYET alatti foglalkoztatás esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a GYES-ben, illetve GYET-ben részesülő munkavállaló foglalkoztatása esetén, hogy nem kell tételes eho-t fizetni? Alkalmazható-e ez a szabály a már érvényben lévő munkaviszonyokra, vagy csak a 2004. január 1. után megkötöttekre? Alkalmazható-e olyan esetben, amikor saját munkavállaló jön vissza GYES folyósítása mellett, napi 4 órában dolgozni?
Részlet a válaszából: […] A Cst. rendelkezéseinek értelmében a gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt – keresőtevékenységet a gyermek másfél éves koráig egyáltalán nem folytathat; a gyermek másfél éves kora után pedig napi 4 órát meg nem haladó időtartamban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

50 százalékos rokkant ellátásai

Kérdés: Jogosult-e átmeneti járadékra az az 1951-ben született nő, aki az OOSZI orvosi bizottság szerint munkaképességét 50 százalékban elvesztette, és 38 év szolgálati idővel rendelkezik? A rehabilitációs bizottság szerint nem tudnak részére munkát biztosítani.
Részlet a válaszából: […] Átmeneti szociális járadékra való jogosultságÁtmeneti járadékra jogosult, aki az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, és nem jogosult rokkantsági nyugdíjra, éven belül eléri a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Tb-kifizetőhelyi költségtérítés

Kérdés: Előírja-e valamilyen jogszabály, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhelyek a költségtérítés 1 százalékát kifizessék az ügyintézőnek, vagy a munkáltató döntésétől függ ez a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási kifizetőhely létrehozásával, működtetésével a Tb-fü-tv. 9. §-a foglalkozik. A kifizetőhelyeket megillető költségtérítés mértékéről, és annak igénylési módjáról az Eb-tv. R. 38/A. §-a rendelkezik.A törvény szerint minden munkáltató,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Rendszeres és nem rendszeres jövedelem

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a rendszeres és nem rendszeres jövedelmet, illetve milyen osztószámot kell alkalmazni a baleseti táppénz összegének megállapításánál? A dolgozó 2003. júliusban szenvedett üzemi balesetet, és baleseti táppénzt igényelt július 5-étől 20-ig. 2003. június hónapban elért, egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme 180 000 forint volt, melyből 5 nap (hétfőtől péntekig) fizetett szabadságra járó távolléti díj 7600 forint, és 15 200 forint túlóra. Július hónapban kifizetve a 2003. év I. félévére járó 25 000 forint jutalom, majd június, július és augusztus hónapra utólag 40 000 forint prémium.
Részlet a válaszából: […] A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért kifizetett, egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelmének naptári napi összegével. [Eb-tv. 55. § (6) bek.]Az összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: 2004. május 1. után lehetséges-e mezőgazdasági őstermelőként tovább dolgozni? Kötelező-e megfizetnie a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot egy őstermelőnek, akinek e tevékenységéből jövedelme nem keletkezik, és sem ő maga, sem a felesége egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik? Amennyiben megállapodás alapján vállalja egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetését, betegsége idejére is meg kell-e ezt tennie?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 18. pontja pontosan definiálja a mezőgazdasági őstermelő fogalmát. E szerint:Mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.
1
49
50
51
55