516 cikk rendezése:
471. cikk / 516 Tételes eho fizetése GYES, GYET alatti foglalkoztatás esetén
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a GYES-ben, illetve GYET-ben részesülő munkavállaló foglalkoztatása esetén, hogy nem kell tételes eho-t fizetni? Alkalmazható-e ez a szabály a már érvényben lévő munkaviszonyokra, vagy csak a 2004. január 1. után megkötöttekre? Alkalmazható-e olyan esetben, amikor saját munkavállaló jön vissza GYES folyósítása mellett, napi 4 órában dolgozni?
472. cikk / 516 50 százalékos rokkant ellátásai
Kérdés: Jogosult-e átmeneti járadékra az az 1951-ben született nő, aki az OOSZI orvosi bizottság szerint munkaképességét 50 százalékban elvesztette, és 38 év szolgálati idővel rendelkezik? A rehabilitációs bizottság szerint nem tudnak részére munkát biztosítani.
473. cikk / 516 Tb-kifizetőhelyi költségtérítés
Kérdés: Előírja-e valamilyen jogszabály, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhelyek a költségtérítés 1 százalékát kifizessék az ügyintézőnek, vagy a munkáltató döntésétől függ ez a kifizetés?
474. cikk / 516 Rendszeres és nem rendszeres jövedelem
Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a rendszeres és nem rendszeres jövedelmet, illetve milyen osztószámot kell alkalmazni a baleseti táppénz összegének megállapításánál? A dolgozó 2003. júliusban szenvedett üzemi balesetet, és baleseti táppénzt igényelt július 5-étől 20-ig. 2003. június hónapban elért, egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme 180 000 forint volt, melyből 5 nap (hétfőtől péntekig) fizetett szabadságra járó távolléti díj 7600 forint, és 15 200 forint túlóra. Július hónapban kifizetve a 2003. év I. félévére járó 25 000 forint jutalom, majd június, július és augusztus hónapra utólag 40 000 forint prémium.
475. cikk / 516 Mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: 2004. május 1. után lehetséges-e mezőgazdasági őstermelőként tovább dolgozni? Kötelező-e megfizetnie a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot egy őstermelőnek, akinek e tevékenységéből jövedelme nem keletkezik, és sem ő maga, sem a felesége egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik? Amennyiben megállapodás alapján vállalja egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetését, betegsége idejére is meg kell-e ezt tennie?
476. cikk / 516 Baleseti táppénz
Kérdés: Üzemi baleset esetén az orvos először csak "4"-es kódot írhat-e a táppénzes igazolásra, majd a munkáltató tájékoztatása után módosíthatja, ha szükséges, "1"-es kóddá. Mit kell táppénzalapnak figyelembe venni, és milyen mértékű ellátást kell a munkavállaló részére fizetni, ha az üzemi baleset kivizsgálása hosszabb időt vesz igénybe? Kell-e a munkáltatónak táppénz-hozzájárulást fizetni?
477. cikk / 516 Anyasági ellátások igénylése
Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
478. cikk / 516 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
479. cikk / 516 Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége
Kérdés: El kell-e számolni a 15 nap betegszabadságot egy nyugdíjas alkalmazott keresőképtelensége esetén? A betegszabadság lejárta után a nyugdíján kívül jogosult-e valamilyen ellátásra? Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót?
480. cikk / 516 Táppénz alapja üzemi baleseti táppénz után
Kérdés: A dolgozó 2001. november 26-án üzemi balesetet szenvedett, melynek következtében egy évig táppénzben részesült. Egyéb betegsége miatt az orvos (8-as kóddal) ismét keresőképtelen állományba vette 2003. január 24-től. A dolgozó 2002. november 26-tól 2003. január 23-ig fizetett szabadságon volt.Milyen jövedelem alapján, és meddig jár részére a táppénz?
