Találati lista:
51. cikk / 74 Többes jogviszonyú vállalkozó járulékfizetése GYET ideje alatt
Kérdés: Kell-e járulékot fizetnie egy főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki jelenleg GYET-en van, amelynek ideje alatt a vállalkozása nem működik, bevétele nincs, költséget nem számol el, a férjével közös kft.-ben viszont ő látja el az ügyvezetői tevékenységet? Az ügyvezetésért semmilyen jövedelmet nem vesz fel.
52. cikk / 74 Átalányadózás kétféle tevékenység esetén
Kérdés: Valóban 80 százalék költséghányad alkalmazásával állapíthatja meg a jövedelmét egy átalányadózó kozmetikus egyéni vállalkozó (TESZOR 96.02), aki mellette átalányadózó mezőgazdasági kistermelő is?
53. cikk / 74 Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem
Kérdés: Milyen feltételek esetén alkalmazható az ingatlan-bérbeadásból származó bevételre az Szja-tv. szerinti 78 százalékos szabály annak a biztosítási jogviszonnyal rendelkező magánszemélynek az esetében, akinek 2011-ben ingatlan-bérbeadásból 5 millió forint, osztalékból 1 millió forint jövedelme keletkezett, a biztosítási jogviszonyából eredően levont egészségbiztosítási járulék összege 200 ezer forint? Az ingatlant cégnek adta bérbe. Volt-e valamilyen változás 2012-ben?
54. cikk / 74 Korengedményes nyugdíjban részesülő vállalkozó jogállása
Kérdés: Hogyan változott a státusza 2012-ben annak az 1952-ben született korengedményes nyugdíjban részesülő vállalkozónak, aki egy betéti társaság alkalmazottja volt, és az ellátásának összegét a cég a nyugdíjfolyósító részére megfizette? Amennyiben főfoglalkozású vállalkozónak minősül, felbontható-e a korengedményes nyugdíjra kötött szerződés, és visszaigényelhető-e a befizetett összeg?
55. cikk / 74 Egyéni vállalkozó "munkaideje"
Kérdés: Lehetséges-e, hogy napi 4 órában folytassa a tevékenységét egy egyéni vállalkozó, aki eddig sem töltött napi 8 órát a vállalkozási tevékenysége végzésével? A jelentősen megnövekedett járulékterhek miatt arra kényszerül, hogy megszüntesse a vállalkozását, ha nem tudja valamilyen módon csökkenteni a közterheit.
56. cikk / 74 Előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő személy keresőtevékenysége
Kérdés: Vonatkoznak-e a jogszabályváltozások arra az előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő személyre, aki 2012 áprilisában tölti be a 62. életévét? Lehet-e kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó a juttatás megtartása mellett, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség terheli? Változik-e valami az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után?
57. cikk / 74 Társas vállalkozó minimum-járulékalapja
Kérdés: Mi a lényege a Tbj-tv. R. 6. § módosításának? Korábban is és most is, vagy a tárgyév első napjától, vagy a tevékenység év közben történő megkezdése esetén ennek napjától a tárgyhónap utolsó napjáig kell vizsgálni, hogy a járulékalap eléri-e a Tbj-tv. szerinti minimálbér összegét. Helyes-e az alábbi számítás, ha januárban 0 forint, februárban 600 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban és májusban 50 000 forint, júniusban pedig 0 forint összegű kivét esetén a járulékalap január hóban 94 000 forint, februárban 600 000 forint-94 000 forint = 506 000 forint, márciusban 0 forint, április és május hónapban 50 000 forint, júniusban pedig 0 forint?
58. cikk / 74 Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem
Kérdés: Ingatlan bérbeadásakor elszámolható-e ugyanannyi költség, amennyi a bevétel? Előfordulhat-e az az eset, hogy bevétel-költség = nulla jövedelmet eredményez a tételes költségelszámolás? Létezik-e valamilyen korlátozás ezekre az elszámolásokra?
59. cikk / 74 Bérbeadásból származó jövedelem utáni adó alapjának meghatározása
Kérdés: A személyijövedelemadó-alap meghatározására alkalmazható-e a bevétel 78 százaléka, ha a bérbeadó tételes költségelszámolást választ a bérbeadási tevékenységére, 14 százalékos eho fizetésére köteles, és az ehót nem számolja el költségként? Ez igaz lesz-e az egész kiszámlázásra, vagy csak arra a bevételre, amely után az ehót meg kell fizetni, mivel van egy felső 450 ezer forintos határ?
60. cikk / 74 Bérbeadás adóalapjának meghatározása
Kérdés: Hogyan kell megállapítani az ingatlan-bérbeadás jövedelmének adóalapját 2011-ben, ha a bérbeadás után keletkezik egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, de azt a bérbeadó nem számolja el költségként?
