Szolgálati idő öröklődése

Kérdés: Jogosult lehet valamilyen módon az elhunyt fia által megszerzett 3 éves szolgálati időre az édesanya, aki jelenleg közel 32 éves munkaviszonnyal rendelkezik, de a fia halála óta egészsége olyan mértékig megromlott, hogy nem tud dolgozni, ezért előreláthatólag saját erőből nem lesz képes több szolgálati időt szerezni? Az elhunyt gyermek 25 éves volt.
Részlet a válaszából: […] ...pótlására. Méltányosság keretében – különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén – az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személynek méltányossági öregségi nyugdíjat, a megváltozott munkaképességű özvegy és az árva részére kivételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.
Kapcsolódó címke:

NYENYI adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása

Kérdés: Vonatkozik az elévülési idő a 2010. év előtti évekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség (NYENYI) elmulasztására, illetve milyen jogkövetkezményekkel járhat a kötelezettség elmulasztása?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó jogszabályok értelmében 2010. január 1-jétől kezdődően megszűnt a nyilvántartásra kötelezettek nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettsége, ezért 2009. december 31-ét követő időszakra már nem kell a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek felé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.
Kapcsolódó címke:

Megállapodás alapján nyugdíj- járulékot fizető magánszemély munkavállalása

Kérdés: Levonják a munkabérből a nyugdíjjárulékot abban az esetben, ha egy szolgálati idő és jövedelem szerzése érdekében megállapodás alapján járulékot fizető személy szeptemberben munkaviszonyt létesít? Amennyiben igen, akkor a nyugdíj megállapításánál kétszeresen veszik figyelembe azt az időt, amely alatt a megállapodás alapján és a munkabérből is fizette a nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] ...alapján megfizetett nyugdíjjárulékot a megállapodást kötő személy, vagy elhalálozása esetén az örököse részére – az Art. szerinti elévülési időn belül – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv visszafizeti, ha utólag a megállapodást kötő személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Tévesen utalt bérpótlék visszavonása

Kérdés: Jogszerűen járt el a foglalkoztató, amikor a munkavállaló munkabéréből levonta az elmúlt hónapban tévesen többletként utalt bérpótlékot?
Részlet a válaszából: […] ...nem.Szempont, hogy a hivatkozott paragrafusban szimplán munkavállalói hozzájárulás és nem munkavállalói írásbeli hozzájárulás az elvárt módozat.Ezért a rendezés úgy történik, hogy a munkáltató tájékoztatja a munkavállalókat arról, hogy jogalap nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

GYET-jogosultság feltételei

Kérdés: Jogosult GYET-re az az édesanya, akinek a gyermekei 4, 12 és 13 évesek, a két nagyobb gyermek heti 3 alkalommal szakköri képzésen vesz részt, a legkisebb pedig óvodás? Elhelyezhető a legkisebb gyermek egész napra az óvodába az ellátás veszélyeztetése nélkül, vagy csak rövidebb időtartamra?
Részlet a válaszából: […] ...a szülők, vagy az egyedül élő szülő a saját háztartásában legalább három kiskorú gyermeket nevel, az anya vagy az apa igénybe veheti a gyermeknevelési támogatást. A támogatás a legfiatalabb gyermek hároméves korától, annak 8 éves koráig folyósítható....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.
Kapcsolódó címke:

Kisadózói tevékenység CSED mellett

Kérdés: Vonatkozik a CSED melletti keresőtevékenység tilalma a kisadózói tevékenységre is, vagy helyes az az értelmezés, hogy az Eb-tv. alkalmazásában a kisadózói tevékenység nem tekintendő keresőtevékenységnek, ezért a CSED mellett is végezhető?
Részlet a válaszából: […] ...a CSED folyósításának. Mindezt megerősíteni látszik az a tény is, hogy a Kata-tv. 8. §-ának (9) bekezdése a CSED folyósításának tartama alatt is csak akkor mentesíti a kisadózót a tételes adó megfizetése alól, amennyiben nem végez a tevékenységébe tartozó munkát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Munkáltató által adómentesen juttatott biztosítási díj visszavásárlása

Kérdés: Milyen módon és milyen határidővel tudja bevallani és befizetni a magánszemélyt terhelő 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást a munkavállaló a munkáltató által adómentesen juttatott biztosítási díj visszavásárlása esetén? A munkavállalónak ebben az esetben egyéb jövedelme keletkezik, amelyből a biztosító levonja a személyi jövedelemadót, de a százalékos ehót a magánszemélynek kell bevallania és megfizetnie.
Részlet a válaszából: […] ...a jövedelmet szerző magánszemélynek kell megfizetnie az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg)-alap számításánál figyelembe vett jövedelem után. Az Eho-tv. 11. §-a (11) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Munkavállalás Németországban

Kérdés: Be kell szereznie az A1-es igazolást annak a magyar lakcímmel rendelkező magyar állampolgárságú személynek, aki Németországban vállal munkát, amely alapján Németországban biztosítási jogviszonya keletkezik? A munkavállaló valószínűleg 183 napot meghaladóan fog Németországban tartózkodni. Meg kell fizetni ebben az esetben a 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...ezért nincs szükség annak vizsgálatára, hogy mely ország (Németország vagy Magyarország) társadalombiztosítási joga hatálya alá tartozik, hiszen – mivel nem kiküldetésről van szó – egyértelműen Németországban lesz biztosított. Ebből az is következik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Függő hatályú döntés

Kérdés: Van valamilyen közteherviselési kötelezettség az OEP által 2016. január 1-jétől rendszeresített függő hatályú döntésben foglaltak alapján, a 60 napon túli ügyintézési határidő miatt a kérelmezőnek fizetendő 10 000 forint összegű juttatás után? Munkaviszonyból származó bérjövedelemnek vagy egyéb jövedelemnek kell minősíteni ezt a juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...szembesülhet az ügyfél. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy mivel az ellátások jelentős részében objektív okok miatt nem tartható a két hónap, amiről viszont a Ket. "nem vesz tudomást", ezért a hatóság nemegyszer elutasító vagy eleve nem helyes határozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Jogosultság rokkantsági ellátásra

Kérdés: Mi a munkáltató, illetve a munkavállaló teendője annak érdekében, hogy a munkavállaló jogosult legyen a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira? Egy kft. ügyvezető tagja egy üzeminek nem minősülő közúti baleset során komolyan megsérült, maradandó károsodásokat szenvedett. Egy évig táppénzen volt, de 2016. június közepén lejárt a táppénze, azóta a felgyülemlett szabadságát tölti. Időközben megkapta a határozatot, mely szerint egészségi állapotának mértéke 50 százalékos, állapota tartós és foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja, valamint felülvizsgálata nem javasolt. A határozatban megállapításra került, hogy keresőtevékenységet végez, ezért nem jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátására. Meg kell szüntetni a munkaviszonyt a rokkantsági ellátás igényléséhez, vagy elegendő átjelenteni a munkavállalót 20 órára, ha ezzel együtt nem fog a minimálbér 150 százalékánál többet keresni?
Részlet a válaszából: […] ...akadálya, hogy bármilyen jogviszony keretében személyesen közreműködjék a társaság tevékenységében, mindössze azt kell szem előtt tartania, hogy járulékalapot képező jövedelme három egymást követő hónapban nem haladhatja meg a minimálbér 150...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.
1
274
275
276
674