6739 talált cikk az Art. kifejezésre

Kérdés: Levonhatja egy kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 2019. május hónapban benyújtandó személyijövedelemadó-bevallásban feltüntetett vállalkozói osztalékalap után fizetendő szociális hozzájárulási adóból a tulajdonában lévő társas vállalkozásában 2019. január 1-jétől fennálló munkaviszonyában elért havi 350 000 forint összegű munkabér után megfizetett szociális hozzájárulási adót? Hogyan kell eljárni a társas vállalkozásban fizetendő 2019. évi osztalék esetében?

Kérdés: Pontosan melyik az a jogszabályi hely, ami alapján az iskolaszövetkezetnek nem kell rehabilitációs hozzájárulást fizetnie a diák tagjai után?

Kérdés: Figyelembe kell venni a kisvállalati adó alapjának számítása során a nyugdíjas munkavállalók munkabérét?

Kérdés: Milyen teendői vannak a társadalombiztosítási kifizetőhelynek abban az esetben, ha egy munkavállalója 2018 februárjától folyamatosan táppénzes állományban van, tehát 2019. február hónapban lejár az egy év, amíg jogosult táppénzre? Továbbra is a keresőképtelen állományban tartó orvos igazolja a távollétét abban az esetben, ha nem gyógyul meg, és nem tudja felvenni a munkát? Kell valamilyen határozatot hozni az egy év lejártáról és a táppénzfolyósítás megszűnéséről, vagy esetleg más módon kell tájékoztatni a munkavállalót?

Kérdés: Folyósítható a CSED az édesanya részére abban az esetben, ha 2018. november 5-től veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen állományban volt, és táppénzt folyósított részére a kifizetőhely, majd 2019. február 26-án, a szülés várható időpontja (2019. április 10.) előtt, koraszülöttként világra jött a második gyermeke, így a szülés napjától igényelte az ellátást, amelynek a jogosultsági feltételeivel rendelkezik? A dolgozó első gyermeke 2017. augusztus 2-án született, a szülési szabadság időtartamára CSED-ben részesült, amelynek lejártát követően visszament dolgozni, így a GYED-et az apa kérelmezte, és a munkáltatójánál működő kifizetőhely folyósítja számára. Jogosultak a szülők egyidejűleg a két gyermek után járó ellátásra, vagy az egyiket meg kell szüntetni?

Kérdés: Helyesen gondolja a munkáltató, hogy a dolgozót az egy évig tartó keresőképtelen időszakra is megilleti a rendes szabadság?

Kérdés: Egy részmunkaidős, munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló esetében a beosztás szerinti munkaidő kezdési időpontja a munkanapok legalább egyharmadában eltér, de legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont csak 2 esetben éri el a 4 óra eltérést. A munkaidő-beosztása novemberben a következőképpen alakult: 7 nap 18-20 óra között, 3 nap 16-18 óra között, 1 nap 14-20 óra között, 1 nap 10-20 óra között. A munkáltató megítélése szerint a négyórás különbségnek a munkanapok egyharmadában fenn kell állnia a műszakpótlékra való jogosultsághoz, a cég által használt munkaidő-nyilvántartó rendszer azonban számol műszakpótlékot. Mi a helyes eljárás ebben az esetben?

Kérdés: Megigényelheti a CSED-et az a várandós munkavállaló, akinek a jogviszonya felmentéssel megszűnik, végkielégítést kap, és a szülés várható időpontja március? Folyósítania kell a kifizetőhelynek az ellátást, vagy a felmentési bér mellett nem jogosult rá a kismama? A munkaviszony megszűnése után a munkaügyi központnál kell kérni az ellátás folyósítását?

Kérdés: Meddig adhatja ki a munkáltató a hozzátartozó utáni, illetve az apákat megillető munkaidő-kedvezményt?

Kérdés: Kötelező feltüntetni a próbaidő mértékét a munkaszerződésben? Milyen mértékű próbaidő vonatkozik a munkáltatóra és a munkavállalóra abban az esetben, ha nem határozták meg a mértéket a munkaszerződésben?